Két magyar srác aranyérmet szerzett a Közép-európai Diákolimpián matematikából
A cikk korábbi verziójában hibásan írtuk, hogy Weisz Máté a diákolimpia egyetlen magyar győztese. A hibáért az érintettektől elnézést kérünk. A cikket szeptember 12-én módosítottuk.
Megnyerte a Közép-európai Diákolimpiát matematikából Weisz Máté, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 11. osztályos diákja és Beke Csongor, a budapesti Veres Péter Gimnázium ugyancsak 11. osztályos tanulója. Egyéniben mindketten aranyat nyertek, csapatban – budapesti diákokkal – bronzérmet szereztek a versenyen. A két magyar aranyérmesen kívül még hat diáknak sikerült ugyanakkora pontszámot elérnie.
A Szeged Televízió megszólaltatta az egyik győztest, Weisz Mátét, aki a műsorban elmondta, a legjobban azt szereti a matematikában, hogy mindig vannak megoldatlan kérdések, mindig „lehet menni előre”, és bármikor, amikor kedve tartja, könyvek és egyéb segédeszközök nélkül, egy tollal és papírral nekiülhet egy problémának. Gyakran magának talál ki feladatot, és azt oldja meg.
Tavaly négy válogatóversenyen vett részt, hogy kijuthasson a lengyelországi olimpiára, ahol összesen egy hetet töltöttek csapattársaival. Rajta kívül 65 diák indult még az olimpián, a szegedi fiú célja az volt, hogy érmet szerezzen.
Másnap egy kicsit szomorú
Az egyéni versenyen egy-egy változó nehézségű algebra, geometriai, számelméleti és kombinatorikai feladatot kaptak, neki a számelméleti volt a legegyszerűbb. A csapatversenyre előre kitaláltak egy stratégiát: először mindenki egyedileg ült neki egy-egy feladatnak, és csak utána fogtak hozzá csapatmunkában a megodáshoz. Nagyon tetszett a csapatnak, hogy külön osztálytermet kaptak a munkára, így mindenki felírhatta a táblára, hol tart a feladatokkal.
Kombinatorikából például be kellett bizonyítaniuk, hogy adott felépítésű lépcsőkkel nem lehet lefedni egy 2018x2018-as táblát, amelynek egy sorából két mezőt eltávolítottak (részletek a videóban).
Weisz élvezi a versenyt, „másnap egy kicsit mindig szomorú”, mert nagyon lekötik a feladatok, olyankor nem foglalkozik semmi mással. Elméleti matematikus szeretne lenni, vagy valamely közeli tudományágban szeretne elhelyezkedni.
Bár „szeret itt lenni”, és nem tartja fontosnak, hogy elmenjen az országból, Oxfordban vagy Cambridge-ben tanulna tovább. Ha nem jön össze, akkor nagyon boldog lesz az ELTE-n is, úgyis oda készül vagy már ott tanul a versenyeken megismert matekos közösség.
Aki Weisz Mátéhoz hasonlóan él-hal a matematikai problémákért, annak szeretettel ajánljuk Gáspár Merse Előd Ész Ventura című rejtvényrovatát a Qubiten. Ma éjfélig még megoldhatjuk az aktuális feladványt: vajon milyen felülelet kapunk, ha kibogozzuk a topológusok boroskancsóját?