Jó hírünk van az udvarias kannibáloknak: lassan eljöhet az idő, amikor laborban állítják majd elő a műemberhúst, de akik inkább egzotikus állatokat ennének műhús formájában, azok is fellélegezhetnek.
Harminc év alatt 155 ezerről 97 ezerre csökkent a zsiráfok egyedszáma, és ha nem korlátozzák a csontjával, húsával és bőrével való kereskedelmet, ez csak tovább csökken.
A mikroszkopikus élőlények szinte teljesen kiszáradt formában utaztak a Holdra, de még így is akár száz éven belül feléleszthetők tetszhalott állapotukból néhány csepp vízzel.
Frissítették a Természetvédelmi Világszövetség listáját, több, eddig elhanyagolt fajról is kiderült, hogy komoly veszélyben van. Javában zajlik a legújabb kihalási esemény.
A tanzániai partoknál élő, lila színű halat a Fekete Párducban szereplő fiktív országról nevezték el.
A kígyótól inkább félünk, a csótánytól inkább irtózunk, de a pók mindent visz.
A dzsentrifikáció és a klímaváltozás is a patkányok malmára hajtja a vizet, így hiába a big data, a mesterlövészek és az oposszumkommandók, egyre nehezebb az irtásuk. De majd jönnek a génszerkesztett patkányok, és kiirtják saját magukat.
Az elmúlt 130 ezer évben az állatok testtömege átlagosan 14 százalékkal csökkent. A következő 25 százalékos csökkenéshez már elég lesz 100 év is.
A kiskapuknak köszönhetően a kereskedőknek a dark web helyett elég az Ebayen árulni, miközben az afrikai elefántok száma száz év alatt a harmincadára csökkent, és oroszlánokat tenyésztenek azért, hogy leölésük után tigriscsontként adják tovább a maradványokat.
Sokáig kizárólag az embernek tulajdonították a tranzitív következtetés képességét, de eddig is csak gerinces állatoknál fedezték fel ezt a logikai készséget. Most a darazsakon a sor.
Az Angliában talált ősi tengeriuborka-fosszília alapján készített 3D-s képre H.P. Lovecraft, a műfajteremtő horrorszerző is csettintene.
A házi macskák szociális evolúciója viszont még mindig folyamatban van, úgyhogy a világ felkészülhet az engedelmeskedő macskákra.
Az UV-fény alatt rózsaszínné változó repülőmókus így a második olyan emlős, amiről kiderítették, hogy fluoreszkál.
Az evolúció semmit nem „tesz” ok nélkül, de van, amikor egy-egy szerv vagy viselkedésbeli vonás visszamarad. Ezek vagy elveszítik a funkciójukat, vagy úgynevezett spandreleknek tekinthetők, semmilyen adaptív funkciót nem látnak el, csak melléktermékként jelennek meg a törzsfejlődésben.
Korábban több mint 150 ezer évvel elszámolták a szibériai egyszarvú kihalási dátumát, így most kiderült, hogy az emberekkel is együtt élt a 4 tonnás unikornis.
Az új-kaledón varjú problémamegoldó és eszközkészítő képességei időről időre lenyűgözik a tudósokat, és a mesterséges intelligencia fejlesztésében is segítenek.
Nem csak az ember öli saját fajának tagjait, sőt messze nem az ember a legagresszívabb állat a Földön. Szemelvények a palackorrú delfinek, a koalák és a csimpánzok rémtetteiből.
A pofátlan könnycsapolás mögött az áll, hogy a rovaroknak sóra van szükségük, de az az étrendjükben nem nagyon található meg.
A méhek és a darazsak környezeti haszna egyaránt felbecsülhetetlen, ráadásul mindkét rovar egyre vészesebben pusztul, mégis teljesen ellentétes érzelmeket táplálunk irántuk. Hogy miért?
Az élőlény fosszíliájáról évtizedekig nem tudták eldönteni, hogy állat, túl nagyra nőtt amőba vagy az evolúció szégyene. Most kiderült: állat.
Ha a Szibériában talált vadlóban akár egyetlen élő sejtet is találnak, már nyert ügyük van a klónozóknak, de van B-terv is.
A legtöbb állat szaporodási szokásairól túl keveset tudunk ahhoz, hogy pontos adatokhoz jussunk, de érdekes adatok azért vannak bőven: Humboldt-pingvinből napi 40, csirkéből 62 millió kel ki a tojásból.
A túzok akkora, mint egy pulyka, jól fut, de meglepetésre repülni is tud. A magyar természetvédelem egyik totemállatát az elmúlt évtizedekben kétszer is az év madarának választották, úgy 1500 él belőle az országban.
Hogyan érzékelik a kutyák az időt? Mi köze a szürke farkasnak a kutya-ember viszonyhoz? És biztos, hogy jó, ha szeparációs szorongás helyett egyszerűen végigaludják az egyedül töltött időt?