Az elmúlt tíz évben hihetetlenül megnőtt az USA-ban a kaktuszok népszerűsége: a növények több tízmillió dolláros értékben cserélnek gazdát évente, a növekvő kereslet hatására pedig vannak, akik nem győzik kivárni, míg kertészetekben kellő nagyságúra nő egy-egy példány, hanem inkább lopnak egyet, mondjuk egy arizonai nemzeti parkból. Van, aki egyfajta szuvenírként tekint a növényekre, és gyakran nem is tudja, hogy bűncselekményt követ el, amikor kiássa őket, de kiépült a kaktuszmaffia is – akadt olyan példány, amelyet a természetvédelmi őrök szerint Oroszországban kínáltak eladásra.

Azt, hogy évente pontosan hány kaktusznak kél lába, lehetetlen megbecsülni, de egy neve elhallgatását kérő természetvédelmi őr azt nyilatkozta a Guardiannek, hogy míg tizenöt évvel ezelőtt alig voltak ilyen eseteik, most már több száz növény szerepel a szervezet körözési listáján, miközben évente legalább kétezer kaktuszt tartóztatnak fel a határon. Gynelle Leon, egy kelet-londoni kaktuszbolt tulajdonosa szerint a hirtelen támadt vonzalom a kaktuszok iránt generációs jellegzetesség lehet: egyrészt a legtöbbjükkel nincs túl sok dolga az embernek, másrészt jól néznek ki, ami szerinte abban a korban, amikor minden az Instagram körül forog, nem elhanyagolható tényező. Akárhogy is: Amerikától Hollandiáig nem győznek annyi kaktuszt nevelni az erre szakosodott kertészek, hogy kielégítsék az igényeket.

Chippel védik a kaktuszt

A nemzeti parkok viszont nem mondanak egykönnyen búcsút a kaktuszaiknak: attól eltekintve, hogy kaktuszt lopni is lopás, az új őrület több veszélyeztetett fajt is érint. A tolvajok egyébként nem állnak meg a katuszoknál, a parkfelügyelet szerint loptak már csörgőkígyót is. A kígyókat egyelőre még nem látják el mikrochippel, a kaktuszokat azonban igen: mindeddig hétszáz saguaro kaktuszba (kandeláberkaktusz, Carnegiea gigantea) ültettek azonosítót. Egyes becslések szerint a dísznövényként árult kaktuszok 85 százaléka lopott, egyes fajokból pedig már csak feleannyi található a természetben, mint tizenöt évvel ezelőtt. Népszerű csempészáru még az orchidea, a ginzeng és a vénusz légycsapója is.

Bár a védett fajok illegális kereskedelme alatt a legtöbben az elefántcsontra, esetleg a hagyományos kínai gyógyászatban használt tobzoskapikkelyre vagy tigrispéniszre gondolnak, a növények sincsenek biztonságban: Amy Hinsley, az Oxfordi Egyetem botanikusa szerint ugyan elvileg szerepelnek a CITES listáján, de a szakma sajátos „növényvakságban” szenved, pedig a tolvajok itt is komplett fajok, sőt, adott esetben ökoszisztémák fennmaradását veszélyeztetik.