David Attenborough műsora megszegte a természetfilmezés legszigorúbb szabályát

Amíg a brit tévénézők milliói egy emberként hatódtak meg a BBC új természetfilm-minisorozata, a Dynasties második epizódján, addig a szakma elkezdte temetni magát. A David Attenborough narrálásával készült sorozat legutóbbi részében az Antarktiszon élő császárpingvinek voltak a középpontban, és bár az élővilággal kapcsolatos dokumentumfilmek egyik fő szabálya, hogy a stáb nem avatkozhat bele a természet folyamataiba, a Dynasties stábja úgy döntött, hogy segít egy csapat csapdába esett pingvinen.

A pingvinek egy árokba szorultak, ahonnan nem tudtak volna visszatérni a kolóniájukhoz, ezért a közelben forgató háromfős BBC-stáb elkezdett kiásni nekik egy ösvényt a hóban. Ahogy az a Guardian által bemutatott videón is látszik, a legalább húsz pingvin sikeresen rátalált az útra, és újraegyesült a társaival – a stábtagok szerint ha nem avatkoznak közbe, a csapdában rekedt csoportnak semmi esélye nem maradt volna az életben maradásra.

Az adásra érkező reakciók a közösségi oldalakon szinte kizárólag a stáb döntését éltették, de a szakmabeliek igyekeztek felhívni arra a figyelmet, hogy bármilyen cuki állat megmentése beavatkozásnak minősül, ami a természetfilmes tiltólista első helyén álló vétek. David Attenborough korábbi operatőre, A kék bolygón és a Bolygónk, a Földön is dolgozó Doug Allan szerint „ha például egy ragadozó és a prédája közötti kapcsolatot filmezed, az a legfontosabb, hogy a jelenléted ne befolyásolja a kimenetelt”.

Bár Allan szerint a Dynasties stábja jó munkát végzett azzal, hogy a pingvinek megijesztése nélkül sikerült segíteni az állatokon, az életmentés önmagában nem elég indok a beavatkozáshoz egy ilyen ártatlan szituációban sem.

A Dynasties készítői is a stáb mellé álltak. A sorozat producere, Mike Gunton a BBC-nek elmondta, hogy David Attenborough elárulta neki, ő is megmentette volna a pingvineket az operatőrök helyében.

„30 év alatt, amióta én ezt csinálom, ez volt a nagyon kevés olyan eset egyike, amikor közbeavatkoztunk, ez egy nagyon szokatlan helyzet. Általában nem tesszük, mert nem lehet, különben beláthatatlan következményei lennének. Egyrészt nagyon veszélyesek az ilyen helyzetek az ember és az állat számára is, másrészt valószínűleg megváltoztatják a természet dinamikáját, vagy valamilyen állattól megvonod az ételt. Ebben a konkrét esetben egyik sem állt fenn” – mondta Gunton.

David Attenborough II. Erzsébet királynővel 2016-banFotó: YUI MOK/AFP

Izgalmasan kezdett tehát az új Attenborough-sorozat: a Dynasties első részének (amit 5 millióan néztek élőben a BBC-n) azért volt nagy visszhangja, mert az abban bemutatott csimpánz alfahímről, Davidről kiderült, hogy a forgatás után nem sokkal fiatalabb társai halálra ütlegelték – ebbe a hatalmi játszmába már Gunton és az egyébként híresen beavatkozásellenes Attenborough szerint sem kellett volna beleszólni, még ha meg is lett volna a lehetőség.

2013-ban azért kellett magyarázkodnia Attenborough-nak, mert a BBC Afrika című természetfilm-sorozatának egyik részében lefilmezték egy kiselefánt halálát. Mike Gunton erről az esetről így nyilatkozott: „Az a teremtmény az éhhalál szélén volt, és túl veszélyes lett volna közbeavatkozni. Ha megközelítettük volna, az anyja valószínűleg megtámad. Ha megetettük volna, talán még egy órával tovább húzza. De mivel nem volt a közelben élelem, és ez David mondanivalója is, végeredményben csak meghosszabbítottuk volna a szenvedését, így hagyni kellett, hogy a természet végezze a dolgát.”

A világépítők hátborzongató hibái: Középföldén rosszak a hegyek, Westeroson pedig nem is lakhattak annyian!

Nehéz lehet istennek lenni, de az ember olykor megpróbálkozik vele: vannak, akik hobbiból teremtenek világokat, és vannak, akik művészetként vagy gondolatkísérletként kezelik a kérdést. Az ember hajlamos is készpénzként elfogadni, amit olvas, de mi van, ha belegondolunk a részletekbe? Miért néz ki Mordor úgy, ahogy? Merre folynak a folyók? Hányan laknak Westeroson? A földrajz és a geológia megadja a választ.

„Ez mekkora náci szarság. Egy laborpatkánynak érzem magam”

Bobby, Eddy és David 19 éves korukig nem tudták, hogy hármasikrekként születtek, és nevelőszüleiket sem tájékoztatták erről. Később megtudták, hogy egy rejtélyes pszichológiai kutatás alanyai voltak, a soha meg nem jelent tanulmány részleteit viszont 2066-ig titkosították. Most dokumentumfilm készült róluk.