építészet

Videóajánló: Miért állnak üresen a milliárdosok felhőkarcolói New Yorkban?

Ahogy nő a gazdasági egyenlőtlenség, úgy kell egyre változatosabb megoldások felé fordulniuk a világ leggazdagabbjainak, akik már azt sem tudják, hová tegyék a pénzüket. A szupervékony-szupermagas épületek luxuslakásai erre kínálnak lehetőséget, és az ingatlanosok ehhez az építési engedélyeket, de még a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket is kijátsszák.

Kádár-kocka és paneldzsungel: a szocializmus épített öröksége

Miért vált a sátortetős kockaház a magyar vidék amortizációjának egyik legfőbb szimbólumává? Miként tükrözte a szocializmus társadalomról alkotott ideáit a panellakótelepek kialakítása és a lakások belső elrendezése? Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus a Glossza podcast legfrissebb adásában.

Kifelé Budapestről, ideje templomot nézni!

A Templomséták a Dunakanyarban a címe ellenére nem kizárólag a Dunakanyarral foglalkozik. A bédekkerként forgatható könyvbe 16 különálló séta, 157 valamilyen formában megtekinthető templom vagy vallási jelentőségű épület fért bele Esztergomtól Pomázig, és annak, aki nem utazna messzire Budapestről, de mégis kimozdulna, jó iránymutatást ad.

Túl jó ahhoz, hogy rossz legyen – 40 éve adták át a nyíregyházi ufót, Bán Ferenc művelődési házát

Az 1981. november 21-re elkészült, japán építészeti hatásokat mutató kultikus épület egyszerre terméke és ellenpontja a Kádár-korszak híresen igénytelen építőiparának. Erőteljes formája az eredeti tervek kényszerű átdolgozása ellenére, a néhány évvel ezelőtti felújítás után is közvetíti tervezője, Bán Ferenc utópikus gesztusát.

Miért undorodnak a magyarok a kortárs építészettől?

Hogyan éljük meg a tereket? Mitől függ, hogy valamit kicsinek vagy nagynak, tágasnak vagy szűknek élünk meg? Miért vetítjük rá a XX. század traumáit a kor építészetére? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Somogyi Krisztina építészetkritikussal, vizuáliskörnyezet-kutatóval beszélget Édes Balázs urbanista.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatja meg az építészetet, a lakások, az irodák és a városok szerkezetét

A járvány hatása nemcsak a gondolatainkba vésődött be, hanem a falainkon is nyomot hagy. Átalakul a lakások, az irodák, a munkahelyek belső elrendezése, de megváltoznak a városi közösségi terek, a parkok és a közlekedés is. A járványok hatására korábban is változott az épített környezet: a modernista építészet is más lett volna, ha nincs a tuberkolózis.

Mi marad a budapesti turizmusból a járvány után?

Mi jön most, túlturizmus vagy tartós visszaesés? Mért nem kell a budai várból sosemvolt birodalmi díszletet csinálni? Mit rontottak el Prágában, és mit csinálnak jól Bécsben? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunkban Kádár Bálinttal, a Kortárs Építészeti Központ elnökével beszélget Édes Balázs urbanista.

Megújul a Colosseum

A mintegy 6,7 milliárd forintnak megfelelő összegű, 2023-ra befejeződő rekonstrukció után a küzdőtér és a színpad alatti terek is látogathatók lesznek.

A Minecraft-táborban nem szégyen a kockulás, hanem egyenesen kötelező

A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.

Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

A szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör a környezeténél melegebb, szárazabb és aktívabb felszíni áramlási rendszerrel bír. A magyar főváros jelenleg alig tud védekezni a globális éghajlatváltozással egyre sűrűsödő hőhullámok ellen, pedig számos urbanisztikai módszer létezik az épített környezet hatékony klimatizálására.

Róma, Madrid, Párizs: a rettegés tette tönkre egykor virágzó városainkat

A város ma már azért nem mindenkié, mert az utcák kitisztítása, a nyüzsgő sokadalmak leszabályozása kiszorította az urbánus terekből a nyilvánosságot, az önrendelkező és érdekérvényesítő szabadságot, a demokrácia alapfeltételéül szolgáló párbeszédet. Legalábbis ezt állítja Eberhard Straub német történész magyarul most megjelent civilizációtörténeti kötetében.