Rekonstruálták a Colosseum déli bejáratát és feltárultak a hatalmas építmény titkai
Régi formájához közeli módon újult meg a Colosseum déli bejárata az impozáns, fedett körfolyosóival.
építészet
Boldog születésnapot, lift!
Már az ókori egyiptomiak is ismerték, de személyszállításra nem nagyon használták minden mosógép- és kanapévásárló legjobb barátját, a felvonót, aminek ma van a világnapja. Ahhoz, hogy elterjedjen, kellett egy gazdasági csoda, egy építészeti forradalom és egy hatalmas kamu is.
Kontár módon összebarkácsolva került elő Egerben a hulladéktelepre dobott, impozáns műalkotás
A városi önkormányzat tavaly szétdaraboltatta és hulladéktelepre vitette az egykori Kepes Intézet utolsó, még az épületben maradt műtárgyát. Most diadalmasan bejelentette, hogy előkerült. De milyen állapotban?
A brutális ingatlanfejlesztési láz egymás után tünteti el az USA brutalista épületeit
A kétezres években több olyan épületet is lebontottak az Egyesült Államokban, amely ezt az irányzatot reprezentálja. Úgy tűnik, hogy az I. M. Pei által tervezett dallasi városháza lesz a következő.
Hova tűnt a Déli pályaudvarról a Déli pályaudvar felirat?
A bontások, átépítések miatt a múlt század 60-as, 70-es éveinek építészete villámgyorsan tűnik el Budapestről, még azelőtt, hogy igazi értékként tekintenénk rá. Branczik Márta művészettörténész és F. Szalatnyai Judit fotográfus kétszemélyes projektje, a Virtuális leletmentés ezt a későmodern kultúrát igyekszik dokumentálni, amíg nem késő.
Trump behozta a rokokó giccset a Fehér Házba, most diadalívet építtetne magának
Ilyen az, amikor a hatalmi-politikai giccs összeér a gyakorlatias fejlesztői szemlélettel.
Kétezer év után látogatható a római Colosseum titkos alagútja, a császári bejáró
A császárok használták ezt a rejtett bejáratot, és egyenesen az uralkodói páholyba vezet. Most turistaként is kipróbálhatjuk, milyen a VIP-folyosón át belépni az amfiteátrumba.
Darabokra vágták, majd hulladéktelepre szállították az egyházhoz került egri Kepes Intézet utolsó megmaradt műtárgyát
A nemzetközi hírű Kepes György hagyatékára épülő intézmény idén megszűnt Egerben, az épületet az érsekség vette át. Egyetlen tárgy maradt benne, egy kortárs tervezőcsoport belsőépítészeti műve – ennek estek neki és hajították szemétre, bár a város azt mondja, restaurálni akarják.
Szentté avathatják Gaudít, Isten építészét
Ferenc pápa elismerte a katalán építész hősies erényeit, ami a boldoggá és szentté avatás egyik feltétele.
Álmaink Rákosrendezője: hogyan építsünk be 130 hektárt úgy, hogy a városlakóknak is jó legyen?
Nem csak úgy lehet városfejlesztési projekteket megvalósítani, ahogyan azt Lázár János és az Eagle Hills képzelték. Létezik részvételi alapú, közösségi városfejlesztés, és számos európai példa azt mutatja, hogy ésszel, emberi módon a Rákosrendezőnél jóval nagyobb területeket is élhetővé lehet varázsolni.
Mire ment Pécs és Veszprém azzal, hogy egy-egy évig Európa Kulturális Fővárosa volt?
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.
Története során nem először derül ki, hogy rossz ötlet elzárni a Halászbástyát a nép elől
Schulek Frigyes építész úgy álmodta meg a Halászbástyát, hogy ott magyar és külföldi együtt csodálkozzon rá a város szépségére és a nemzet dicsőségére, ezért a kilátás védelme mindig előnyt élvezett. Amióta világörökségi helyszín lett, csak a baj van üzemeltetésével, az önkormányzat pedig rendre rossz megoldásokhoz nyúl.
Lezárult „az évszázad projektje”, de mi történt a Notre-Dame felújításának öt éve alatt?
Kinek a szarkofágjára bukkantak a katedrális alatt? Hogy bírták a fagerendák sokszáz évig a kártevőket, ha nem is kezelték őket? Hogyan lehet helyreállítani a beltéri visszhangot? És szedjenek-e belépődíjat a restaurált székesegyházban? Kérdések, dilemmák, adatok a Notre-Dame újranyitása után.
A túlélés építészete: világháborús rejtekhelyek a padló alatt, a tölgyfában és a csatornában
Natalia Romik lengyel történész-képzőművész olyan búvóhelyeket derít föl és dokumentál, ahol a holokauszt idején emberek rejtőztek el és élték túl a borzalmakat. Kedden Budapesten, a Lengyel Intézet zsúfolásig telt termében mutatta be a projektet.
Az AfD kijelentette, hogy a Bauhaus a modernizmus „rossz útját” képviseli
A Bauhaus iskola alapításának közelgő 100. évfordulója előtt a szélsőjobbos AfD elérkezettnek látta az időt az „aberrált modernitás" emlegetésére.