A japánok belelőttek egy kisbolygóba, videó is készült róla

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) űrhajója, a Hayabusa–2 július 10-én megküldte a Ryugu aszteroidát egy hatalmas sebességű, ötgrammos tantáltöltettel, és ezt most a Youtube-on is meg lehet nézni. Íme: 

A nagy sűrűségű, a fizikai ás a kémiai behatásoknak igen ellenálló fémből készült lövedéktől azt várták, hogy a kisbolygó kérge alá hatolva annak felszín alatti rétegeiből is segít mintát gyűjteni. Ez a jelek szerint sikerült is, igaz, az így begyűjtött törmelék elemzését leghamarabb jövőre, a Hayabusa–2 hazatérése után kezdhetik el. 

Elő az űrásóval

A japánok nem először küldtek mintavételre alkalmas eszközt a Ryugu aszteroidára.  Az első Hayabusa űrszonda 2005-ben már megpróbált kőzetmintákat gyűjteni ugyanitt, de a küldetés mérsékelt sikerrel járt: a mintavétel ugyan sikerült, de a szonda túl kevés anyagot gyűjtött, ráadásul nem is volt képes elég mélyen a kőzet felszíne alá hatolni. 

A Hayabusa–2 űrszondának sem ez az első próbálkozása: áprilisban egyszer már két kilogrammos réztömböt is kilőtt a Ryugura, óránként mintegy 7 ezer kilométeres sebességgel. A rézlövedék tíz méter átmérőjű krátert ütött a kisbolygón, és a remények szerint a felszín alól is sikerült vele kirobbantani megfelelő mennyiségű kőzetmintát. 

Az így nyert mintákból a tudósok az Naprendszer eredetére és születésének körülményeire szeretnének következtetni. A Nap körül, a Föld és a Mars pályája között keringő, 1999-ben felfedezett és egy mesebeli sárkány vára után elnevezett Ryugu, akárcsak a Naprendszer kisbolygóinak a háromnegyede, C-típusú, vagyis szénben gazdag. A feltételezések szerint a fehérjék építőanyagául szolgáló aminosavak is megbújhatnak a felszíne alatt. Mindez nem jelenti, hogy szerves életnek is otthont adhatott, viszont az űrkutatók szerint elképzelhető, hogy a földi élet alapjául szolgáló molekulák egy aszteroidáról származhattak. 

Korábbi cikkeink a témában:

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!

Magyarok korszakalkotó találmánya a transzformátor, amiért Edison nem akart fizetni

A transzformátor három magyar feltaláló szabadalma, magát a szót is ők találták ki abban a korszakban, amikor a magyar mérnöki tudás a műszaki fejlődés élvonalához tartozott. Edison cégének kezdetben a Ganz szállította a technológiát, de úgy kellett kiperelni tőle a szabadalmi járulékot. Hogyan forradalmasította a transzformátor az elektromos áram felhasználását?

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.

Csaknem 10 millió eurót nyert a legrangosabb európai kutatási pályázaton Sándor Judit, a Qubit szerzője és csapata

Az Európai Kutatási Tanács Szinergia pályázatán a lehető legmagasabb támogatást nyerte el a magyar jogász–bioetikus és Németországban, az Egyesült Királyságban, illetve Bulgáriában kutató társai. Kutatásuk célja, hogy új megközelítésből vizsgálják az összeurópai identitás második világháború utáni formálódását.