Távcsöves puskával felszerelt mesterlövészek irtják a méregre rezisztens patkányokat a világ nagyvárosaiban

A patkányok Teherántól New Yorkig egyre nagyobb problémát jelentenek a városlakóknak, különösen, hogy van, ahol egy-egy példány akkorára is megnő, mint egy macska. A patkányok ráadásul híres túlélőbajnokok, a sajtójuk pedig a középkor pestisjárványai óta nem kifejezetten pozitív – a fekete halál mellett számos más betegséget is terjesztenek, talán csak a szúnyogok okoznak náluk több problémát. 

Tavaly első ízben mutatták ki emberben a korábban jellemzően patkányokat megfertőző hepatitis E vírust– a betegségről korábban azt hitték, hogy nem terjed emberre, a mostani felfedezés miatt a kutatók azonban attól tartanak, hogy ez akár egy komolyabb járvány kezdete is lehet.  

A legtöbb helyen méreggel próbálják megfékezni a patkányinváziót, ami az ötvenes évek óta jellemzően valamilyen véralvadásgátló, de ez nem mindig éri el a kívánt hatást: Nagy-Britanniában kimutatták, hogy egy mutáció következtében sok patkányra nem hat a szer. Dél-Angliában például a vizsgált egyedek 70 százaléka bizonyult ellenállónak a hagyományos mérgekkel szemben. Dougie Clarke, a Huddersfieldi Egyetem biológiaprofesszora szerint még csak nem is bulváros túlkapás szuperpatkányként emlegetni ezeket az egyedeket, ugyanis az eleve meglehetősen ellenálló rágcsálók között a rezisztens egyedek szaporodnak nagyobb sikerrel, így egyre több ellenállóra számíthatunk majd.

Totális háború

Ha nem hat a méreg, más eszközökhöz kell nyúlni (bár előfordul, hogy a mérget szakszerűtlenül helyezik el, vagy épp csak ellopják), ennek pedig komoly történelmi hagyományai is vannak. Hameln városában állítólag bevált a bűvös síp (a német legenda szerint a patkányfogó ezzel bűvölte el az állatokat, amelyeket sikeresen beleölt a folyóba, majd mikor nem fizették ki a bérét, ugyanezt művelte a helyi gyerekekkel), de aki nem akarja veszélybe sodorni az elkövetkezendő generációt, marad a jó öreg puskánál. 

Így tettek Teheránban is: az iráni városban is elszaporodtak a rezisztens szuperpatkányok, innen is macska méretű példányokról érkeztek hírek, így mesterlövészeket állítottak rá a rágcsálókra. Több hőkamerával és légpuskával felszerelt csapatot küldtek az állatok után. Úgy tűnik, egy darabig lesz még munkájuk, az iráni állami média becslései szerint a városban hatszor annyi patkány él, mint amennyi ember. 

Az angoloknál a csatornák mellett a szeméttelepeken is gondot okoznak a patkányok, úgyhogy van, hogy ott is mesterlövészek végeznek az elkanászodott rágcsálókkal. A hőkamerával és modern irányzékokkal, távcsövekkel felszerelt profi patkányirtók egy szelektív hulladékgyűjtőben dolgoznak, és az alábbi videóban elmondják: bár a patkány elvben nem szereti sem a papírt, sem a műanyagot, a szelektív hulladékgyűjtőkbe gondatlanul beledobált ételmaradékok kitűnő táplálékforrást jelentenek a rágcsálóknak.

És persze vannak, akik a vadnyugat hagyományainak megfelelően nem várnak a kormány közbelépésére vagy a high tech felszerelésre, hanem a maguk kezébe veszik a törvénykezést. Ahogy a Vice alábbi videójából kiderül, New Yorkban egy önkéntes csapat esténként kutyákkal ered a rágcsálók nyomába, és a csapat vezetője a vadászatokon szokásos  „Release the hounds!" felkiáltással uszítja az állatokat az ellenségre. 

A világépítők hátborzongató hibái: Középföldén rosszak a hegyek, Westeroson pedig nem is lakhattak annyian!

Nehéz lehet istennek lenni, de az ember olykor megpróbálkozik vele: vannak, akik hobbiból teremtenek világokat, és vannak, akik művészetként vagy gondolatkísérletként kezelik a kérdést. Az ember hajlamos is készpénzként elfogadni, amit olvas, de mi van, ha belegondolunk a részletekbe? Miért néz ki Mordor úgy, ahogy? Merre folynak a folyók? Hányan laknak Westeroson? A földrajz és a geológia megadja a választ.