Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
Megfagyott a vér a világ legjobb egyetemein oktató tanárok ereiben, amikor felröppent a hír, hogy a világ legjobb krétájának gyártója, a japán Hagoromo örökre bezár, és nem gyártja tovább a világ legjobb krétáját. Mi lesz így a tudománnyal?
A tizenéves kora óta sztármatematikusként emlegetett Lovász László a princetoni Avi Wigderson professzorral megosztva érdemelte ki a Norvég Tudományos Akadémia elismerését az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén elért, gyakran közös eredményeikért.
Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.
Egy brit matematikus kiszámolta, hogy mennyi helyet foglalna el az összes új típusú koronavírus, ha össze lehetne gyűjteni őket. Egy kólásdoboz sem telne meg velük, mégis jó nagy gondot okoznak.
Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.
Peter Turchin nem egy Asimov-karakter, épp csak azzal foglalkozik, amivel az Alapítvány pszichohistorikusai: a történelemdinamika kutatójaként adatokból és modellekből igyekszik rájönni, merre tart a társadalom. Mióta 2010-ben megjósolta a 2020-nak nevezett káoszt, egyre többen hallgatnak rá. Most azt állítja, a következő 5-10 év sem lesz jobb.
Döntéseink során először magunk elé vetítjük a jövő szerteágazó lehetőségeit, majd kiválasztjuk azt az egyetlen egy szálat, amire a következő pillanat jelenét visszaszűkítjük. Az alábbiakban a lehetséges jövőszálak jelenbe szűkítésének folyamatáról, azaz az optimális döntések meghozataláról és ezen döntéseink hibáiról lesz szó, a súlyozás egyszerű matematikáján keresztül.
Az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét – állítja Sabine Hossenfelder német fizikus, aki nemrég a magyar közönségnek is kifejtette nézeteit.
Még a legzseniálisabb tudósokon is kifogott eddig a feladat, de amerikai kutatók végre megoldották: a világegyetem 31,5 százaléka anyag és energia, a fennmaradó 68,5 százalék pedig olyan sötét anyag, aminek a működését még a csillagászok sem értik teljesen.
Mondjuk, hogy valaki visszautazik az időben, hogy megkísérelje megakadályozni a nulladik páciens megfertőződését a SARS-CoV-2-vel. De ha nincs járvány, minek akarna visszautazni? Ezt a paradoxont iktatták ki matematikailag amerikai kutatók.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
Egy szaktanár szerint kifejezetten könnyű az idei matematikaérettségi első feladatsora, aminek a megoldásába több mint 65 ezer diák kezdett bele idén.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Így. Talán épp ebből az ábrából érthető meg leglátványosabban az az életbevágóan fontos járványdinamikai tény, hogy a koronavírus nagyon hasonlóan fertőz a legtöbb országban.
A SEIR modell a fertőzésre fogékonyak, a fertőzöttek és a betegek száma mellett figyelembe veszi a lappangó eseteket is. Az eredmény attól függ, hogy ebben a pillanatban hány fertőzött van az országban, és mennyi az R0, vagyis a reprodukciós ráta.
Egy hete hunyt el Freeman Dyson brit matematikus, fizikus, a jövő tudományának apostola, aki fákat álmodott az űrbe, és megmentette az emberiséget. 96 éves volt.
Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika nagy ötösfogata, a „Big Five” tagja.
Csóka Endre matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa sokat áll sorban, és közben nemcsak sokat bosszankodik, hanem sokat gondolkodik is. Itt az eredmény.
A valaha megszerzett diákolimpiai aranyérmek száma alapján összeállított rangsort a hatvanas években masszívan vezette Magyarország, köszönhetően Lovász Lászlónak is, de még ma sincs miért szégyenkeznünk.
A szegedi kutatók új modellje egyrészt pontosabb előrejelzéseket adhat a járvány terjedésére, másrészt általa az is megmagyarázható, hogy miért alakult másként a járvány különböző országokban.
Egy 1954-ben feldobott labdát csapott most le két matematikus, és még az is lehet, hogy a te számítógéped is részt vett a munkában.
Összesen 69 233-an érettségiztek középszinten matematikából, ketyeg a számláló. A petíció aláírói a ponthatárok csökkentését követelik.
A lányoknak rendezett idei kijevi matematikai diákolimpián, az EGMO-n ez volt az egyik feladat. Vajon a férfiak boldogultak vele?
A lányoknak rendezett kijevi matekolimpián 196 versenyzőből csak 20-nak sikerült. Neked menni fog?
Egy aranyéremet, egy ezüstöt és két bronzot szereztek a magyar versenyzők a kizárólag lányoknak rendezett kijevi EGMO-n, ahol Kerekes Anna, Hámori Janka, Kocsis Anett és Mészáros Anna képviselte Magyarországot.
Az összeadás és a kivonás művészete emberi fejjel a világ legtermészetesebb dolga, de kész csoda, hogy egy nem túl fejlett idegrendszerű állat képes ilyen összetett aritmetikai műveletekre. Egy ausztrál kutatás szerint a méhek még ebben is jók.
A Georgia Tech professzora, Ted Hill egy Darwin-tételből kiinduló tanulmányát úgy megfúrták a szexizmus vádját hangoztató aktivisták, hogy szerzőtársa levetette róla a nevét, és volt olyan kiadvány, ahonnan példátlan módon, már a megjelenés után törölték a cikket.
Weisz Máté, a szegedi Radnóti-gimnázium és Beke Csongor, a budapesti Veres Péter Gimnázium diákja tarolt Lengyelországban.
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
A virágbogárfélék torán található pajzsocskára emlékeztet az a frissen felfedezett alakzat, amely a jövőben a mesterséges belső szervek megalkotásánál is hasznos lehet.
Egy kurd menekült, egy zavarba ejtő német csodagyerek, egy 16 évesen diplomázó zseni és Napóleon szellemi utódja tehette zsebre 2018-ban a legrangosabbnak tartott matematikai díjat, a Fields-érmet.
Legendás fejtörő, ami több változatban is ismert. Megbirkózol vele?
Annyi biztos, hogy a programozásnak sok köze van a matekhoz, de az vitatható, hogy minden programozónak nagy matekosnak kellene lennie.
A friss Erdős Pál-díjas matematikus, Csóka Endre elmeséli, hogyan jutott a társasjátékoktól a gráfelméletig, miért jó a szegregált oktatás, lehet-e politizálniuk a kutatóknak, és hogy mateknemzet-e Magyarország.
Itt ellenőrizheted, hogy átmész-e kegyelemkettessel, vagy irány a Harvard.
Tényleg azért „lett kiválasztva” az 1-es szám, mert a két vonala 1 szöget zár be? Hulljon a lepel, oszoljon a tévhit!
Mekkora befolyással van a parlamenti helyek elosztására egy pártra adott listás szavazat és egy párt jelöltjére adott egyéni szavazat? Csóka Endre, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa oszt-szoroz.
A hatalmas anyagi és szellemi ráfordításokkal fejlesztett kvantum-számítástechnika alapjait kérdőjelezi meg Gil Kalai izraeli matematikus. Szkepszisét több élvonalbeli tudós kollégája is osztja, bár más érvek alapján.
Az e heti feladatot nem más javasolta, mint Dr. Hujter Mihály egyetemi docens, az MTA Matematikai Tudományos Bizottságának és a Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottság tagja. Úgyhogy könnyű!
Jó hír: ha egy nő tanítja egy lánynak a matekot az általánosban, akkor sokkal jobb lesz a gimiben. Rossz hír: a nyugdíj öl. Heti közgázhíradónkat hallják.