Társasjátékok és táblajátékok már évezredek óta léteznek, de nem mindegyik futott be olyan szerencsés karriert, mint a sakk: az egyiptomi szenet vagy a kelta fidchell szabályairól nem maradt fenn semmilyen adat. A meglévő leletek alapján a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével próbálják megfejteni, hogyan kell játszani velük.
A diszkrimináció emberi hagyományát egyelőre a teljesen racionális algoritmusok is folytatják. Miért érdemes tenni ez ellen, és miért nehéz elérni, hogy a gép mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsen?
A kínai Megvii mesterséges intelligenciája képes rá, hogy orrfotó alapján azonosítsa a kutyákat. A kutyaorrok ugyanis állítólag egészen egyediek.
Az algoritmus alkotói úgy döntöttek, hogy nem teszik nyilvánossá a kódot, mert a felhasználásával pillanatok alatt csődbe lehetne vinni az online pókercégeket.
Az Európai Parlamentben megszavazták az önvezető autók komolyabb kutatását sürgető indítványt, de a technológia még mindig számtalan kérdést vet fel. Meg lehet-e valósítani egy ilyen rendszert biztonságosan és etikusan? Végleg eltűnnek az emberi sofőrök? És ha igen, mikor?
Tökéletesen biztonságos technológia sosem fog létezni, mondja az önvezető autókról a University College London professzora, hiszen most még azt sem tudjuk, hogy milyen szintet kell elérni, hogy azt mondhassuk, ez már elég biztonságos.
Vannak ismert emberek, akikről nem is hinnénk, mi mindent találtak fel. Az még hagyján, hogy állítólag Isaac Newtonnak köszönhetjük a macskaajtót, az viszont igazi világszám, hogy a Google fordítóprogramja mögött az 1951-ben elhunyt osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein áll.
A Szilícium-völgy orákulumaként ismert Tim O'Reilly legújabb könyvében, a WTF-ben védelmébe veszi a Facebookot és a Google-t, és a részvényesek uralta kapitalizmusra keni a magából kifordult világ bűneit. WTF?
Kent megye rendőrsége évek óta tartó kísérletezés után most hagyott fel a vitatott hatékonyságú PredPol rendszer használatával.
Kit üssön el egy önvezető autó, ha elkerülhetetlen a baleset, és te dönthetsz életről és halálról? A magyarok a magas státuszúak, a fiatalok és a nők életét kímélnék meg leginkább.
Arról már jó ideje folyik a vita, hogy vajon a robotok elveszik-e a munkánkat, vagy éppenséggel könnyebbé teszik az életünket, de sokáig úgy hittük, hogy ha van valami, amit nem fenyeget az automatizáció, az épp a művészet lesz. Úgy tűnik, tévedtünk: a mesterséges intelligencia már javában alkot, de ilyenkor vajon ki a művész, a gép vagy a programozó?
Mélytanuló algoritmussal jeleznék előre egy-egy földrengés másodlagos lökéshullámait a rombolás és az emberáldozatok csökkentése érdekében.
A mélytanulási algoritmusok óriási biológiai adatmintákban képes azonosítani új, eddig még nem azonosított géneket.
Első ránézésre egyszerű bélyegdarabolós feladat volt, mégis sok mindent felcsillantott a kombinatorikából és arról, hogyan érdemes az ember szolgálatába állítani a gépi algoritmusokat.
Kutatók kipróbálták, milyen döntéseket hozna az algoritmus, ha rábíznánk a menedzserek kiválasztását, Kalifornia pedig merész lépéssel 16 hétre növelte a fizetett szülési szabadságot. Közgázhíradó.
A dél-amerikai vándorhangyák viselkedésének szabályszerűségei a robotika evolúcióját is segíthetik.
A fake news elleni harc jegyében a valódi híreket közlő híroldalak hangja is elhalkulhat a Facebookon. Mit tehet, hogy mégis meghallja őket?
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.