Johannes Kepler tanait a korabeli tudomány kifejezett gyanakvással fogadta, így inkább fikcióként, álom formájában írta le a Holdról alkotott elképzeléseit. A halála után megjelent mű, a Somnium sokak szerint a világirodalom első sci-fije.
Íme egy értékes lelet, egy nyolcadikosoknak szánt felvételi feladatsor az 1999/2000-es tanévből, és egy friss, 2022-es. Szerinted is a régi a könnyebb? Próbáld ki magad!
A matematika Nobel-díjának is nevezett elismerést idén is négyen kapták meg, és 1936 óta most másodjára díjaztak női matematikust – Viazovszka egy nyolcdimenziós geometriai problémát oldott meg, 13 évnyi kutatás után.
A zseni felfedezéseihez elég idővel, erővel és szerencsével el lehet jutni. De míg a többiek mások vállán állva írják le tételeiket, az igazi varázsló a saját vállán áll – írja Mark Kac ukrán-lengyel-zsidó-amerikai matematikus magyarul idén megjelent önéletrajzában, A véletlen rejtélyeiben.
A világhírű brit matematikus-csillagász regénye egyszerre kémhistória, fricska a haladás ellenzőinek, gondolatkísérlet arról, hogy mi minden történhetne, ha szabadon szárnyalhatna a tudomány, és persze kiváló sci-fi.
Traski Viktor a „Kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatok” címmel tartott volna előadást a Magyar Tudományos Akadémián, de jelenleg az ukrán hadsereg katonájaként harcol, ezért videóban köszöntette az ünnepség résztvevőit.
Áprilisban egy hétre Egerbe jönnek a világ legjobb középiskolás matekos lányai. De miért rendezünk ilyen versenyt külön lányoknak? Ez nem diszkrimináció?
A magyarországi matematikatanítás első számú tankönyvének szerzője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapítójaként az informatika oktatás úttörője is volt. Ráadásul mind a mai napig aktív.
Az MIT tudósai két egymástól távol eső tudományterület alapkutatási eredményeit felhasználva fejlesztik terápiás eljárásukat. A meglepő együttállásról a két ihletadó magyar kutatót, Karikó Katalint és Domokos Gábort kérdeztük.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományok osztályának kutatói olyan anomália-detekciós algoritmust fejlesztettek, amely óriási mennyiségű adat elemzésével tesz megbízható predikciókat.
A patinás University College London idén 38 éves, ír származású matematikaprofesszora egyike azoknak a valódi tudósoknak, akik kutatásaik mellett a tudományos ismeretterjesztést is magas szinten művelik. Varázsszámok című háromrészes sorozatában arra keresi a választ, hogy emberi találmány-e a matematika, vagy maga az univerzális lényeg.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Christian Szegedy, a Google Research magyar kutatója csapatával olyan rendszert épít, ami nemsokára túlszárnyalhatja a matematikusok legvadabb álmait: rutinból ellenőrzi majd azokat a bizonyításokat, amelyeket csak néhány ember képes megérteni a Földön, új sejtéseket jósol meg, és olyan távlatokat nyit a matematikában, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A fő cél egy programozási rendszer, amelynek interakcióit nem lehet megkülönböztetni az emberitől.
A világ pénzpiacain akár már másnap kiderülhet, hogy bevált-e az újítás. Ez a kihívás vonzotta a Morgan Stanley idén 15 éves magyarországi központjába Ottucsák Györgyöt és Jónás Ágnest, méghozzá a gépi tanulás, illetve az evolúcióbiológia területéről.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
51 ország 160 egyetemének 590 hallgatója közül Gáspár Attila nyerte az International Mathematics Competition for University Students nevű versenyt.
Tokió ide vagy oda, a nemzetközi tudományos diákolimpiák is júliusban kezdődtek: a már befejeződött biológiai, fizikai és matematikai olimpiákon összesen 15 érmet szereztek a magyar diákok.
A valódi hálózatokban a legérdekesebb jelenségek a fázisátalakulások: a jég felolvad, az üveg eltörik, kitör a forradalom vagy a bankpánik. A legegyszerűbb matematikai struktúrákban fellelhető fázisátalakulások leírása az előbbi példák jobb megértését is segíti. Csóka Endre, a Qubit szerzője kutatócsoportjával 218 millió forintot nyert az NKFIH kiválósági programján.
A hamarosan 90 éves Roger Penrose-t, Hawking kutatótársát Erasmus-éremmel tüntette ki az Európai Akadémia. Az Escher-barát tudós sokoldalú munkássága részben geometriai intuíción alapul, ezért ajándékozzák meg a különleges, mono-monostatikus tárggyal.
Matekpodcast, strukturálatlanul, vágatlanul (na jó, alig vágottan), közvetlenül Pach Jánossal a magyar matematikai iskoláról. Kiderül, hogy egy-egy fecske néha mégis csinál nyarat.
A BME szenátusa és a Neumann Társaság az elméleti számítástechnikához való több évtizedes hozzájárulása, valamint a matematika fejlődése terén végzett munkássága miatt ítélte Szemerédinek a címet.
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Megfagyott a vér a világ legjobb egyetemein oktató tanárok ereiben, amikor felröppent a hír, hogy a világ legjobb krétájának gyártója, a japán Hagoromo örökre bezár, és nem gyártja tovább a világ legjobb krétáját. Mi lesz így a tudománnyal?
A tizenéves kora óta sztármatematikusként emlegetett Lovász László a princetoni Avi Wigderson professzorral megosztva érdemelte ki a Norvég Tudományos Akadémia elismerését az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén elért, gyakran közös eredményeikért.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy brit matematikus kiszámolta, hogy mennyi helyet foglalna el az összes új típusú koronavírus, ha össze lehetne gyűjteni őket. Egy kólásdoboz sem telne meg velük, mégis jó nagy gondot okoznak.
Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.
Döntéseink során először magunk elé vetítjük a jövő szerteágazó lehetőségeit, majd kiválasztjuk azt az egyetlen egy szálat, amire a következő pillanat jelenét visszaszűkítjük. Az alábbiakban a lehetséges jövőszálak jelenbe szűkítésének folyamatáról, azaz az optimális döntések meghozataláról és ezen döntéseink hibáiról lesz szó, a súlyozás egyszerű matematikáján keresztül.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
Még a legzseniálisabb tudósokon is kifogott eddig a feladat, de amerikai kutatók végre megoldották: a világegyetem 31,5 százaléka anyag és energia, a fennmaradó 68,5 százalék pedig olyan sötét anyag, aminek a működését még a csillagászok sem értik teljesen.
Mondjuk, hogy valaki visszautazik az időben, hogy megkísérelje megakadályozni a nulladik páciens megfertőződését a SARS-CoV-2-vel. De ha nincs járvány, minek akarna visszautazni? Ezt a paradoxont iktatták ki matematikailag amerikai kutatók.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
Egy szaktanár szerint kifejezetten könnyű az idei matematikaérettségi első feladatsora, aminek a megoldásába több mint 65 ezer diák kezdett bele idén.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Így. Talán épp ebből az ábrából érthető meg leglátványosabban az az életbevágóan fontos járványdinamikai tény, hogy a koronavírus nagyon hasonlóan fertőz a legtöbb országban.
A SEIR modell a fertőzésre fogékonyak, a fertőzöttek és a betegek száma mellett figyelembe veszi a lappangó eseteket is. Az eredmény attól függ, hogy ebben a pillanatban hány fertőzött van az országban, és mennyi az R0, vagyis a reprodukciós ráta.
Egy hete hunyt el Freeman Dyson brit matematikus, fizikus, a jövő tudományának apostola, aki fákat álmodott az űrbe, és megmentette az emberiséget. 96 éves volt.
Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika nagy ötösfogata, a „Big Five” tagja.
Csóka Endre matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa sokat áll sorban, és közben nemcsak sokat bosszankodik, hanem sokat gondolkodik is. Itt az eredmény.
A valaha megszerzett diákolimpiai aranyérmek száma alapján összeállított rangsort a hatvanas években masszívan vezette Magyarország, köszönhetően Lovász Lászlónak is, de még ma sincs miért szégyenkeznünk.
A szegedi kutatók új modellje egyrészt pontosabb előrejelzéseket adhat a járvány terjedésére, másrészt általa az is megmagyarázható, hogy miért alakult másként a járvány különböző országokban.
Egy 1954-ben feldobott labdát csapott most le két matematikus, és még az is lehet, hogy a te számítógéped is részt vett a munkában.
Összesen 69 233-an érettségiztek középszinten matematikából, ketyeg a számláló. A petíció aláírói a ponthatárok csökkentését követelik.
A lányoknak rendezett idei kijevi matematikai diákolimpián, az EGMO-n ez volt az egyik feladat. Vajon a férfiak boldogultak vele?
A lányoknak rendezett kijevi matekolimpián 196 versenyzőből csak 20-nak sikerült. Neked menni fog?
Egy aranyéremet, egy ezüstöt és két bronzot szereztek a magyar versenyzők a kizárólag lányoknak rendezett kijevi EGMO-n, ahol Kerekes Anna, Hámori Janka, Kocsis Anett és Mészáros Anna képviselte Magyarországot.
Az összeadás és a kivonás művészete emberi fejjel a világ legtermészetesebb dolga, de kész csoda, hogy egy nem túl fejlett idegrendszerű állat képes ilyen összetett aritmetikai műveletekre. Egy ausztrál kutatás szerint a méhek még ebben is jók.
A Georgia Tech professzora, Ted Hill egy Darwin-tételből kiinduló tanulmányát úgy megfúrták a szexizmus vádját hangoztató aktivisták, hogy szerzőtársa levetette róla a nevét, és volt olyan kiadvány, ahonnan példátlan módon, már a megjelenés után törölték a cikket.