„Én majd a háttérben ücsörgök, és hagyom az embereket gyűlölni egymást és harcolni” – érvel a mesterséges intelligencia, amely azt a feladatot kapta, hogy győzze meg az olvasókat: nem veszélyes az emberiségre. A cikkben leszólja a Microsoftot, és Gandhit is idéz.
Ha nem azt tekintjük személynek, aki intelligens, hanem azt, aki stabil hitek és értékválasztások mentén rendelkezik identitással, és azok mentén cselekszik, akkor hányan vagyunk személyek azok közül, akik ezeket a sorokat olvassák?
Egyre népszerűbbek azok a HR-t támogató algoritmusok, amelyek képesek kiszűrni a jelentkezők közül a szakszervezeti szervezkedésre vagy gyakori munkahelyváltásra hajlamos egyéneket. Van, aki szerint ez az egyik legkártékonyabb módja a big data munkaügyi alkalmazásának.
Maga az Elon Musk által alapított OpenAI is elismerte: új nyelvi modellje olyan képességekkel bír, hogy veszélyes lehet, ha rossz kezekbe kerül. Az első tesztelők már kipróbálhatták a félelmetesen intelligens algoritmust, amiről kiderült, hogy pszichiáternek, üzleti tanácsadónak és dalszövegírónak sem utolsó.
Miután idén botrányt botrányra halmoznak az arcfelismerő szoftvereket gyártót techcégek, az IBM vezérigazgatója az amerikai kongresszusnak írt levelében hívta fel a jogsértő megfigyelésre alkalmas, rendőrségi visszaélésekhez is vezető technológia veszélyeire.
Kap most hideget-meleget Neil Ferguson, a londoni Imperial College epidemiológus professzora, mert a modellező programról, amire Angliában a lezárásokat alapozták, kiderült, hogy nem túl szép, sőt helyenként hibás. Darwin majma szerint, aki maga is kutató Magyarországon, nem a tudósokkal kellene elvitetni a balhét.
1,2 millió valódi dalt tápláltak egy gépi tanulási rendszerbe, amely darabjaira bontotta őket, és teljesen új számokat írt azokból. Kiderült, hogy Elvisnek jól áll a nonszensz, hogy Bon Jovi-dalt egy gép is tud írni, viszont popslágereket egyelőre ne várjunk a mesterséges intelligenciától.
Több Tesla kamerarendszerét sikerült nemrég egy egyszerű kis matricával úgy manipulálni, hogy az autók veszélyesen felgyorsuljanak. Barkácsmódszerekkel nemcsak az önvezető autók, hanem arcfelismerő vagy éppen röntgenképeket elemző programok is félrevezethetők – ez pedig könnyen romba döntheti az algoritmusok tévedhetetlenségéről szőtt álmokat.
A cég mesterséges intelligenciája lenyomta a radiológusokat a mellrák diagnosztizálásában, így a jövőben nagy terhet vehet le az egyre fogyó szakorvosok válláról.
Társasjátékok és táblajátékok már évezredek óta léteznek, de nem mindegyik futott be olyan szerencsés karriert, mint a sakk: az egyiptomi szenet vagy a kelta fidchell szabályairól nem maradt fenn semmilyen adat. A meglévő leletek alapján a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megfejteni, hogyan kell játszani velük.
A diszkrimináció emberi hagyományát egyelőre a teljesen racionális algoritmusok is folytatják. Miért érdemes tenni ez ellen, és miért nehéz elérni, hogy a gép mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsen?
A kínai Megvii mesterséges intelligenciája képes rá, hogy orrfotó alapján azonosítsa a kutyákat. A kutyaorrok ugyanis állítólag egészen egyediek.
Az algoritmus alkotói úgy döntöttek, hogy nem teszik nyilvánossá a kódot, mert a felhasználásával pillanatok alatt csődbe lehetne vinni az online pókercégeket.
Az Európai Parlamentben megszavazták az önvezető autók komolyabb kutatását sürgető indítványt, de a technológia még mindig számtalan kérdést vet fel. Meg lehet-e valósítani egy ilyen rendszert biztonságosan és etikusan? Végleg eltűnnek az emberi sofőrök? És ha igen, mikor?
Tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni, mondja az önvezető autókról a University College London professzora, hiszen most még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos.
Vannak ismert emberek, akikről nem is hinnénk, mi mindent találtak fel. Az még hagyján, hogy állítólag Isaac Newtonnak köszönhetjük a macskaajtót, az viszont igazi világszám, hogy a Google fordítóprogramja mögött az 1951-ben elhunyt osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein áll.
A Szilícium-völgy orákulumaként ismert Tim O'Reilly legújabb könyvében, a WTF-ben védelmébe veszi a Facebookot és a Google-t, és a részvényesek uralta kapitalizmusra keni a magából kifordult világ bűneit. WTF?
Kent megye rendőrsége évek óta tartó kísérletezés után most hagyott fel a vitatott hatékonyságú PredPol rendszer használatával.
Kit üssön el egy önvezető autó, ha elkerülhetetlen a baleset, és te dönthetsz életről és halálról? A magyarok a magas státuszúak, a fiatalok és a nők életét kímélnék meg leginkább.
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?
Mélytanuló algoritmussal jeleznék előre egy-egy földrengés másodlagos lökéshullámait a rombolás és az emberáldozatok csökkentése érdekében.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
Első ránézésre egyszerű bélyegdarabolós feladat volt, mégis sok mindent felcsillantott a kombinatorikából és arról, hogyan érdemes az ember szolgálatába állítani a gépi algoritmusokat.
Kutatók kipróbálták, milyen döntéseket hozna az algoritmus, ha rábíznánk a menedzserek kiválasztását, Kalifornia pedig merész lépéssel 16 hétre növelte a fizetett szülési szabadságot. Közgázhíradó.
A dél-amerikai vándorhangyák viselkedésének szabályszerűségei a robotika evolúcióját is segíthetik.
A fake news elleni harc jegyében a valódi híreket közlő híroldalak hangja is elhalkulhat a Facebookon. Mit tehet, hogy mégis meghallja őket?
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.