Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Néhány emblematikus épület eltűnése kezdte felrázni a közvéleményt: a 70-es évek épített örökségével kezdeni kellene valamit. Miközben a kor megítélésében a nosztalgia és a borzongás egyaránt jelen van, az építészete lassan divatba jön. De mit szeretünk rajta?
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
A Ludwig Múzeumban Kis magyar kockológia címen nyílt tárlat megmutatja, hogy a jellegzetes sátortetős házak nemcsak a magyar faluképen, de a művészetben is maradandó nyomot hagytak.
Az észak-nankingi vasútállomás tervezői a város szimbólumát, a szilvavirágot igyekezték megörökíteni, a kínai közösségi médiában viszont valami egészen máshoz kezdték hasonlítani az épületet.
Ekler, Gyarmathy, Nagy, Pikler, Rajk – a legendás Keszthely-pályázat kiötlői azon kevesek közé tartoztak a Kádár-korban, akik nyíltan és élesben szembe mertek szállni a szakmai szempontokra fittyet hányó pártállami akarattal.
A Ming-dinasztia idején szándékosan kevertek a cianobaktériumok, zuzmók és mohák megtelepedését segítő talajt a falazathoz.
Egy nagyvárosban a legtöbb zöldfelület magánkertekben, széttagozódva található, ezért közös ügyünk azokat rendben tartani. De van-e kiút a térkő, a rövidre nyírt gyep és a tujasor szentháromságából?
Benczúr László 17 négyzetméteres, összkomfortos mobilházát egy nagyobb személyautóval is el lehet húzni.
A Cambridge-i Egyetem építészei szerint a merev falak túl régimódiak, ráadásul bontásuk során rengeteg hulladék és CO2-kibocsátás keletkezik. Erre nyújtanak most megoldást.
Az északi ország épületeit a tanyaházaktól a legmodernebb építészeti csodákig egy fontos szempont köti össze: hagyományosan alacsony a klímaköltségük, és nagyszerűen illeszkednek a tájba. Ezt egyszerre magyarázza a norvégok természetszeretete és a klímaváltozás miatti aggodalom.
Még 8-10 év, mire befejezik, de a nem mindennapi projekt közben annyi szakértelmet halmoztak fel, hogy a párizsi Notre-Dame felújításánál is a Guédelon várépítőitől kértek tanácsot.
Rijádban 400 méter oldalhosszúságú kockát építenek, amibe egy spirálisan csavarodó tornyot terveznek. A prémium vendéglátóhely 2030-ra készülhet el.
Machu Picchutól Stonehenge-ig, az inkáktól a keltákig mindenkinek fontos volt, hogy mikor van sokáig sötét, de az is, hogy mikor kel fel végre a nap. December 21. a téli napforduló napja, amikor a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal.