Az 1960-as években amerikai kutatók egészen a földköpenyig akartak lefúrni, hogy igazolják a lemeztektonika elméletét. A legmélyebbre végül a szovjetek jutottak, és bár a 12 ezer méteres rekordot azóta sem sikerült megdönteni, a hidegháborús projekteket a Föld mélyét feltáró programok sora követte.
A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.
A most feltárt, 1541-es földrengés során folyóssá vált talaj miatt omlott be a ferences kolostor is. A kutatók szerint a mai napig magas a Dunakanyar szeizmikus kockázata, és ez a bős–nagymarosi vízlépcső építésénél katasztrófához is vezethetett volna.
Japán kutatók 8000 méteres mélységben lyukat fúrtak a Csendes-óceán medrébe, és kiemeltek egy üledékmagot, hogy a régió földrengéstörténetét tanulmányozhassák.
Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 radarműholdpárosának észleléseit magyar kutatók dolgozták fel interferometrikus módszerrel, így mutatták ki a felszínmozgásokat.
A 6,4-es erősségű földrengést több magyarországi városban is érezni lehetett, az epicentrum Horvátország volt. Több ház leomlott, sokan megsebesültek, és egy gyerek is meghalt.
A szicíliai földrengést még Máltán is lehetett érezni, míg az Etna már tíz napja aktív: kitörések és lávafolyások követik egymást.
800 éves nyugalom után fokozódó vulkanikus tevékenységet figyeltek meg az izlandi Reykjanes-félszigeten.
A koronavírusjárvány nem jó az emberek többségének, de a földtani jelenségeket kutató tudósoknak jól jön: a sűrűn lakott területeken olyan mértékben nőtt a földkéreg háttérzaja, hogy lényegesen több adatot lehet nyerni a szeizmográfokból.
Kiderült, hogy a hurrikán és a földrengés kéz a kézben járnak. A jó hír, hogy ettől nem lesz sokkal rosszabb átélni egy ilyen vihart, ugyanis csak a tengerfenék reng tőle.
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
A hagyományos módszereknél olcsóbb és környezetbarátabb módon, baktériumok segítségével érnék el, hogy ne csússzon ki a lábunk alól a talaj.
Bolygókutatási következtetések levonására is alkalmas a Grönland fölött felrobbant és ezzel földrengést okozó meteor. A hivatásos aszteroidavadászok csak a megsemmisülése után szereztek tudomást róla.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Bár a sáskahad és az égből potyogó békák egyre ritkábban, más természeti katasztrófák továbbra is rendszeresen megkeserítik az emberiség életét. De melyik szedte a legtöbb áldozatot?
Mélytanuló algoritmussal jeleznék előre egy-egy földrengés másodlagos lökéshullámait a rombolás és az emberáldozatok csökkentése érdekében.