KELL: A taktikai toll, amely megmondja, kit ütöttél le vele

Ha úgy nézzük, bármelyik toll lehet taktikai – ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint Joker ceruzatrükkjét a Batmanben, csak még úgyabbul, ugyanis a taktikai tollak kevés közös vonásainak egyike az, hogy kiválóan alkalmasak arra, hogy sérüléseket okozzunk velük embertársainknak. Itt véget is ért a közös pont, a filléres daraboktól kezdve a titánból készült, sok száz dolláros darabokig találhatunk agresszív írószert. Írni is lehet velük, de emellett további két oknál fogva kellhetnek az embernek: egyfelől önvédelmi eszközként is remekül beválnak, másfelől némi szerencsével még jól is néznek ki.

Kubota mester és a Los Angeles-i nők

A taktikai toll története meglepő módon nem a tollal, hanem a taktikai résszel kezdődött, a legtöbben ugyanis a kubotant, ezt a japán ütésrásegítő eszközt tekintik a toll ősének. A legtöbb ilyen tárgy formája valóban ennek a kulcstartóként is viselhető fegyvernek a formáját idézi. 

A kubotant Kubota Takajuki, a japán rendőrség közelharcoktatója fejlesztette ki – a mester története egyébként épp olyan, mintha egy kung-fu filmben szerepelt volna: már négyéves korában harcművészetre nevelte az apja, aki egyébként dzsiudzsicu- és jukendo-mester volt. A kis Takajukinak mindez nem volt elég: tizenhárom évesen elszökött otthonról, és Tokióban csapott fel hajléktalannak, miközben az ablakon át leste a harcművészek edzéseit. Egy alkalommal segített a rendőröknek lefogni egy bűnözőt – lám, mire jó, ha az embert már kiskorában elkezdik edzeni –, így figyelt fel rá az egyik rendőr. Tizennégy évesen már a kamatai rendőröket képezte közelharcra. 

A most 84 éves egykori instruktor fekete övet szerzett karatéban, dzsúdóban, aikidóban, kendóban és iaidóban is, a hatvanas években pedig Amerikába költözött, és kiötlötte a róla elnevezett önvédelmi eszközt, a kubotant. A precíziós ütésekre kifejlesztett kicsi, olcsó fegyvert eredetileg a Los Angeles-i rendőrnőinek szánta önvédelmi fegyverként, de csakhamar szélesebb körben is elterjedt, állítólag titkosügynökök körében is népszerű.

Az eredeti kubotan: olyan, mint egy kulcstartó, pedig nem isFotó: Wikimedia Commons

A fegyver lényege, hogy elfér egy kulcstartón, marokra fogva pedig jól oda lehet vele sózni. Az eredeti dizájn szerint a fegyver egy egyszerű műanyagdarab volt, azóta már gyártják alumíniumból, acélból és titánból is, nem is beszélve a repülőgép-alumíniumról, némi változtatással pedig hozzájuthatunk végre taktikai tollként is. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy James Bondnak érezzük magunkat, még ha nem is feltétlenül a legolcsóbb. Igaz, még a legdrágább toll sem közelíti meg a másik bondos alternatívát, egy 1964-es Aston Martin DB5-öt, egy ilyen ugyanis körülbelül egymillió dollárba kerül

A yawara

Egyesek szerint a taktikai toll őse nem is annyira a kubotan, hanem inkább a yawara – ez majdnem lényegtelen különbség, hiszen ugyanúgy egy rövid botszerűségről van szó, amely a kéz két oldalán kinyúlik, csak ezt az eszközt már a negyvenes évek óta alkalmazták a San Francisó-i rendőrségen. (A műfaj alapjául szolgáló könyvet a japánban született amerikai első világháborús veterán, Frank A. Matsuyama már 1930-ban megalkotta, a harcművészetet csakhamar el is kezdték oktatni a rendőrörsökön.) 

A yawara alkalmazását a birkózás, a boksz és a dzsúdó keverékeként írták le, ugyanis amellett, hogy ütöttek a fegyverrel, a harcmodor dobásokat is alkalmazott. A yawara elődje egyébként a buddhista szerzetesek vadzsrájában keresendő – miután egy elég egyszerű eszközről van szó, nem csoda, ha évszázadok óta használják. Matsuyama csak a nyugati világban népszerűsítette a fegyvert. A bronzból vagy nemesfémből készült rituális tárgyat először valóban fegyverként forgatták, ennek megfelelően az ökölből kilógó végei is hegyesek voltak, a későbbiekben azonban számtalan változat született belőle. A közös pont bennük az, hogy elsősorban a nyomáspontokat támadták vele, ha pedig a fején éri az ütés az áldozatot, az akár halálos is lehet.

Yawara, az életveszélyes stoppolófaFotó: Wikimedia Commons

A toll

Akárhogy is, lehetséges, hogy némi feltűnést keltene, ha valaki vadzsrával mászkálna az utcán, egy tollban viszont nincs semmi különös. Legalábbis ezt gondolná az avatatlan szemlélő, aki nem tudja, hogy egy potenciálisan halálos fegyvert lát, egy valódi taktikai tollat – látszólag ugyanolyan ártalmatlan és hétköznapi tárgy ez, mint annak idején a vadzsra, és még írni is lehet vele. 

Szigorúan véve bármilyen tollat bele lehet állítani embertársaink különböző testrészeibe, de nem minden készül titánból, acélból vagy repülőgép-alumíniumból. Sokan a Parker klasszikus modelljét, az acél Jottert tartják a taktikai tollak ősatyjának, mármint abból a szempontból, hogy az ténylegesen is egy toll. A toll rendszerint golyóstollbetéttel rendelkezik, a prémium darabokat általában Fisher Space Pen betéttel szállítják, ebben az a jó hír, hogy így végre írhatunk fejjel lefele, a víz alatt, egy lávatenger közepén vagy akár az űrben is, ha erre lenne igényünk. 

A toll amellett, hogy fegyverként is használható, általában még fel van szerelve valami extra funkcióval is, ez általában az üvegtörő, de a választék szinte végtelen. Bár kétségtelenül megnyugtató, ha ki tudjuk törni az autó ablakát, ha belezuhanunk egy tóba, egyúttal ezzel indokolhatóvá is válik, hogy miért kell nekünk egy ilyen. Ha pedig már hétköznapi használatról van szó, a tervezők nem álltak meg egy sima kubotan-toll keresztezésnél: egyrészt hihetetlenül sokféle taktikai toll kapható, másrészt pedig egyre több olyan is akad a piacon, amelynél a gyártó a svájci bicska babérjaira tör, és minél több funkciót szeretne összezsúfolni egyetlen eszközben.

Titánból van, és csak kétszáz dollárba kerülFotó: Rick Hinderer Knives

Van nálad toll? Persze, DNS-mintavevő, zseblámpa és sörnyitó is

Nem is lenne igazán taktikai a toll, ha a benne lévő zseblámpát csak arra használnánk, hogy megkeressük a kulcslyukat hazafelé menet. Mint azt a zseniális nevű Tools of Men honlapon is kiemelik, a hatvan lumenes fény arra is alkalmas lehet, hogy elvakítsuk vele a támadót. Az üvegtörő úgyszólván kötelező, ennek birtokában másodpercek alatt kiszabadulhatunk egy zombik által megszállt épületből, az így nyert időben pedig írhatunk is egy búcsúüzenetet a falra. Vannak olyan modellek, amelyekben csavarhúzó is helyet kapott, ahogy sörnyitó is, de van, amelyikben egy kis pengét is elrejtettek, hátha csak egy tollal a zsebünkben dobnak le a tundra közepén. Ebbe a vonalba illeszkedik a szikravető beépítése is: alig akad olyan élő ember, aki az öngyújtó és a gyufa feltalálása óta bármilyen hétköznapi helyzetben használná, de megnyugtató lehet a tudat, hogy ez nem tud tönkremenni, nem ázik el, és aki képes tönkretenni, az meg is érdemli. 

Az eredeti önvédelmi funkciót szem előtt tartva a legtöbb gyártó az egyik felén hegyes, a másikon tompa tollakat készít, ez egyfelől hasznos, ha az üvegtörőnek ellen kell tartani, másfelől, ahogy a túléléscentrikus tollipar szereti kiemelni, nem halálos fegyverként is lehet használni a tompa végét. Ez fontos, mert ahogy a Skilled Survival is kiemeli, nem is ember, akinek nincs legalább egy nem-halálos fegyvere, vagy legalább egy tolla. A legtöbben ráadásul nem is számítanak rá, hogy egy tollal fogják leütni őket, így lehet számolni a meglepetés erejével is, majd karikatúrát készíteni az áldozatról.

Vannak olyan gyártók, amelyek tényleg mindenre készültek: némelyik taktikai toll előnyei között kiemelik, hogy alkalmasak DNS-mintagyűjtésre is, így egy megfelelően felszerelt labor és a rendőrségi adatbázis birtokában azt is megtudhatjuk, hogy pontosan kit is ütöttünk le tegnap, ha már elfelejtettük leírni a nevét. Egyértelmű, hogy az élet sivár és értéktelen egy ilyen sokoldalú eszköz nélkül, és külön öröm, hogy nem kell egy ökör árát elkölteni rá. 

Ha szeretnénk egy taktikai tollat, már néhány ezer forinttól hozzá lehet jutni egy nehéz és vastag golyóstollhoz, de a határ természetesen a csillagos ég. Ha nem akarjuk, hogy kinézzenek a klubban, amikor a tollon hagyott DNS-mintáinkat hasonlítjuk össze, magabiztosan előránthatunk egy százdolláros darabot is, innentől már csak be kell zsebelni az ámuló és elismerő pillantásokat.

Verdikt:

Nyilvánvaló, hogy KELL, mert bármikor bekövetkezhet a zombiapokalipszis, de a postás is beállíthat egy ajánlott levéllel, amit alá kell írni.

Mennyi?

Körülbelül tíz dollártól felfelé, a határ a csillagos ég; ha valaki DNS-gyűjtős titán tollra vágyik, azt bizony meg kell fizetni.

Hol adják?

Mindenhol. Ha az ember nyitott szemmel jár, lépni sem tud a taktikai tollaktól.

Mire kell?

Írni és elhárítani az apokalipszist, egyértelmű.

Mennyire kell?

Majdnem iszonyúan, de inkább csak rettenetesen, persze ez változhat, ha épp nincs nálunk, mert akkor nagyon (8/10).

Ez itt egy reklám? 

Nem, csak KELL.

KELL Tibor eddigi konzum-eszmefuttatásai:

Erre kerestek a magyarok a Google-ben 2018-ban

A magyaroknál a politika és a sport volt az első helyen, de a paprikás krumpli receptjéhez is sokaknak kell a segítség. A világ közvéleményét leginkább a váratlan halálesetek izgatják, legalábbis a legnépszerűbb 2018-as Google-keresések alapján.