Az éberség agyi szabályozása, ősrobbanás és a magyar hadsereg 1918 után: csütörtökön ismét Budapest Science Meetup!
Csütörtök este 7-re várunk mindenkit az évadzáró Budapest Science Meetupra, az MTA Könyvtár és Információs Központba. Ezúttal is három változatos témájú előadással készültünk.
Az első előadásban az ébrenlétet szabályozó idegrendszeri hálózat működésébe kapunk betekintést. Ezután az ősrobbanás elméletről és az azt kidolgozó Georges Lemaître-ről lesz szó. Végül pedig arról hallhatunk majd, hogyan árnyalják új kutatások a magyar hadsereg első világháború utáni állapotáról kialakult képet.
Mint a legtöbb meetupra, a miénkre is lehet a meetup.com-on, illetve Facebook-on is regisztrálni, de nem kötelező. A részvétel természetesen ingyenes.
Részletes program:
Éberség szabályozása az agyban
Mátyás Ferenc - MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet
Az éberség szint megfelelő szabályozása nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozásában nyilvánul meg, hanem valamennyi éber viselkedési formában is. Egy adott külvilági ingerre hogyan reagálunk, a feladatunkat milyen precízen teljesítjük, mennyire vagyunk unottak vagy izgatottak egy esemény kapcsán, az mind-mind az éberségi szintünk függvénye. Hazai és nemzetközi kollaborációs kutatómunka eredményeként azonosítottunk egy idegsejt-hálózatot az agyban, melynek elsődleges szerepe lehet ezen éberségi állapotok megfelelő beállításában.
Ki volt az ősrobbanás-elmélet "atyja"?
Raffai Péter - ELTE TTK, Fizikai Intézet
A kozmológia az univerzum legnagyobb méretskáláinak fizikája. Sikeres modellje, az ősrobbanás-elmélet segítségével ma már nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetemünknek nemcsak fejlődés-, de keletkezéstörténete is van. A kozmológia a XX. században indult rohamos fejlődésnek, olyan úttörőknek köszönhetően, mint amilyen az ősrobbanás-elmélet "atyjának" tartott Georges Lemaître is volt. Idén októberben a Nemzetközi Csillagászati Unió több ezer csillagásza úgy döntött, hogy a megfigyelő csillagász Edwin Hubble mellett ezentúl Lemaître-ről is megemlékezik a világegyetem tágulását leíró ún. Hubble-Lemaître törvény (korábban Hubble-törvény) nevében. De ki is volt Lemaître? Mi volt a szerepe a világegyetem megértésében, és mivel érdemelte ki a tudományos közösség e legújabb elismerését? Az előadásomban a válaszaimat az ősrobbanás-elmélet alapgondolatainak magyarázatával vegyítem.
Hadsereg és felbomlás 1918-1919-ben. Hogyan viselkedtek a katonák az első világháború vége után?
Révész Tamás - MTA BTK Trianon 100 Lendület Kutatócsoport
Az első világháborút követő felbomlás, majd a történelmi Magyarország szétesése körül számtalan igen éles vita bontokozott ki az elmúlt száz évben. A kialakuló diskurzus egyik állandó visszatérő kérdése, hogy miért nem próbálta meg a magyar állam fegyveres erővel megvédeni az országot az 1918 őszén a betörő román, szerb és cseh csapatokkal szemben. Az elmúlt években zajló kutatások során számos új adat került elő, amelyek jelentősen árnyalják az erről az időszakról kialakult és zömében a kor politikusainak beszámolóira alapozott képünket. Az előadás ezen eredmények felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen állapotban volt az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje 1918 őszén, hogyan tértek vissza a katonák a frontokról és milyen sikerrel próbálta meg őket újjászervezni a Károlyi kormány.