A T-Rex gyerekjáték volt csupán a most megtalált őslényhez, a rettenetes Dynamoterror dynasteshez képest

Az újonnan előkerült maradványok, amelyek alapján rekonstruálható a Dynamoterror dynastes fejformája, fontos mérföldkövet jelenthetnek a tyrannosaurusok fejlődésének alaposabb megértésében – legalábbis Andrew McDonald és Douglas Wolfe azt remélik, hogy a fosszíliák alapján jobban megérthetjük, pontosan hogyan alakult ki a leghírhedtebb (és legtöbb mémet generáló) dinoszaurusz, a zsarnokgyík. 

A T-rexek körülbelül 68-66 millió éve járták a földet, a legkorábbi tyrannosaurusfélék pedig 77 millió éve (legalábbis az eddigi leletek alapján), a Dynamoterror viszont már nyolcvanmillió évvel ezelőtt is jelen volt már a mai Új-Mexikóban – vagyis valójában Laramidiában, ahogy az akkori szigetet nevezik. Douglas és Wolfe szerint a környék egyébként is gazdag lelőhelynek számít, az új lelettől pedig azt várják, hogy segít megérteni, hogyan nőhettek ekkorára a tyrannosaurusok, bár a feladat nem egyszerű, ugyanis a fosszíliák java része nagyon rossz állapotban van. 

A koponyája árulta el

A leginkább használható rész szerencsére a koponya, ez alapján jöttek rá, hogy új fajról van szó. Ha már sikerült azonosítani, a kutatók nem akartak lemaradni, és hasonlóan riasztó névvel lepték meg a felfedezettjüket. Andrew McDonald azzal indokolta a Dynamoterror dynastes nevet, amivel bármelyikünk indokolhatná: iszonyú jól hangzik, és már gyerekkorában megtetszett neki. A dinoszaurusz nevét körülbelül hatalmas zsarnoki uralkodóként lehetne fordítani, ehhez képest az egyszerű zsarnokgyík már nem is hangzik olyan jól.

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.