Továbbra is tagadja az orosz állami Roszatom, hogy a cég nukleárisfűtőanyag-üzemétől indult volna ki két évvel ezelőtt az Európát beterítő ruténiumfelhő – annak ellenére, hogy egy nemzetközi kutatócsoport napokban nyilvánosságra hozott vizsgálatai gyakorlatilag kizártak minden más lehetőséget.  

Mint arról beszámoltunk, a 2017. szeptember végén és október elején egész Európát beterítő, ruténium-106 izotópban gazdag radioaktív felhő minden valószínűség szerint az oroszországi Cseljabinszk-térségből, Ozjorszk város közeléből, a Majak Termelési Egyesülés nukleárisfűtőanyag-feldolgozó üzeméből indult útnak. Vagyis nem a földi légkörbe visszatérő, ott elégő műhold okozta a sugárzás hirtelen rejtélyes megemelkedését, mint ahogy azt 2017 novemberében az orosz vizsgálóbizottság állította. 

A több tucat fizikusból álló nemzetközi kutatócsoport július 29-én publikálta kutatási eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A belga, bolgár, cseh, francia, görög, holland, luxemburgi, magyar, német, olasz, osztrák, svéd, szerb és szlovák kutatókból álló tudóscsoport azt állította, hogy a méréseik alapján a ruténiumban gazdag radioaktív felhő csakis a Majak-üzem területén szabadulhatott fel. 

Szerdán a Roszatom kommunikációs osztálya sajtóközleményben reagált cikkünkre. Állításaikat változtatás nélkül tesszük közzé: 

A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA (PNAS) című tudományos folyóiratban a 2017 szeptemberében bekövetkezett radioaktív szivárgás eredetével kapcsolatban megjelent kutatási eredmények kapcsán a következőket tartjuk fontosnak közölni.

A PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.

A PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt. A szakemberek és a tudósok már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténium megjelenésének „cérium változata” kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás. A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak „nyomokban” tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: