Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
A Hamititan xinjiangensisa 17, a Silutitan sinensis 20 méteresre is megnőtt. Az újonnan leírt fajok a kréta időszak elején, 120 millió éve éltek.
A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint a pteroszauruszok már röpképesen jöttek a világra, nem úgy, mint a legtöbb madár, amelyeknek kikelés után meg kell tanulniuk repülni. A kis dinoszauruszok valószínűleg kevésbé voltak alkalmasak a hosszú távú repülésre, mint a felnőttek, de fürgébben manőverezhettek, mint a kifejlett példányok.
Egy nemzetközi kutatócsoport a koprolit tartalmáról készített 3D-s rekonstrukciókat. A legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, hogy a megkövesedett ürülék szinte tökéletesen konzerválódott apró bogarakat őriz.
Hányszor fejlődött ki a repülés az állati evolúció során? Melyik állat képes a szárnya elvesztése után is életben maradni? És vajon fogunk-e tudni mi, emberek valaha repülni? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy friss holland kutatás szerint a Tyrannosaurusok jóval lassabban mozogtak, mint eddig hitték: míg korábban úgy gondolták, hogy az állatok hétköznapi sétatempója a 10 km/órát is elérhette, a dinoszaurusz farkáról készült modell adatai alapján ez csak 5 km/óra körül mozgott.
Egy kolumbiai kutatócsoport megkövesedett pollenek és levelek alapján térképezi fel, hogy milyen hatása volt a dél-amerikai esőerdőkre a meteor becsapódásának.
A Chicxulub-kráterből vett mintákban felfedezett, irídiumban gazdag réteg összekapcsolja a 66 millió éve a fajok háromnegyedét elsöprő kihalást a hatalmas krátert létrehozó kisbolygóval.
Jó ideje folyik a vita a paleontológusok között arról, hogy egyes dinoszauruszok vajon kotlottak-e a tojásaikon, vagy csak magukra hagyták őket. Egy kínai lelet alapján úgy tűnik, hogy a röpképtelen oviraptorosaurusok a madarakhoz hasonlóan kikölthették őket.
Egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport megtalálta azokat a száz éve elfedett lelőhelyeket, ahonnan száz évvel ezelőtt a Magyarosaurus dacus maradványai is előkerültek. A lelőhely nemzetközi szinten is egyedülálló, és most már az is kiderült, hogy hol van.
Az a Jurassic Park óta világos, hogy a nagy Tyrannosaurus nagy, most az is kiderült, hogy mekkora lehetett egy frissen kikelt példány. A paleontológusok egy amerikai és egy kanadai embriómaradványok alapján végül arra jutottak, hogy a kis ártatlanok akkorák lehettek, mint egy közepes termetű kutya.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Akkora volt, mint egy csirke, tollas is volt, szőrös is volt, ráadásul szalagszerű dolgok álltak ki a vállából. Ha mindez nem lenne elég, a paleontológusok szerint az Ubirajara jubatus még színpompás is lehetett, de hogy milyen színű, az sajnos nem derült ki.
Az őslénytan egyik nagy rejtélye, hogy miként alakultak ki a triász időszakban az első röpképes gerincesek, a pteroszauruszok. Egy új kutatás most feltárta legközelebbi rokonaikat, a lagerpetidaeket, ami segít megoldani az évszázados talányt.
A Madagaszkáron megtalált, mindeddig páratlan késő kréta kori madár, a Falcantakely forsterae csőre a mai tukánfélékére emlékeztetett, és fontos információkat hordoz a korai madarak evolúciójáról.
Egy módszertani áttörést hozó új kutatás feltárta, hogyan tudtak egyre hatékonyabban repülni a dinoszauruszokkal egy időben élő hüllők, és azt is, hogy milyen hatással volt rájuk a madarak megjelenése.
Körülbelül 2,5 milliárd forintért most a tiéd lehet az a csontkollekció, amit a valaha talált egyik legteljesebb Tyrannosaurus rex-csontvázaként tartanak számon. Nyugalom, október 6-ig van idő gyűjtögetni.
Az iharkúti lelőhelyen talált, a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában helyet kapó fosszilis dinótojás átírhatja a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott képet.
A 10 méteres Deinosuchus képes volt megölni és elfogyasztani a nagyméretű dinoszauruszokat is, de nem ismert kegyelmet más vízi és szárazföldi állatokkal szemben sem.
Egy Centrosaurus apertus nevű növényevő dinoszaurusz szárkapocscsontján 76-77 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a rosszindulatú daganat, ez az első eset, hogy dinoszaurusznál sikerült kimutatni az elváltozást.
A 65,5 millió évvel ezelőtti kréta–tercier kihalási eseményhez elég volt maga az aszteroida-becsapódás, a vulkánkitörés pedig még segített is abban, hogy csak az élővilág 75 százaléka pusztuljon el, állítják brit kutatók.
A Yale Egyetem egy friss kutatása szerint a dinoszauruszok testhőmérséklete magasabb volt, mint a környezetüké. A paleontológusok a tojások maradványait vizsgálva jöttek rá, hogy a legtöbb dinoszaurusz inkább madárszerű lehetett.
Testhossza elérhette a 8 métert, hátulsó lábai nagyok és erőteljesek voltak, mellső lábain három ujj nőtt. Testét a hosszú és nehéz farok tartotta egyensúlyban.
Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.
A paleontológusok korábban úgy véltek, hogy a dorsotemporal fenestra nevű anatómiai képletek az állkapocsmozgató izmok tapadási helyei. Aligátorok vezették rá a kutatókat a felfedezésre.
A denevérszerű szárnyakkal felszerelt Ambopteryx igazolhatja, hogy egymástól függetlenül kétszer alakult ki a repülés képessége a dinoszauruszokban.
Bár múmiákban és őshüllőkben is találtak már rákos megbetegedésre utaló jeleket, mégis ritkaságnak számít az a 240 millió éves triász kori teknősfosszília, amelyben rosszindulatú daganatot találtak. A felfedezés fontos lépés lehet a rák történetének megértésében, a fellelt tumor ugyanis nagyban hasonlít a mai, az embereket is megtámadó oszteoszarkómára.
4,5 méter hosszú, 2,6 méter magas volt és 9 tonnát nyomott a lengyelországi megtalálási helyéről Lisowicia bojani néven bejegyzett emlősszerű növényevő. Egyike volt a legnagyobb szárazföldi élőlényeknek.
Új-Mexikóban bukkantak rá a kilenc méter hosszú dinoszaurusz, az elképesztő nevű Dynamoterror dynastes maradványaira. Az állat majdnem akkora volt, mint egy kifejlett Tyrannosaurus, bár jó tízmillió évvel korábban élt, mint elhíresült fajtársai.
Szabad Jurassic Parkot létrehozni? Hol húzzuk meg a határt az emberi életre veszélyes állatok újjáélesztésénél, és tényleg mindennél többet ér a biológiai sokszínűség?
Már az ötödik filmet mutatták be a modern korban újjáélesztett dinoszauruszokról szóló sorozatban, de mi a tudományos álláspont az olyan kérdésekben, hogy például lehet-e ősszúnyogból vett dinó-DNS-ből Velociraptort klónozni? Genetikus és paleontológus szakértőket kérdeztünk.
Dinoszauruszkiállítást rendeznek Szegeden, a kiállítási darabok az USA-ból jönnek. Már a csomagolás mozzanatai is lebilincselőek.
Az 1,8 millió eurós leütési árat is elérheti az a majdnem teljes dinoszaurusz-csontváz, amelyet hétfőn árvereznek el Párizsban. A tétel egy még nem azonosított Allosaurus faj maradványa, ezért tiltakozott az aukció ellen a nemzetközi paleontológustársadalom. Hiába.
A Halszkaraptornak elnevezett tollas hüllő 75 millió évvel ezelőtt, a mai Mongólia területén élt, és életmódját tekintve hasonlíthatott a mai vízimadarakra.