Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.
Több mint 10 évvel a sikeres egérkísérletek után japán kutatóknak először sikerült más emlősfaj nőstényeit megtermékenyíteni embrionális őssejtek felhasználásával előállított hímivarsejtekkel.
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
Sanghaji kutatók hím és nőstény patkányok vérkeringésének összekapcsolásával hoztak létre olyan parabióta párokat, amelyeknél sikerült elérni, hogy a hímek is vemhesek legyenek, és császármetszéssel adjanak életet az utódoknak. Biológusok szerint ilyen haszontalan kísérletekre semmi szükség, a bioetikusok pedig attól tartanak, hogy a kínai tudósok embereknél is vizsgálni akarják a férfi terhesség lehetőségét.
Táplálkozástudományi szakértők szerint ideje lenne egészségesebb étrendre váltani az állatkísérletekben, ha pedig ezt egységessé is tennék, megbízhatóbb és könnyebben összevethető eredményekhez juthatnának a kutatók. Volt már hasonló törekvés, de az már nem felel meg a modern követelményeknek.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
Hiánypótló kutatásban vizsgálták a laboratóriumi patkányok cincogását, amiből a kísérleti állatok érzelmi jóllétére tudtak következtetni. A tudósok szerint egy lépéssel közelebb jutottak az állatok kommunikációjának megértéséhez.
Egy friss kutatás szerint a patkányok nem szeretik bántani egymást, és ha csak tehetik, kerülik az agressziót. A felfedezés hosszabb távon a szociopaták és a pszichopaták kezelésében lehet hasznos.
Amerikai neuropszichológusok a patkányok agyának tanulási folyamatokért felelős részét stimulálták, meglepő eredménnyel.
New Yorkban mogyoróvajas szalonnával, Cambridge-ben Dunkin' Donuts fánkokkal és kolbásszal lehet csapdába csalni a patkányokat. A patkányok génmutációja hasonló ahhoz, ami lehetővé tette az embernek a tej fogyasztását.
A vizsgált egyedek kurjongattak, amikor ők keresték a többieket, azok a patkányok viszont, akik elbújtak, csendben maradtak. A kísérleti állatok annyira élvezték a játékot, hogy külön jutalom nélkül is hajlandóak voltak bújócskázni.
A dzsentrifikáció és a klímaváltozás is a patkányok malmára hajtja a vizet, így hiába a big data, a mesterlövészek és az oposszumkommandók, egyre nehezebb az irtásuk. De majd jönnek a génszerkesztett patkányok, és kiirtják saját magukat.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
Új idők, új kihívások: miután egyes patkányok immunissá váltak a mérgekre, alternatív eszközökkel irtják őket. Ha nem hat a véralvadásgátló, marad a jó öreg légpuska, de a kutya se ment még ki a divatból.
Két patkányfaj is tanyát vert a galápagosi Észak-Seymour-szigeten, ami rossz hír több ottani veszélyeztetett fajnak is. A drónokat egyre több országban alkalmazzák: Új-Zélandon a közönséges rókakuzu kezdhet aggódni, a szintén invazív fajjal 2050-ig akarnak végleg leszámolni.
Az ember terjeszkedése nem egyenlő mértékben sújtja a különböző fajokat. Egy brit tanulmány nagy adatbázison mutatta be az egereknek, verebeknek és patkányoknak kedvező trendet.
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.