A budapesti Országház épületét 1885-ben kezdték építeni, miután Steindl Imre Alkotmány I. névre hallgató, neogótikus tervére esett a választás.
Az építkezés 1904-ben fejeződött be teljesen, de az első parlamenti ülést már a millennium évében, 1896-ban megtartották a még építés alatt álló épületben.
Pénteken a sajtó képviselői bejárhatták az épületet, az Országház kupolájából kiindulva egészen az épület évente egyszer látogatható lanternájába, vagyis a kupola feletti tornyocskába, aminek a tetején évtizedekig a vörös csillag trónolt, és ahonnan pazar kilátás fogadja a szemlélődőket. A fotókat Rádi Gábor készítette.
A kupolacsarnok belső mennyezete (itt a mezei látogatóknak tilos a fotózás)Fotó: Rádi GáborAz ott a kupola tetején a lanternaFotó: Rádi GáborLiftből ki, pár lépcső -> pazar látványFotó: Rádi GáborEklektikus díszelemek Fotó: Rádi GáborEzek csak díszkémények, az Országháznak ugyanis nincsenek valódi kéményei, a fűtési rendszert egy másik épületben helyezték elFotó: Rádi GáborFotó: Rádi GáborMunkás dolgozik a zászlórúdonFotó: Rádi GáborVízköpőkFotó: Rádi GáborKilátás lefelé, a déli szárnyraFotó: Rádi GáborSzemben a kupolával Fotó: Rádi GáborA kupolacsarnok feletti tér, ahol fel lehet menni a tetőre Fotó: Rádi GáborKilátás a lanterna ajtajából, csaknem 100 méteres magasságban (az Országház egészen pontosan 96 méter magas)Fotó: Rádi GáborRézvitéz, mely villámhárítóként is funkcionál a tornyok tetejénFotó: Rádi GáborA déli szárny látképe a lanternábólFotó: Rádi GáborA Kossuth tér az országházbólFotó: Rádi GáborFotó: Rádi Gábor
Jelen gyors üzembe helyezési útmutató segítségével pár percen belül már a zenetörténet legjelentősebb előadóinak száz százalékosan autentikus, az eredetivel tökéletesen megegyező énekét élvezheti a nappalijában.
Eddig négyszázezren jelezték, hogy akár tetszik ez NEKIK, akár nem, megjelennek a Körzet kapujánál, és végre megnézik maguknak azokat a földönkívülieket. Szeptember huszadikán lehull a lepel!
Az UNESCO Világörökség Bizottsága idén a szokásosnál is több, 29 helyszínt vett fel az emberiség kulturális és természeti örökségei közé, köztük Babilont, az indiai Dzsaipur városát és Frank Lloyd Wright építész munkáit.
Első alkalommal figyelték meg, hogy egy főemlős direkt jódot, pontosabban jódtartalmú növényt fogyaszt. A kutatók szerint az ember is vízinövényekkel fedezhette a szükségleteit, ez tehette lehetővé az agy fejlődését a vízparti területeken.
