A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
Ilyen az, amikor a hatalmi-politikai giccs összeér a gyakorlatias fejlesztői szemlélettel.
A császárok használták ezt a rejtett bejáratot, és egyenesen az uralkodói páholyba vezet. Most turistaként is kipróbálhatjuk, milyen a VIP-folyosón át belépni az amfiteátrumba.
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
Ferenc pápa elismerte a katalán építész hősies erényeit, ami a boldoggá és szentté avatás egyik feltétele.
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
Az amerikai építészet egyik legnagyobb alakja, Frank Lloyd Wright tervezte azt az oklahomai felhőkarcolót, ami eddig nem igazán kellett senkinek. Most elárverezik, hátha akad valódi fejlesztő, aki fantáziát lát benne.
A gyakran 100 tonnánál is nehezebb tömbök úgy illeszkednek egymáshoz, mint a Tetris elemei.
Milánó hanyatló ipari negyedei, Bejrút szétlőtt utcái, sanghaji felhőkarcolók: Basilico képein a modern városi tereket az emberi tevékenység hordalékának látjuk, amelyekből mégis morbid szépség árad.