A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon 10,3 százalékos inflációt prognosztizál az IMF, a szomszédos országok közül a legmagasabbat, Ausztriában pedig a legalacsonyabbat, 5,6 százalékosat.
A Heineken forgalma a vártnál is jobban alakult, a cég bejelentette, hogy az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság ellenére is további növekedésre számít.
Elképzelhető, hogy a benzin az év végére akár 700 forintnál is többe kerül majd, de a CSOK és a rezsicsökkentés talán megmarad. Az évi 10-12 százalékos infláció is nagyon jelentős, a 20 százalék pedig már élhetetlen lenne, de az akadémikus közgazdász eltúlzottnak tartja azt a félelmet, hogy Magyarország idén nagy gazdasági visszaesés elé néz.
Igaza lehet-e Matolcsy Györgynek és az MNB-s közgazdászoknak abban, hogy az elmúlt 12 év gazdasági sikereit jórészt a forintnak köszönhetjük? Kónya Istvánnal, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal folytatódik a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Nem tudni, hogy a magyarok a társadalmi és gazdasági valóságuk miatt félnek-e jobban a korrupciótól és az inflációtól, mint a koronavírusjárvány aktuális hullámától, de az biztos, hogy ezzel az attitűddel a világ kivételes nemzetei közé tartoznak.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
A magyar kormány szerdán bejelentett lépése kontraproduktív, és nem tudja majd érdemben mérsékelni az inflációt. Ráadásul nem azoknak segít igazán, akiknek a legnagyobb szükségük volna rá, és tovább erősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy az árakat elsősorban nem a piacnak, hanem az államnak kell meghatároznia.
A járványhelyzetben a magyar kormány mintha ódzkodna meglépni a fontos gazdaságmentő intézkedéseket, pedig Kónya István közgazdász szerint óriási költségvetési hiányt kellene bevállalni – nem a gazdaság újraindítása, hanem a túlélés érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa által meghatározott célértéket is meghaladta a drágulás.
Az elmúlt 18 évben csaknem megduplázódtak az árak Magyarországon, ezzel harmadikok vagyunk az unióban. Olyan alapvető szolgáltatások áremelkedése húzta felfelé az itthoni átlagot, mint az egészségügy, a lakhatás és az oktatás.
Márciusban nem sikerült forgalomba hozni az új „erős bolivart”, Maduro elnök most újra beharangozta. Az idei infláció Venezuelában elérheti az 1 millió százalékot, de a magyar világrekord nincs veszélyben.