Venezuela pénznyomtatással kezelné a hiperinflációt: 5 nullával kevesebb lesz az új bolivaron

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Nicolás Maduro venezuelai elnök szerdán bejelentette terveit a dél-amerikai országban dühöngő hiperinfláció kezelésére: új bankjegyeket nyomtatnak, amelyeken öttel kevesebb 0 lesz.  Az új bankókat augusztus 20-tól állítják forgalomba.

Két nappal korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztette Venezuelát, hogy az infláció idén elérheti az 1 millió százalékot. Maduro reményei szerint az intézkedés „forradalmi változásokhoz vezet a gazdaságban”, amit Venezuela helyzete már igencsak megkövetel. Hiába ül ugyanis Venezuela a világ legnagyobb olajtartaléka fölött, az öt éve tartó gazdasági válság élelmiszer- és gyógyszerellátási hiányt, ez pedig tömeges kivándorlást okoz.

Venezuelában ma igen nehéz papírpénzhez jutni, pedig jelenleg a legnagyobb értékű bankjegy, a 100 ezer bolivaros is kevesebb mint 1 centet (azaz egy század amerikai dollárt) ér az illegális pénzváltóknál. Egy sima ebéd ma 3 millió bolivarba kerül Venezuelában.

Pénztárgyak készülnek az „erős bolivarból” 2018 júniusábanFotó: Juan Torres/NurPhoto

Az új 500-as bankjegy 50 millió ér

A tervek szerint az új bankók 2-től 500 bolivárig terjednek majd, a legkisebb értékű bankjegy a mai árfolyamon 200 ezer bolivarnak felel majd meg, a legértékesebb pedig 50 milliónak.

Ehhez az eszközhöz már korábban is folyamodtak Venezuelában: 2008-ban az akkori elnök, Hugo Chavez vezetett be új pénzt, amin három 0-val csökkentett összegek szerepeltek. Így született a ma is forgalomban lévő venezuelai valuta, aminek a teljes neve bolivar fuerte, azaz erős bolivar.

Maduro már márciusban is bejelentett egy hasonló intézkedést (akkor még csak három nullát lőttek volna ki a címletekből), de arra végül nem került sor, az infláció pedig továbbra is fékevesztetten nőtt. Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan alakult a bolivar árfolyama az amerikai dollárhoz képest:

Az elnök szerdán azt is bejelentette, hogy gazdasági csapata az ország hanyatló olajiparát is kézbe veszi, de nem árult el további részleteket arról, hogyan javítanának a nyersolaj-kitermelésen.

A venezuelai gazdaság harmadik éve két számjegyű százalékkal zsugorodik, 2018-ra 18 százalékos csökkenést prognosztizál az IMF. A valutaalap tisztviselői a héten a Weimari Köztársaság 1923-as helyzetéhez, illetve Zimbabwe 2008-as válságához hasonlították a venezuelai gazdaság zuhanását. A valutaalap szerint a venezuelai az elmúlt hat évtized legsúlyosabb krízisei közé tartozik.

Venezuelaiak ezrével állnak sorba, hogy átjussanak a Simón Bolívar hídon a kolumbiai Cucutába 2018. június 10-énFotó: Juan Torres/NurPhoto

A magyar rekord nincs veszélyben

A magyar történelemben sem ismeretlen a hiperinfláció: a második világháború után a pengő veszítette el pillanatok alatt az értékét, hiába vezették be párhuzamos valutaként az adópengőt. A forint 1946. augusztus 1-jei debütálásakor 1 forint 400 000 kvadrillió pengőt vagy 200 millió adópengőt ért.

Szinte hihetetlen, de a forint bevezetésekor a teljes forgalomban lévő pengőállomány értéke a 0,1 fillért sem érte el. A pengő havi inflációs rátája akkor 1016 százalék volt, ehhez képest a venezuelai egymilliós százalékos éves infláció szinte semmi, de még a zimbabwei 1010 százalék sem. Szintén Magyarország tartja a valaha volt legnagyobb címletű bankjegy rekordját: a százmillió bilpengős száztrillió (1020) pengőnek felelt meg, valódi értéke persze nem volt.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: