Szentté avathatják Gaudít, Isten építészét
Ferenc pápa elismerte a katalán építész hősies erényeit, ami a boldoggá és szentté avatás egyik feltétele.
építészet
Álmaink Rákosrendezője: hogyan építsünk be 130 hektárt úgy, hogy a városlakóknak is jó legyen?
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
Mire ment Pécs és Veszprém azzal, hogy egy-egy évig Európa Kulturális Fővárosa volt?
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
Története során nem először derül ki, hogy rossz ötlet elzárni a Halászbástyát a nép elől
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Lezárult „az évszázad projektje”, de mi történt a Notre-Dame felújításának öt éve alatt?
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
A túlélés építészete: világháborús rejtekhelyek a padló alatt, a tölgyfában és a csatornában
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
Az AfD kijelentette, hogy a Bauhaus a modernizmus „rossz útját” képviseli
A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.
Mire a plázák megjelentek Budapesten, a köztér már halott volt
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
Frank Lloyd Wright csodás, de jobb sorsa érdemes felhőkarcolójára most bárki licitálhat
Az amerikai építészet egyik legnagyobb alakja, Frank Lloyd Wright tervezte azt az oklahomai felhőkarcolót, ami eddig nem igazán kellett senkinek. Most elárverezik, hátha akad valódi fejlesztő, aki fantáziát lát benne.
Beható természettudományos ismeretekről tanúskodik a hatezer évvel ezelőtt emelt andalúziai Menga dolmen
A gyakran 100 tonnánál is nehezebb tömbök úgy illeszkednek egymáshoz, mint a Tetris elemei.
A kietlenség szépsége – 80 éve született Gabriele Basilico, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb építészeti fotósa
Milánó hanyatló ipari negyedei, Bejrút szétlőtt utcái, sanghaji felhőkarcolók: Basilico képein a modern városi tereket az emberi tevékenység hordalékának látjuk, amelyekből mégis morbid szépség árad.
Akár 2 Celsius-fokkal is enyhíthetik a városi hőséget a fehérre festett tetők
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Tűnnek el a hetvenes évek épületei, pedig csak most kezdjük megszeretni őket
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
Szocreál kalandozás Kőbányán, Deák Bill Gyula és Cserháti Zsuzsa szomszédságában
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
Az agglegény, a gyermektelen házaspár és a függetlenségre törekvő nő – kik éltek egykor, és kik élnek ma a garzonokban?
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.