A magyar buszsofőrök negyedének lehetnek súlyos alvászavarai, mégsem tiltja jogszabály, hogy éjszaka vezessenek

Majdnem két évnek kellett eltelnie, hogy a magyar nyomozóhatóságok megnevezzék, kit gyanúsítanak annak a tömegszerencsétlenségnek az okozásával, amelyben 17 ember, többségében tizenéves gyerek vesztette életét. Mint közismert, 2017. január 21-re virradóra kisodródott és kigyulladt egy magyar diákokat és tanáraikat szállító busz az olaszországi Verona közelében. A budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjaiból és tanáraiból álló 54 fős társaság és a két buszsofőr egy franciaországi sítáborból tartott hazafelé, amikor a baleset történt.

Az ügyben a magyar és az olasz hatóságok egyaránt nyomozást indítottak. Az olasz nyomozók tavaly őszig hat gyanúsítottat neveztek meg. Az érintett autópályaszakasz kivitelezéséért és működtetéséért felelős olasz szakemberek mellett a busz magyar sofőrjét próbálták kihallgatni gyanúsítottként. Nem jártak sikerrel, az érintettek egyike sem jelent meg a decemberi tárgyaláson. A magyar hatóságok mindez idő alatt senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben.

A magyar busztársaság a felelősöket az olasz autópálya-kezelő és a kivitelező cég alkalmazottai között keresné; az áldozatok szüleit a cég 2017 márciusában arra buzdította, hogy pereljék az olasz autópálya-kezelőt. Elsősorban a korlátra gyanakodtak, még az után is, hogy a buszsofőrről nem sokkal a baleset után kiderült: súlyos alvási apnoéval kezelték. Érintettségét a busztársaság vezetője azzal utasította el, hogy a sofőr rendszeresen járt orvosi vizsgálatokra, és háziorvosi, valamint üzemorvosi engedéllyel vezetett. Ennek feltétele állítólag az volt, hogy az éjszakai légzését könnyítő és monitorozó készüléket mindenhová magával kellett vinnie.

A magyar nyomozók végülis két éven át osztottak és szoroztak, mígnem tavaly december közepén, egy hónappal a baleset kétéves évfordulója után elő is álltak egy lehetséges gyanúsítottal. Választásuk a buszsofőr alkalmassági vizsgálatát végző orvosra esett.

De mi is az a titokzatos alvási apnoé?

Akinek hirtelen a fülsiketítő horkolás jutott eszébe, még akkor sem jár messze az igazságtól, ha egyébként a horkolás önmagában legfeljebb csak rendkívül bosszantó, de nem feltétlenül jelent veszélyt senkire. Más kérdés, hogy a horkolás, annak hangos, egyenetlen horkantásokkal kísért változata alvási apnoét is jelezhet. Különösen, ha a horkolás mellé légzéskihagyás is társul. A betegség súlyosabb változatai pedig nemcsak másra, hanem az érintettre is könnyedén végzetesek lehetnek. Az alvási apnoé ugyanis különféle krónikus betegségeket, például magas vérnyomást, vagy akár cukorbetegséget is okozhat, sőt, szívinfarktust vagy sztrókot is kiválhat, méghozzá alvás közben. 

Az alvási apnoéban szenvedők légútjai a garatizmaik renyhe működése miatt alvás közben elzáródnak. A lusta garatizmok ugyanis nem tartják megfelelően a helyükön a garat falait, a nyelvcsapot, a lágy szájpadot, a nyelvet, és akinek még megvannak, a garatmandulákat. A levegő így nem jut el a tüdőbe, a légzési nehézségekkel küzdőket pedig az agyuk felriasztja álmukból. Mindezt ők viszont nem tudják, mert épp csak annyira ébrednek fel, hogy levegőt vegyenek. Súlyosabb esetekben óránként akár 30-40 alkalommal is. (Enyhe alvási apnoét diagnosztizálnak azoknál, akik óránként kevesebb, mint 15-ször, közepeset, akik 15-30 alkalommal és súlyosat, akik több, mint 30-szor ébrednek fel öntudatlanul is levegőért kapkodva.)

Alvás közben elzáródó légutakFotó: WikimediaCommons

Akit egy órányi alvás során legalább 20-szor riaszt az agya, hogy levegőt vegyen, a szakemberek szerint reggel úgy ébred, mint ha egyáltalán nem aludt volna. Ez pedig egy sor betegség mellett figyelemzavart, az összpontosítás nehézségeit, vagy akár hallucinációkat, és persze nappali aluszékonyságot is okozhat. Utóbbiak pedig közúti baleseteket és egyéb tömegkatasztrófákat. Az alvási apnoét gyanítják például a az 1979-es Three Mile Island-i vagy az 1986-os csernobili atomreaktor-balesetek hátterében is.

Ha álmos és horkol, jobb, ha megkérdezi háziorvosát

A háziorvosok és üzemorvosok egy egyszerű kérdőív segítségével könnyedén ki tudnák szűrni, kit érdemes alvásszakértőhöz irányítani. Ezt saját érdekükben is meg kellene tenniük, mert ha gépjárművezetésre alkalmatlan sofőrt engednek az utakra, mindaddig az ő felelősségük, amíg szakorvoshoz nem küldik az érintettet. Más kérdés, hogy még ma is rendkívül sok olyan háziorvos akad, aki annyira keveset tud az alvási apnoéról és annak következményeiről, hogy fel sem merül benne a tesztelés lehetősége – mondja a Qubit kérdésére Terray-Horváth Attila neurológus, a Somnocenter alvásdiagnosztikai központ szomnológusa.

A háziorvosok által használandó kérdőívet a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság állította össze, nemzetközi irányelvek alapján. A teszt azok számára készült, akik aluszékonyságra, fáradtságra, állandó ingerlékenységre panaszkodnak, és esetleg kiderül, hogy éjszakánként intenzíven horkolnak is. Más kérdés, hogy a jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálatot elvégző háziorvosnak semmilyen indokra nincs szükséges a teszteléshez. Ez azért jön jól, mert nem ritka, hogy akinek olyan súlyos tünetei vannak, hogy megfordul a fejében, hogy esetleg nem hosszabítják meg a jogosítványát, nem biztos, hogy beszámol azokról a panaszokról, amik gyanút kelthetnének. Még úgy sem, hogy egyébként a legsúlyosabb apnoé is viszonylag könnyedén ellensúlyozható – állítja a szomnológus.

A háziorvosnak akkor érdemes gyanút fognia, ha egy páciens arról számol be, hogy alvás közben rendszeresen levegő után kapkod, amiről persze többnyire másoktól értesül. Alvási apnoéra utal az is, ha valaki száraz szájjal, reggeli fejfájással, kialvatlanul ébred, majd nap közben folyton ingerült, és nehezére esik, hogy koncentráljon. Tünetek hiányában pedig érdemes nézni a hajlamosító tényezőket. Nagyobb a kockázata annak, aki:

  • túlsúlyos
  • férfi
  • idős
  • vaskosabb a nyaka az átlagosnál
  • születésétől fogva szűkebb a garatjárata vagy méretesebb a mandulája
  • családjában előfordult alvási apnoé
  • alkoholt fogyaszt, nyugtatókat szed
  • dohányzik 
  • szűkebbek az orrjáratai az átlagosnál.

Aki bújt, aki nem, felelős nincs

A biztos diagnózishoz a kérdőív nem elég, az alapos vizsgálathoz legalább egy éjszakát alváslaborban kell tölteni. A végső bizonyosságot az úgynevezett poliszomnográf adhatja. A műszer az alvás mennyiségét és minőségét méri, különféle élettani adatok alapján. Alvás közben egyebek mellett monitorozza az agyi elektromos tevékenységet, a szemmozgást, a lábmozgást, az izomtónust, a szívritmust, a pulzusszámot, a véroxigénszintet, a mellkasi és a hasi légzés arányát, a szájon és az orron keresztüli légáramlást, a légzési hangokat, a horkolás mértékét, valamint az alvás közben felvett pozíciókat.

CPAP-készülékek maszkjaiFotó: Picasa 3.0 / Flickr

Noha Magyarországon nem kötelező, Terray-Horváth szerint a hivatásos sofőröket, valamint a repülőgépirányítókat panasz híján is érdemes lenne minden esetben poliszomnográfos vizsgálatra utalni. Miközben a teljes lakosság körében nagyjából 2-4 százalék az alvási apnoéban szenvedők aránya, a hivatásos sofőrök között jóval nagyobb aránnyal kell számolni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a teljes lakosságba csecsemőtől az aggastyánig mindenki beleszámít, a buszsofőrök viszont tipikusan a veszélyeztetett korban lévő férfiak közül kerülnek ki. Egy 2004-es nemzetközi kutatás arra jutott, hogy a hivatásos sofőrök körében az alvási apnoé szindrómában szenvedők aránya közel 16 százalék. A Somnocenter hazai házi kutatása szerint a magyar buszsofőröknek akár a negyede is érintett lehet – tájékoztatta a Qubitet Terray-Horváth.

A házi- és üzemorvosok saját felelősségükre szomnológus szakorvosok bevonása nélkül is alkalmasnak találhatnak bárkit a gépjármű-vezetésre. Az iskolai kirándulásokban közreműködő buszsofőrök kapcsán viszont 2018. január 1-jétől külön minisztériumi rendelet lépett életbe. Igaz, a rendelet nem a buszsofőröket kötelezi a poliszomnográfiai vizsgálat beszerzésére a munkaalkalmassághoz. Ehelyett a kirándulást szervező tanárokat kötelezi arra, hogy csak olyan szakembert bízzanak meg a fuvarozással, akinek nincs alvási apnoé szindrómája. A rendelet szerint „Magyarország területén kívülre irányuló autóbuszos iskolai kirándulásra olyan szolgáltatóval köthető szerződés, amely vállalja és szakorvos által kiállított dokumentummal igazolja, hogy a kirándulás lebonyolításához  (...) obstruktív alvási apnoé szindrómával nem küzdő gépjárművezetőt biztosít”.

Oxigénmaszk, vagy amit akartok

Ha nem iskolabuszt vezetnek egy külföldi kiruccanás alkalmával, a hivatásos sofőrök alvási apnoéval is nyugodtan szállíthatnak akár embereket, akár veszélyes rakományt. Ehhez nem kell más, csak egy szakorvosi dokumentum arról, hogy kezelés alatt állnak, és a terápia hatékony. A kezelés, avagy az úgynevezett légsínterápia főszereplője egy kis kütyühöz csatlakoztatott, oxigénmaszkra emlékeztető, arcra erősíthető maszk, az úgynevezett CPAP-készülék. A maszkot az éjszakai alváshoz kell a betegnek az arcára erősíteni, és más teendő nincs is. A készülék nemcsak olyan légnyomást fejt ki a garatra, hogy a légutak alvás közben folyamatosan nyitva maradjanak, hanem a szerkezet azt is méri, milyen hatékonyan az éjszakai pihenés.

A légsínterápia azonnali megoldást jelent, de mivel a kezelés tüneti, csak addig, amíg egyetlen éjszaka sem marad ki. Amint a beteg akár csak egyetlen éjszakát is maszk nélkül tölt az ágyában, vagy a busz erre a célra, tehát a váltósofőrnek fenntartott ülésén, olyan, mintha nem is aludt volna. Ennek a mérlegelése pedig – legalábbis két vizsgálat között – a páciensre van bízva. A készüléket hivatalosan minimum napi négy órán át kell viselni, alvás közben. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez valójában édeskevés, mondta Terray-Horváth. Ahhoz, hogy a beteg rendesen ki tudja pihenni magát, érdemes 6-8 órán keresztül, vagyis az éjszakai alvás teljes ideje alatt viselni az eszközt

A gimnazistákat Franciaországból hazafelé szállító busz sofőrje szomnológiai kezelés alatt állt, és betartotta a követelményeket, legalábbis papíron. Más kérdés, hogy azt szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy a kérdéses éjszakán is viselte-e a maszkot, már ha aludt egyáltalán. Terray-Horváth szerint „a légsínterápiára szoruló sofőrök nem alkalmasak arra, hogy – akár váltósofőrrel – éjszaka vezessenek. Éjszaka maszkkal az arcukon kellene minél nyugodtabb körülmények között, vagyis ágyban, aludniuk”.