A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik minimálbér, ennek összege azonban jelentős különbségeket mutat: Magyarországon az 500 eurót sem éri el, Luxemburgban meghaladja a 2000-t. Ha a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe veszik, Magyarország már nem áll olyan rosszul.
A horvátok és a bolgárok tudnak a mindennapi kiadásaikra még a magyaroknál is kevesebbet fordítani – derült ki a tavalyi adatokból. Itthon nemhogy a gazdag tagállamokhoz, de a régió többi országához képest is olyan rossz a bérszínvonal, hogy még az elfogadható táplálkozás és a mindennapi szükségletekről való gondoskodás szintje sem tud növekedni.
Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.
Az 1983 utáni évtizedben született generáció kevesebbet keres, mint az előző nemzedékek tagjai ugyanennyi idősen, miközben szinte minden megdrágult – derül ki a Deloitte legfrissebb globális felméréséből.
Már csak Kijevet és Isztambult veri Budapest a vizsgált európai városok közül a svájci UBS bank Big Mac- és iPhone-indexén. Kiderült, hogy a magyar főváros még mindig olcsó helynek számít.
Ma este Kazahsztán fociválogatottjával játszik a magyar a Groupama Sportarénában. Ebből az alkalomból megrendeztük a magyar-kazah gazdasági meccset. Egyelőre magabiztosan vezetünk.
Bár egy év alatt 10 százalékkal nőtt a vásárlóerő Magyarországon, ez még mindig csak a 30. helyre elég az európai listán. A legvastagabb pénztárcájuk a liechtensteinieknek van, ők tízszer annyit költenek, mint mi.