Íme az ember legősibb őse, az 558 millió éves Dickinsonia

2018.09.21. · tudomány

Sokáig a szivacsot tartották a világ legősibb állatának, később pedig a bordásmedúzákról állapították meg ugyanezt, utóbbi csoport kifejlődését 525 millió évvel ezelőttre saccolva. Most egy régóta nagy vitákat gerjesztő, 558 millió éves fosszíliában találtak ausztrál és orosz kutatók koleszterinmolekulákat, így új elődünk van: a Dickinsonia.

„A tudósok több mint 75 éve vitatkoznak azon, hogy a Dickinsonia és az ediakara-bióta többi bizarr fosszíliája mik is pontosan: óriási egysejtű amőbák, zuzmók, az evolúció elhibázott kísérletei vagy a Föld legősibb állatai. A fosszíliában talált zsír most igazolja, hogy a Dickinsoniáé a legrégebbi ismert állati fosszília, megoldva ezzel egy több évtizedes rejtélyt, ami a paleontológia Szent Grálja volt” – mondta a kutatás jelentőségéről Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Földtani Intézetének adjunktusa.

A Dickinsonia fosszíliája
photo_camera A Dickinsonia fosszíliája Fotó: Ausztrál Nemzeti Egyetem

A Science folyóiratban közzétett kutatási eredmény szerint az ovális formájú, bordázattal ellátott élőlény 1,4 méter hosszúra is megnőtt, és annak az ediakara-biótának volt a része, amely 20 millió évvel megelőzte a ma élő állatok őseinek hirtelen megjelenését eredményező kambriumi robbanást. A fosszíliákat Oroszország északnyugati részén, egy hegyoldalban találta egy orosz PhD-hallgató, Ilya Bobrovskiy.

„Most már tudjuk, hogy az állati élet már a kambrium előtt, az ediakara időszakban megkezdődött. De ezek még mindig nagyon különböznek a modern állatoktól. A Dickinsonia és a kambriumból származó fosszíliák közötti átmenet így is óriási, és erről még mindig keveset tudunk” – állapította meg a kutatás jelentőségéről Emily Mitchell, a Cambridge-i Egyetem paleobiológusa a Guardiannek.

Ilyen unalmas lehetett az állatvilág az ediakarában
photo_camera Ilyen unalmas lehetett az állatvilág az ediakarában Fotó: Earth Archives

A Gizmodónak több szakértő áradozott a tanulmány fontosságáról, de akadt olyan kutató is, akit nem győztek meg az eredmények. A svájci Lausanne-i Egyetemen oktató Jonathan B. Antcliffe szerint például a tanulmány szerzői túl gyorsan elvetik az olyan kérdéseket, hogy szennyezett-e a fosszília, vagy hogy esetleg más eukarióta-taxonokba tartozna a Dickinsonia, anélkül, hogy érvekkel cáfolná ezeket a lehetőséget.