Az emberi eredetű klímaváltozás és a fakitermelés miatt több fa pusztult el az elmúlt 100 évben, mint amennyi megnőtt, és ez rossz hír, mert a fiatal erdők sokkal kevesebb szén-dioxidot tudnak tárolni.
A szomszédos fák a magányos tönköket is ellátják vízzel, hogy ne szakadjon meg a gyökérrendszer, és fennmaradjon az erdei ökoszisztéma.
A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.
A parlagfű az ember miatt fejlődött pár évtized alatt gyomirtó-rezisztens szupergyommá. A herbáriumok titkos világába vezető, nemrégiben publikált évtizedes genetikai nyomozómunkáról Poczai Péter, az eredményt közlő nemzetközi kutatócsoport növénybiológus tagja számol be.
Óriási üzlet a különböző növények és állatok feketekereskedelme: van olyan állat, amelyet az állítólagos gyógyhatása miatt vadásznak, más fajok éppen csak divatba jöttek. Arizonából főleg kaktuszt lopnak, de nincsenek biztonságban a csörgőkígyók sem.
Mivel a mozgásra képes élőlényekkel ellentétben a növények nem tudnak elmenekülni a fenyegetések elől, olyan védelmi mechanizmust fejlesztettek ki, amely a növekedésért felelős gének és hormonok elől veszi el az erőforrást.
Ezeket a növényeket biztosan egytől egyig ismered, sőt talán szereted is őket. De meg tudod mondani, melyik hogyan néz ki, mielőtt az asztalra kerül?
A biológia jelenlegi állása szerint a növények igenis látnak, hallanak, sőt még kommunikálnak is egymással, bár nem úgy, mint az ember. Hanem akkor hogyan?