Homérosz androidjai még az istenek segítői voltak, Arisztotelész az emberi munkaerőt váltotta volna ki velük, ám az AI ma már egyesek szerint az emberiség létét fenyegeti. Mi mehetett félre? Erre keresték a konzervatív választ a Danube Institute kutatói a Budai Várnegyedben, a Lónyay–Hatvany-villában.
Irving Finkel a British Museum kurátora, a mezopotámiai agyagtáblák őrzője, az asszirológia atyaúristene, nem utolsó sorban pedig született előadó. A bárka megépítéséről dokumentumfilm is készült, de Finkel élő beszámolója még annál is élvezetesebb.
„A magyarok genetikájában nincs semmi különleges, a kultúra határoz meg mindent” – mondta Boldogkői Zsolt biológus professzor a tegnapi beszélgetésen, ahol az volt a kérdés, hogy a genetika vagy a szocializáció dönti el, miért olyan az ember, amilyen.
November 10-én, este 7-kor kezdődik a Budapest Science Meetup e havi rendezvénye, ahol három kutató mesél új felfedezésekről és kutatómunkájáról, nem csak szakmabeli közönségnek.
Két igazi világsztár, Richard Dawkins és Lawrence Krauss moderátor nélkül, lazán elbeszélget a világ nagy dolgairól a semmitől a jelentés problémáján át a kvantumfizika érthető érthetetlenségéig, és közben leneandervölgyiznek egy ausztrál bíborost.
Ha maga a távirányítóhoz hasonlító interaktív eszköz nem is terjedt el a magyarországi előadásokon, az azt kiváltó alkalmazásokat több intézményben, köztük a BME-n és az ELTE-n is használják, derül ki klikkerbarát olvasóink leveleiből.
Az érintés eltűnéséért is a digitalizáció a felelős: Erósz haldoklik, helyette ott a Tinder, mondta szerda este a CEU-n a dél-koreai származású, Németországban élő filozófus, aki ritkán vállal fellépéseket, mert hogy a fák sem utaznak, és nem érti, miért épp diófára kötik fel magukat a magyarok.
Az előadások több száz fős hallgatóságát nehéz interakcióra bírni, pedig létezik csodafegyver: a klikker, amivel a tanárok azonnali kérdéseket tehetnek fel a diákoknak, vagy megszavaztathatják őket. Az eszközt az USA legmenőbb egyetemein is használják, Magyarországon viszont ritka, mint a fehér holló. Ha volt már a kezedben klikker, akár itthon, akár külföldön, írd meg tapasztalataidat a Qubitnek!
Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.
Michael Faraday 1825-ben alapította meg a karácsonyi tudományos előadássorozat hagyományát a westminsteri Royal Institutionben; a valaha volt talán legkedveltebb kozmológus ismeretterjesztő, Carl Sagan 1977-ben került sorra. Ebben az időben indultak a Voyager-szondák felfedezni a Naprendszer külső területeit, amikor még egyetlen exobolygót sem ismertek.
A világjárvány különböző aspektusaival foglalkoznak a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának előadói április 30-án csütörtökön 18 órától.
Mire jók a SARS-CoV-2-ről eddig összegyűjtött genetikai adatok? Hogyan zajlik a járvány modellezése? Elindult a Karanténnapló, a Science Meetup különkiadása:
Kelet-Európa, vagy az, amit a Kaliforniában annak neveznek, kemény dió lehet a tengerentúli történészeknek. John Connelly, a Berkeley Egyetem professzora mégis megpróbálta feltörni: csaknem ezer oldalon át eredt az identitás, a néplélek és a nacionalizmus nyomába. Frissen megjelent kötetét, a Peoples Into Nations: Writing Eastern European History című monumentális munkát kedd este mutatta be a CEU-n.
Az Agora szabadegyetem második előadásán az információ és a tudás ma különösen bonyolult viszonyát vesézte ki Wessely Anna, Falus András, Brys Zoltán és Tillmann J. A. A beszélgetésről készült videó már nálunk is megtekinthető, a következő, pénteki eseményen a vallásról lesz szó.
Ismét változatos témájú előadásokkal készültünk a február 13-ai meetupra. A részvétel, mint mindig, ingyenes.