matematika

Tíz éven belül jön a mesterséges matematikus, amit a Google magyar kutatója fejleszt

Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.

Mi a közös egy forradalomban és a jég olvadásában?

A valódi hálózatokban a legérdekesebb jelenségek a fázisátalakulások: a jég felolvad, az üveg eltörik, kitör a forradalom vagy a bankpánik. A legegyszerűbb matematikai struktúrákban fellelhető fázisátalakulások leírása az előbbi példák jobb megértését is segíti. Csóka Endre, a Qubit szerzője kutatócsoportjával 218 millió forintot nyert az NKFIH kiválósági programján.

Az év legérdekesebb tanulmányai közé választotta a kockákra széteső világról szóló magyar kutatást a Science

Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.

A tudós, aki kiszámolta a civilizáció jövőjét

Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.

Hogyan döntsek? Bevezetés a súlyozott döntéshozatal rejtelmeibe

Döntéseink során először magunk elé vetítjük a jövő szerteágazó lehetőségeit, majd kiválasztjuk azt az egyetlen egy szálat, amire a következő pillanat jelenét visszaszűkítjük. Az alábbiakban a lehetséges jövőszálak jelenbe szűkítésének folyamatáról, azaz az optimális döntések meghozataláról és ezen döntéseink hibáiról lesz szó, a súlyozás egyszerű matematikáján keresztül.

A fizikusok a szépség bűvöletében élnek, és közben eltávolodtak a természet megértésétől

Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.

Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával

Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.

A méhek a matekhoz is értenek

Az összeadás és a kivonás művészete emberi fejjel a világ legtermészetesebb dolga, de kész csoda, hogy egy nem túl fejlett idegrendszerű állat képes ilyen összetett aritmetikai műveletekre. Egy ausztrál kutatás szerint a méhek még ebben is jók.