Már krumpliból sem önellátó Magyarország

A világháború után még 300 ezer hektárt tett ki a hazai burgonya-termőterület, ez jó két évtizeden át 200-240 ezer hektár körüli méretben stabilizálódott, aztán 1965 és 1975 között megfeleződött a terület, idén viszont mindössze 14,6 ezer hektáron termesztenek az országban krumplit – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus összeállításában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idősoros kimutatása szerint az egy hektárról betakarítható hozam az 1945-ös 5 tonnáról 25 tonnára emelkedett, csakhogy eközben a magyar össztermelés 2 millióról alig több, mint 400 ezer tonnára csökkent.

Petrezselymes, de nem biztos, hogy magyarFotó: Tibor Bognar/Photononstop

A korábbi 100-120 kilogrammal szemben jelenleg fejenként és évente átlagosan 25-30 kilogramm burgonyát fogyaszt a magyar, amelynek ugyanakkor csak háromnegyedét fedezi a hazai termés – írja a NAK kruplikörképe, amely szerint az elmúlt években 22-28 ezer tonna volt az import étkezési burgonya mennyisége. A legnagyobb tétel Franciaországból, Hollandiából és Szlovákiából érkezett a magyar piacra, miközben a magyar termelők 5-10 ezer tonnát szállítanak külföldre, elsősorban Romániába és Csehországba. A NAK szerint feldolgozott, fogyasztásra előkészített, fagyasztott késztermékből 40-46 ezer tonna a holland és lengyel import, ahová egyébként 10 ezer tonna körüli mennyiséget a magyar termelők szállítanak. 

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?