A budapesti Országház épületét 1885-ben kezdték építeni, miután Steindl Imre Alkotmány I. névre hallgató, neogótikus tervére esett a választás.
Az építkezés 1904-ben fejeződött be teljesen, de az első parlamenti ülést már a millennium évében, 1896-ban megtartották a még építés alatt álló épületben.
Pénteken a sajtó képviselői bejárhatták az épületet, az Országház kupolájából kiindulva egészen az épület évente egyszer látogatható lanternájába, vagyis a kupola feletti tornyocskába, aminek a tetején évtizedekig a vörös csillag trónolt, és ahonnan pazar kilátás fogadja a szemlélődőket. A fotókat Rádi Gábor készítette.
photo_camera
A kupolacsarnok belső mennyezete (itt a mezei látogatóknak tilos a fotózás)
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Az ott a kupola tetején a lanterna
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Liftből ki, pár lépcső -> pazar látvány
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Eklektikus díszelemek
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Ezek csak díszkémények, az Országháznak ugyanis nincsenek valódi kéményei, a fűtési rendszert egy másik épületben helyezték el
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Munkás dolgozik a zászlórúdon
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Vízköpők
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Kilátás lefelé, a déli szárnyra
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Szemben a kupolával
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
A kupolacsarnok feletti tér, ahol fel lehet menni a tetőre
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Kilátás a lanterna ajtajából, csaknem 100 méteres magasságban (az Országház egészen pontosan 96 méter magas)
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Rézvitéz, mely villámhárítóként is funkcionál a tornyok tetején
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
A déli szárny látképe a lanternából
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
A Kossuth tér az országházból
Fotó:
Rádi Gábor
photo_camera
Fotó:
Rádi Gábor
