Az afrikai erszényes patkánynak a kutyákéhoz hasonló illat-memóriája van, hosszú ideig megjegyzi, amire kiképzik. Képes kikötői környezetben felismerni az illegális árut és leadni a figyelmeztető jelzést.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Egy kísérletben akkor is tovább nyomogatták a szelfit készítő kart, amikor már nem kaptak mellé cukrot – a fotó is elég volt jutalomnak.
Váratlan feladatokat orvosoltak egy fűszerfelismerési teszten a laborpatkányok, ami nem csak a kognitív képességeikre mutat rá, hanem arra is, hogy az Alzheimer-kutatásokban is jó modellállatok lehetnek.
Az emberek egyik legösszetettebb mentális funkciója az álmodozás úgy néz ki mégsem annyira specifikus: egy amerikai kutatócsoportnak sikerült elérnie, hogy patkányok járjanak be virtuális tereket és tárgyakat is mozgassanak benne.
Ultrahangos impulzusokkal stimulálták a rágcsálók agyának adott régióit, így azok testhőmérséklete, szívverése és anyagcseréjük sebessége is csökkent. Amikor abbahagyták a jeladást, úgy ébredtek fel, mint ha mi sem történt volna.
Mostantól Kathleen Corradi egykori tanár lesz felelős a város legalább kétmillió patkányáért. Corradi korábban az iskolák patkánymentesítését koordinálta, most már az egész város rágcsálóirtását intézi. Nem tűnik könnyű feladatnak.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.
Egy új, talajtani és éghajlati elemzésekkel megtámogatott járványtörténeti kutatás eredményei szerint egyértelmű, hogy az újra és újra behurcolt korokozó emberről emberre terjedve tarolta le egymás után többször is a kontinens lakosságát. A tetvek és a bolhák is segítettek.
A két hónapon keresztül, minden nap elfogyasztott cukros üdítőital memóriazavarokat és kognitív problémákat okozott a rágcsálóknál.
Az Ausztrália közelében fekvő Lord Howe-szigeten néhány éve annyira kibírhatatlanná váltak az invazív rágcsálók, hogy csaknem 5 milliárd forintos, méregszóró helikopterekkel, patkánykereső kutyákkal és csapdákkal megtámogatott programot indítottak a kiirtásukra. A bozótguvat köszöni, jól van.
Több mint 10 évvel a sikeres egérkísérletek után japán kutatóknak először sikerült más emlősfaj nőstényeit megtermékenyíteni embrionális őssejtek felhasználásával előállított hímivarsejtekkel.
Tóth Viktort ugyan nem vették fel a Neuralinkhez, de kísérlete így is bejárta a világsajtót, és a Doom atyjához, John Carmackhez is eljutott a híre. A kutató szerint a projekt az emberi agy feltérképezésének előszobája, de ha az állatok élvezik a játékot, akár Twitchen is streamelné a virtuális deathmatcheket.
A Perthben működő Animal Resources Center (ARC) működtetése nem gazdaságos, ezért a következő 12-18 hónapban felszámolják a céget, a kutatóknak más kísérleti állatok után kell nézniük. Az ARC Ausztrália mellett Indonéziába, Malajziába, Új-Zélandra és Szingapúrba is szállított állatokat.
Sanghaji kutatók hím és nőstény patkányok vérkeringésének összekapcsolásával hoztak létre olyan parabióta párokat, amelyeknél sikerült elérni, hogy a hímek is vemhesek legyenek, és császármetszéssel adjanak életet az utódoknak. Biológusok szerint ilyen haszontalan kísérletekre semmi szükség, a bioetikusok pedig attól tartanak, hogy a kínai tudósok embereknél is vizsgálni akarják a férfi terhesség lehetőségét.