A több mint tízezer emberre tervezett komplexum együtt emelkedne a tengerszinttel, és zárt rendszerben biztosítaná saját energia- és vízellátását, a lakók élelmezését és a hulladék kezelését.
A zsűri indoklása szerint a Burkina Faso-i születésű Diébédo Francis Kéré társadalmi és környezeti igazságosságot szolgáltat, építészete nem a tárgyról, hanem a célról szól, nem a termékről, hanem a folyamatról.
Miért vált a sátortetős kockaház a magyar vidék amortizációjának egyik legfőbb szimbólumává? Miként tükrözte a szocializmus társadalomról alkotott ideáit a panellakótelepek kialakítása és a lakások belső elrendezése? Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus a Glossza podcast legfrissebb adásában.
Miért volt kár néhány hete elbontani a sokak által otrombának tartott Szentháromság téri Diplomataházat, és mért kellett volna megőrizni a Teherelosztó épületét? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Vincze Miklós újságíróval, a városi történetek kutatójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Történeti léptékben páratlanul rövid ideig épültek, mégis teljesen átalakították a magyar vidék képét a négyzet alapú, sátortetős házak, amelyek a közelmúlt társadalmi változásainak lenyomatait is őrzik.
A Ponte della Costituzione több mint egy évtizede jelent problémát a városlakóknak és a turistáknak. A légiesen könnyed gyalogos híd üvegből készült járófelülete ugyanis rendkívül csúszós, ráadásul nincs is akadálymentesítve.
A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.
A szigetnyi méretű, önfenntartó létesítmény „a 8. kontinens” néven innovatív építészeti megoldásaiért már kapott díjakat, de még a tervezés legelső szakaszaiban jár. A tisztító, lebontó és újrahasznosító gigaüzem megvalósításához mecénásokat keresnek – Elon Muskot már kinézték maguknak a tervezők.
Ha közénk pottyanna a múltból, biztosan lenne néhány nagy ötlete, az viszont nem biztos, hogy értenénk, miről beszél. Hogyan viszonyult az építészethez az elsősorban fotóiról, festményeiről ismert Moholy-Nagy László, a nemzetközi avantgárd legjelentősebb magyar művésze?
Az 1981. november 21-re elkészült, japán építészeti hatásokat mutató kultikus épület egyszerre terméke és ellenpontja a Kádár-korszak híresen igénytelen építőiparának. Erőteljes formája az eredeti tervek kényszerű átdolgozása ellenére, a néhány évvel ezelőtti felújítás után is közvetíti tervezője, Bán Ferenc utópikus gesztusát.
Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.
Párizs híres kifordított épülete máig megosztja az építészeket és a közvéleményt: van, aki a hatvanas évek utópisztikus vízióinak megvalósulását látja benne, mások azt is felháborítónak tartják, hogy egyáltalán megépült.
A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.
Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Mért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? Most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.
A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.
A 70 éves Tim Shea-nek havi 300 dollárt kell fizetnie a forradalmi technológiával készült lakásért, de a közösség, ahol a minilakópark felépült, munkalehetőséget és egyéb támogatást is biztosít a beköltöző egykori hajléktalanok számára.
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
Az Artemis-program űrhajósainak valahol lakni és dolgozni is kell a Holdon, és a bázist a következő években robotoknak kell felépíteniük. A tervek még mindig nincsenek meg, de két csillagász most ősi módszerekre támaszkodva oldaná meg a dolgot.
A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.
Épp a Bauhaus megalakulásának századik évfordulójára jelent meg az Art déco és modern Budapest című kalauz, amelyben háromszáznál is több épület történetéről kapunk leírást. Milyen csodák mellett megyünk el nap mint nap, ha a várost járjuk?
Bár a francia forradalom idején a dühödt tömeg még a királyok kőszobrait is lefejezte, a székesegyház kisebb károkkal megúszta az alapkőletétel óta eltelt 856 évet. Aztán jött a tűz.
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.
Kiderült, hogy az egy éve debütált golyóálló fa további szupertulajdonságokkal rendelkezik. Egy független kutató azonban megkérdőjelezi a Marylandi Egyetem eredményeit.
A lanterna a Parlament kupolájának tetején lévő tornyocska, ahonnan ritka szép látvány nyílik Budapestre.
Budapesten tartott előadást Christina Varvia görög építész, a londoni székhelyű kutatócsoport tagja, amely politikailag kényes ügyeket rekonstruál a térelemzés módszereivel, hogy kérdőre vonja a hatalmat. Munkájukat a civil szféra és a művészeti világ ismeri el leginkább, pedig ők nem aktivisták, és nem is művészek.
A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.
A tavasztalanított mérsékelt égöv alatt is egyre több építész törekszik az energiazabáló gépi technológiát leváltó, emberbarátabb és energiatakarékosabb klimatizálási megoldások alkalmazására. Néhány példa a múltból és a jelenből.