A budapesti Országház épületét 1885-ben kezdték építeni, miután Steindl Imre Alkotmány I. névre hallgató, neogótikus tervére esett a választás.
Az építkezés 1904-ben fejeződött be teljesen, de az első parlamenti ülést már a millennium évében, 1896-ban megtartották a még építés alatt álló épületben.
Pénteken a sajtó képviselői bejárhatták az épületet, az Országház kupolájából kiindulva egészen az épület évente egyszer látogatható lanternájába, vagyis a kupola feletti tornyocskába, aminek a tetején évtizedekig a vörös csillag trónolt, és ahonnan pazar kilátás fogadja a szemlélődőket. A fotókat Rádi Gábor készítette.
A kupolacsarnok belső mennyezete (itt a mezei látogatóknak tilos a fotózás)Fotó: Rádi GáborAz ott a kupola tetején a lanternaFotó: Rádi GáborLiftből ki, pár lépcső -> pazar látványFotó: Rádi GáborEklektikus díszelemek Fotó: Rádi GáborEzek csak díszkémények, az Országháznak ugyanis nincsenek valódi kéményei, a fűtési rendszert egy másik épületben helyezték elFotó: Rádi GáborFotó: Rádi GáborMunkás dolgozik a zászlórúdonFotó: Rádi GáborVízköpőkFotó: Rádi GáborKilátás lefelé, a déli szárnyraFotó: Rádi GáborSzemben a kupolával Fotó: Rádi GáborA kupolacsarnok feletti tér, ahol fel lehet menni a tetőre Fotó: Rádi GáborKilátás a lanterna ajtajából, csaknem 100 méteres magasságban (az Országház egészen pontosan 96 méter magas)Fotó: Rádi GáborRézvitéz, mely villámhárítóként is funkcionál a tornyok tetejénFotó: Rádi GáborA déli szárny látképe a lanternábólFotó: Rádi GáborA Kossuth tér az országházbólFotó: Rádi GáborFotó: Rádi Gábor
Klaus Littmann svájci galériás-kurátor fákkal ültette be a klagenfurti stadiont. Egyszerre találta el a jobb- és baloldali populizmusok kedvelt témáit: a stadionépítést és annak ellenzését, valamint a klímaszorongást. Mire jutott?
A Comedy Wildlife Photography Awards válogatásában feltűnik egy földön fetrengve röhögő fóka, egy pitypangrajongó mókus és egy madár, ami rosszul döntött, amikor egy orrszarvú háta mögött pihent meg.
