
Az Adriai- és az Európai-kőzetlemez „harapófogója" okozhatta a hétvégén kirobbant csongrádi földrengéseket
Legalábbis a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium előzetes eredményei szerint.
Legalábbis a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium előzetes eredményei szerint.
Az 1300 tonnás mészkőszikla a parttól 200 méterre, egy domb tetején áll. Egy friss kutatásból kiderült, hogy mikor és hogy került oda.
Ritkán látható szemléletesebb videó a kőzetlemezek találkozásánál kipattanó szupernyírás-földrengés pusztító valóságáról.
A 2023-as török-szír földrengésnél is több embert sújtó szupernyírásos rengés a világ egyik legaktívabb törésvonala mentén pattant ki, másfél perc alatt 300 kilométer hosszan felhasítva a földkérget. Nagy a félelem, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb természeti katasztrófája történt.
Valami olyasmi történt most Bangkokban, ami 1985-ben Mexikóvárosban is: a tragédia az alacsony frekvenciájú szeizmikus hullámok miatt következett be, amelyek több száz kilométerre is kifejthetik a hatásukat.
Úgy tűnik, 2010 körül a belső mag forgása a bolygó többi részének forgási sebessége alá lassult.
Egyelőre nem világos, hogy a napok óta tartó földrengés-sorozat a turisták körében is népszerű Szantorinin egy következő nagy földmozgás előkészülete, vagy elszigetelt, önálló esemény.
A földrengés elektromosságot gerjeszt a kvarc kőzetben és ez a folyamat lehet a kulcs az arany megképződéséhez.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint azt nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor következik be megarengés, de a korábbi tapasztalatok alapján a csütörtöki 7,1-es rengést akár egy ilyen is követheti.
Egy friss kutatás szerint néhány városlakó számított rá, hogy a hamuesőt földrengés követheti: két ember összekucorodva, pajzsot a feje fölé tartva védekezett a veszedelem ellen, de a leszakadó plafon agyonnyomta őket.
A kapcsolatra 17–19. századi földrengések és az azonos területen tapasztalt mai szeizmikus események összehasonlításával jöttek rá.
Izland délnyugati részén 800 év nyugalom után újra vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat – mondja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus.
Az eddig 2100 halálos áldozatot követelő marokkói katasztrófa nem volt váratlan, de megbízható előrejelzés híján a károkat csak a földrengésállóbb építkezéssel lehetne jelentősen mérsékelni.
Miről lehet felismerni a kockázatos régiókat? Miért nehéz előre jelezni egy rengést, és miben segíthetnek a figyelmeztető rendszerek? Két szeizmológus, Marine Denolle és Mark Quigley részletesen elmagyarázza.