Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.
A 90-es évek elején, a plázák megjelenésekor a Nagykörút vagy a Kossuth Lajos utca már eleve halott volt; a plázáknak nem kellett megölniük a köztereket, elég volt életben lenniük a halottak mellett – írja Smiló Dávid építész, aki szerint a pláza igenis működhet köztérként.
Az amerikai építészet egyik legnagyobb alakja, Frank Lloyd Wright tervezte azt az oklahomai felhőkarcolót, ami eddig nem igazán kellett senkinek. Most elárverezik, hátha akad valódi fejlesztő, aki fantáziát lát benne.
A gyakran 100 tonnánál is nehezebb tömbök úgy illeszkednek egymáshoz, mint a Tetris elemei.
Milánó hanyatló ipari negyedei, Bejrút szétlőtt utcái, sanghaji felhőkarcolók: Basilico képein a modern városi tereket az emberi tevékenység hordalékának látjuk, amelyekből mégis morbid szépség árad.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
A Ludwig Múzeumban Kis magyar kockológia címen nyílt tárlat megmutatja, hogy a jellegzetes sátortetős házak nemcsak a magyar faluképen, de a művészetben is maradandó nyomot hagytak.