Érző műlábat fejlesztettek német, svájci és szerb kutatók
Érző műlábat fejlesztett egy német, svájci és szerb kutatókból álló csapat, amely a Nature Medicine folyóiratban számolt be eredményeiről hétfőn. A bionikus protézis a svájci technológiai intézet, az ETH Zürich, a Belgrádi és a Freiburgi Egyetem összefogásában készült el.
A műláb működésének alapja a combcsonk érző idegeibe ültetett elektródák és a protézis talp- és mozgórészeiben található szenzorok interaktív kapcsolata. A kutatók speciális algoritmusokat fejlesztettek arra, hogy a láb által felfogott környezeti és mozgási információkat az emberi idegrendszer által is értelmezhető elektromos jelekké fordítsák le.
A prototípusokat önkéntesek három hónapon keresztül tesztelték. Ennek során kiderült, hogy a fejlesztők által neurofeedbacknek nevezett visszajelző mechanizmus által a protézis viselése megközelíti az ép végtaggal történő járás könnyedségét és érzékenységét.
A kutatók beszámolója szerint az új protézis nem csak a mozgást javította, de jelentősen mérsékelte az úgynevezett fantomfájdalmakat is. Volt olyan önkéntes, aki arról számolt be, hogy az új műlábnak köszönhetően 80 százalékkal kevesebb fájdalmat érzett, mint az addig használt protézisével.
A kutatók szerint az első tesztek után még számos kisebb-nagyobb fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a protézisük sorozatgyártásba kerülhessen.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Beléptünk a civilizációs amputációk korába, egyre fejlettebb művégtagok jönnek
A korábban a gazdagok kiváltságának számító végtagprotézisek a technológiai fejlődés révén ma már a kevésbé tehetősek életét is megkönnyíthetik, bár a valódi demokratizálódás még várat magára. Az előrejelzések szerint robbanásszerűen nő az amputáltak száma.
Szonár, szenzor, szemüveg? Milyen lesz a digitális fehér bot?
A hangtalanul suhanó elektromos autók és az önvezető járművek hatalomátvétele a vakok és gyengénlátók városi közlekedését segítő fehér botot is megújulásra kényszeríti.
Ember és gép: szimbiózis vagy háború?
Az elmúlt évtizedek példái mind azt mutatják, hogy ember és gép akkor a leghatékonyabb, amikor együtt tud működni ahelyett, hogy versenyre kelne egymással. Danka Miklós, a Palantir Technologies munkatársa elmondja, hogyan.