Továbbra is tagadja az orosz állami Roszatom, hogy a cég nukleárisfűtőanyag-üzemétől indult volna ki két évvel ezelőtt az Európát beterítő ruténiumfelhő – annak ellenére, hogy egy nemzetközi kutatócsoport napokban nyilvánosságra hozott vizsgálatai gyakorlatilag kizártak minden más lehetőséget.  

Mint arról beszámoltunk, a 2017. szeptember végén és október elején egész Európát beterítő, ruténium-106 izotópban gazdag radioaktív felhő minden valószínűség szerint az oroszországi Cseljabinszk-térségből, Ozjorszk város közeléből, a Majak Termelési Egyesülés nukleárisfűtőanyag-feldolgozó üzeméből indult útnak. Vagyis nem a földi légkörbe visszatérő, ott elégő műhold okozta a sugárzás hirtelen rejtélyes megemelkedését, mint ahogy azt 2017 novemberében az orosz vizsgálóbizottság állította. 

A több tucat fizikusból álló nemzetközi kutatócsoport július 29-én publikálta kutatási eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). A belga, bolgár, cseh, francia, görög, holland, luxemburgi, magyar, német, olasz, osztrák, svéd, szerb és szlovák kutatókból álló tudóscsoport azt állította, hogy a méréseik alapján a ruténiumban gazdag radioaktív felhő csakis a Majak-üzem területén szabadulhatott fel. 

Szerdán a Roszatom kommunikációs osztálya sajtóközleményben reagált cikkünkre. Állításaikat változtatás nélkül tesszük közzé: 

A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA (PNAS) című tudományos folyóiratban a 2017 szeptemberében bekövetkezett radioaktív szivárgás eredetével kapcsolatban megjelent kutatási eredmények kapcsán a következőket tartjuk fontosnak közölni.

A PNAS beszámolója a 2017 szeptemberében bekövetkezett ruténium-106 izotóp eredetével kapcsolatban nem tartalmaz új felvetést és következtetést. A jelentésben közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek azokkal, amelyeket korábban a számos szakértőt, valamint a francia, finn, svéd, német, norvég, brit és orosz tudósokból álló speciális nemzetközi független tudományos bizottság tett közzé, amelyek nem találtak kapcsolatot a ruténium-106 megjelenése és az oroszországi atomipari ágazat vállalatainak tevékenysége között.

A PNAS jelentése feltételezésekre épül, és a szerzők a Majak újrafeldolgozó létesítményre utalnak, hangsúlyozva annak felelősségét a szivárgás miatt. A szakemberek és a tudósok már többször megvizsgálták ennek lehetőségét. A szabályozó testületek szakértők és bizottságok bevonásával számos belső és külső ellenőrzést végeztek el, amelyek megállapították: a Majaknak nem volt köze a szivárgáshoz.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Majak szakemberei már korábban is nyilatkoztak a ruténium megjelenésének „cérium változata” kapcsán. A cérium-144 radioizotóp előállításához kapcsolódó munkák során semmilyen körülmények között nem következhet be ruténium-106 kibocsátás. A 2017 augusztusa és novembere között a cérium-144 előállításához csak ritkaföldfémekből álló koncentrátumot használtak, amely csak „nyomokban” tartalmazhatott ruténium-106-ot. Az előkészítési szakaszban keletkező összes folyékony oldatot – beleértve a ruténium izotópokat is – még 2017 júliusában speciális tárolókba szállították.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Hiába titkolózott Oroszország, most már biztos, hogy onnan indult útnak két éve egy hatalmas nukleáris felhő

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. július 30.

Kitartóan tagadták, most mégis kiderült, hogy egy oroszországi nukleáris üzemből származott az a ruténiumfelhő, amely 2017 végén szétterjedt Európa felett. Nem ez az első eset, hogy az orosz hatóságok nukleáris baleset ügyében titkolóznak.

Erősebb a sugárzás a Bikini-atollon, mint Csernobilban

Dippold Ádám tudomány 2019. július 19.

Nem csoda, ha a Marshall-szigeteken lévő atoll nem épp a legegészségesebb hely a földön, az Egyesült Államok ugyanis 1946 és 1958 között nagyjából hetven atombombát robbantott fel a területen. Meg is lett az eredménye.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

Bodnár Zsolt tudomány 2019. július 9.

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.