A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Épp a Bauhaus megalakulásának századik évfordulójára jelent meg az Art déco és modern Budapest című kalauz, amelyben háromszáznál is több épület történetéről kapunk leírást. Milyen csodák mellett megyünk el nap mint nap, ha a várost járjuk?
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
Kiderült, hogy az egy éve debütált golyóálló fa további szupertulajdonságokkal rendelkezik. Egy független kutató azonban megkérdőjelezi a Marylandi Egyetem eredményeit.
A lanterna a Parlament kupolájának tetején lévő tornyocska, ahonnan ritka szép látvány nyílik Budapestre.
Budapesten tartott előadást Christina Varvia görög építész, a londoni székhelyű kutatócsoport tagja, amely politikailag kényes ügyeket rekonstruál a térelemzés módszereivel, hogy kérdőre vonja a hatalmat. Munkájukat a civil szféra és a művészeti világ ismeri el leginkább, pedig ők nem aktivisták, és nem is művészek.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
A tavasztalanított mérsékelt égöv alatt is egyre több építész törekszik az energiazabáló gépi technológiát leváltó, emberbarátabb és energiatakarékosabb klimatizálási megoldások alkalmazására. Néhány példa a múltból és a jelenből.