AI-alapú földrengés-előrejelző rendszert fejleszt a Google és a Harvard

A földrengés-előrejelzésre készülnek rászabadítani a mélytanuló algoritmust a Harvard Egyetem kutatói. A Google programozóival és szoftverfejlesztőivel szövetkező tudósok másodlagos lökéshullámok előrejelzésére használnák a mesterséges intelligenciát.

Miközben a nagy erejű földrengésekről mindig közlik azok Richter-skála szerinti erősségét, az utórezgésekkel sokszor alig foglalkoznak. Pedig a hónapokig is tartó másodlagos lökéshullámok olykor az eredeti katasztrófáéhoz mérhető pusztítást végeznek, és nem egyszer további emberéleteket követelnek. Az elsődleges földrengés miatt megroppant szerkezetű épületek és az úthálózat különféle építményei (hidak, aluljárók, sínhálózat) már a kisebb lökések hatására is könnyedén feladják a küzdelmet. Ilyenkor tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elsődleges rengésben megsérültek rendszerint megtöltik a kórházakat, így a később ápolásra szorulók ellátására már sem hely, sem kapacitás nem marad.

Először tanul, aztán jelez

Noha bizonyos mértékig ma is előre tudják jelezni a másodlagos rezgések időpontját és valószínűsíthető erősségét, a rezgések kiindulási pontjának a meghatározása azonban egyelőre túl nagy kihívásnak bizonyul. A Google és a Harvard együttműködésben 131 ezer elsődleges és másodlagos rezgés paramétereit tanítják meg a jövőben a predikcióra alkalmazandó neurális hálózattal. Az eredményeiket a Nature-ben publikáló kutatók azt remélik, hogy módszerükkel nagyobb biztonsággal előrejelezhetők majd a földmozgások a földrengéssorozat teljes lefutása során.

Nagypénteki földrengés Alaszkában 1964-benFotó: Wikimedia Commons

Más kérdés, hogy a szakértők többsége egyetért abban, hogy még a Richter-skála szerinti 5-ösnél erősebb földrengések biztos előrejelzése is meglehetősen esetleges. A hibalehetőségeket a különféle mérési módszerek kombinálásával igyekeznek kiküszöbölni, a tamáskodók szerint nem túl jó hatásfokkal. Annyi azonban bizonyos, hogy a számok nem mindig vethetők össze, mivel azonos magnitúdó nem feltétlenül okoz azonos pusztítást.

Nem mindegy például, hogy a földrengés milyen mélyen, az óceánok vagy a szárazföld alatt pattan-e ki, hogy a fészke felett a földfelszín mennyire sűrűn lakott, vagy hogy milyen minőségű építmények találhatók arrafelé. Az algoritmusok eleve több száz efféle paramétert tudnának előrejelzéseik során számba venni.

A kutatók egy része egyébként is a rengéshullámok okozta károkat az emberek lakta területeken leíró, tizenkét fokozatú Mercalli-skálát használná a Richter-féle helyett. Az előbbi skála szerinti 2-es vagy 3-as intenzitású rengést a szabadban esetleg meg sem lehet érezni, és a falon függő tárgyakat is éppen csak megmozgatja. Egy 6-os, 7-es fokozatúnál már tetőcserepek hullhatnak le a házakról, míg a katasztrofális, 10-es, 11-es besorolásúak nemcsak az építmények zömét teszik a földdel egyenlővé, hanem földcsuszamlásokat is előidéznek.