Fény derült a növényi kommunikáció egy újabb dimenziójára
A most azonosított kémiai szignálok befolyásolják az azonos fajú társulást alkotó egyedek fejlődési, növekedési stratégiáját meghatározó génaktivitást.
A most azonosított kémiai szignálok befolyásolják az azonos fajú társulást alkotó egyedek fejlődési, növekedési stratégiáját meghatározó génaktivitást.
A vakcinák egyik fontos komponensét eddig természetes környezetből nyerték ki a kutatók, azonban az erdőirtások mértéke miatt laboratóriumi előállítást kezdtek dolgozni – úgy tűnik, sikeresen.
Elsőként azonosították azokat a molekuláris hírvivőket, amelyek a növények sejtjei között továbbítják az információt. A felfedezés új lehetőségeket nyit a klímaváltozásnak ellenálló és nagyobb terméshozamú növények nemesítésében is.
Kutatók megfigyelték, ahogy nőstény lepkék paradicsomokkal „vitatják meg”, hova rakhatják a petéiket.
A hajnalka nemzetséghez tartozó növényekkel szimbiózisban élő gomba olyan alkaloidokat termel, amelyek hatása hasonló az LSD-éhez, így a gyógyászatban is hasznát vehetik.
A boldogasszony papucsát a viktoriánus virággyűjtők pusztították ki, 1930-ra csak egy példány maradt belőle az országban. Most már vadon is nő, de hogy hol, az titok.
A hatodik kihalási hullám kellős közepén a veszélyeztetett fajok elsöprő többségének megóvására nem jut forrás, az pedig, hogy a látványos projektekre mégis szánnak pénzt, a biodiverzitás fenntartásán nem sokat segít.
Karinthy Frigyes érzékeny búcsújában a dinnyét némi rosszindulattal és teljes joggal a tökkel hozta atyafiságba, ám ő a görögre gondolt. De mi a helyzet a sárgával, a nyári szezon megosztó gyümölcsével, ami, csak hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, valójában zöldség?
Kínai kutatók brutális teszteknek vetették alá a mohafajt, amely szélsőséges hőmérsékleti, légköri és sugárzási körülmények között is képes volt regenerálódni.
A Chesteri Állatkert munkatársai harminc tő Cotoneaster cambricust ültettek el valahol Wales-ben, de hogy hol, azt nem árulták el, ezzel együtt összesen már 110 növényről tudnak a világon. Nem is rossz ahhoz képest, hogy nemrég még csak 6 volt belőle.
A 7-10 évente mindössze 1-3 napig virágzó, több mint kétméteres titánbuzogány latin neve amorf óriáspénisz, aromáját pedig az oszló hullákéhoz szokás hasonlítani.
Egy svéd kutatók által kifejlesztett hidropóniás rendszerben alacsony feszültséggel gyorsították fel árpapalánták növekedését.
A botanikusok egyelőre nem jöttek rá, hogy ilyen körülmények között hogyan működhet a beporzás. A növény nem csak a virágait, hanem a termését is a föld alatt hozza.
A prehisztorikus erdők szélétől egyre távolabb merészkedő virágos növényeket követték a világ szinte minden pontjára.
A panaszos növényhangok emberi füllel nem érzékelhetők, mert frekvenciájuk 40-80 kHz, miközben az emberi hallás felső határa 20 kHz körül mozog. A rovarok vagy az apró emlősök viszont érzékelhetik ezeket a hangokat, amik izraeli kutatók szerint még az állatok viselkedését is befolyásolhatják. Hallga csak!