Csodálatos fotók az Országház lanternájából, ahová földi halandó évente egyszer juthat fel

A budapesti Országház épületét 1885-ben kezdték építeni, miután Steindl Imre Alkotmány I. névre hallgató, neogótikus tervére esett a választás.

Az építkezés 1904-ben fejeződött be teljesen, de az első parlamenti ülést már a millennium évében, 1896-ban megtartották a még építés alatt álló épületben. 

Pénteken a sajtó képviselői bejárhatták az épületet, az Országház kupolájából kiindulva egészen az épület évente egyszer látogatható lanternájába, vagyis a kupola feletti tornyocskába, aminek a tetején évtizedekig a vörös csillag trónolt, és ahonnan  pazar kilátás fogadja a szemlélődőket. A fotókat Rádi Gábor készítette.  

A kupolacsarnok belső mennyezete (itt a mezei látogatóknak tilos a fotózás)Fotó: Rádi Gábor
Az ott a kupola tetején a lanternaFotó: Rádi Gábor
Liftből ki, pár lépcső -> pazar látványFotó: Rádi Gábor
Eklektikus díszelemek Fotó: Rádi Gábor
Ezek csak díszkémények, az Országháznak ugyanis nincsenek valódi kéményei, a fűtési rendszert egy másik épületben helyezték elFotó: Rádi Gábor
Fotó: Rádi Gábor
Munkás dolgozik a zászlórúdonFotó: Rádi Gábor
VízköpőkFotó: Rádi Gábor
Kilátás lefelé, a déli szárnyraFotó: Rádi Gábor
Szemben a kupolával Fotó: Rádi Gábor
A kupolacsarnok feletti tér, ahol fel lehet menni a tetőre Fotó: Rádi Gábor
Kilátás a lanterna ajtajából, csaknem 100 méteres magasságban (az Országház egészen pontosan 96 méter magas)Fotó: Rádi Gábor
Rézvitéz, mely villámhárítóként is funkcionál a tornyok tetejénFotó: Rádi Gábor
A déli szárny látképe a lanternábólFotó: Rádi Gábor
A Kossuth tér az országházbólFotó: Rádi Gábor
Fotó: Rádi Gábor

Hidra

Két ki nem nőtt, de majd egyszer kinövő fej vagyunk. Nyolc élő testvérünk egyikének meg nem született másolatai vagyunk, itt szunnyadunk a lét határán.