Amilyen gyanakvással fogadta Európa a burgonyát, olyan fényes karriert futott be: William H. McNeill történész egyenesen történelemformáló zöldségnek tekintette, de a viktoriánus angolok még köszvény ellen is hatásosnak tartották.
Magyarországon 913 forintból, Horvátországban 556 forintnyi euróból lehet összehozni egy kis adag paprikás krumplit. A horvát kormány nemrég 5 százalékosra csökkentette a zöldségek, gyümölcsök és az olaj áfáját is.
A zárvatermő növények törzsfája egyáltalán nem fa, hanem sűrű szövetű, bonyolult evolúciós hálózat. Ez egyben arra is magyarázat, hogy miért vették át a zárvatermők az uralmat alig 120 millió év alatt a földi flórában, mondja Poczai Péter, a Helsinki Egyetem növénybiológusa.
Hópehely, Balatoni rózsa, Arany Chipke, Botond, Démon, Katica: mai magyar fajták, amelyeket egy 1960-ban indult, több évtizedig tartó nemesítési program eredményeként hoztak létre a nemzetközi élvonalba tartozó hazai burgonyakutatók, akik mostanra a legveszélyesebb növénybetegségekkel, kártevőkkel szembeni rezisztenciát is elérték.
Terhességi teszt, mikrohullámú sütő és futópad is futtatta már minden idők lövöldözős játékát, ezért az újabb versenyző inkább extrém áramforrást választott képernyők helyett: rohadó krumplik generáltak áramot a számológépen futó gyilkolászáshoz.
A sült krumpli hazájában nagy bajba került a burgonyaipar: több százezer tonna krumpli vár a sorsára a raktárakban, és a termelők nem kapnak állami segítséget.
Magyarország mindössze a tizenhetedik az EU krumplitermelőket felsoroló 28-as listáján.
Annak ellenére krumpliimportra szorul a magyar élelmiszeripar, hogy az elmúlt 70 évben ötszörösére emelkedett az egy hektáron elérhető hozam, és negyedére csökkent az egy főre eső fogyasztás. A krumplitermesztő terület ugyanis ugyanezen idő alatt a huszadára csökkent.