Ki mondta, hogy a tudósok nem szeretik az altesti humort?

A hírességkultusz egyik hozadéka, hogy azoknak, akik rajonganak valakiért vagy valamiért, esetleg csak érdeklődnek egy terület iránt, mindig akad egy díjátadó az év során, amit epekedve várnak. A Tarantino- és Scorsese-rajongók már a 2020-as Oscar-jelöléseket találgatják, a trónokharcásoknak már csak egy éjszakát kell kibírniuk az Emmy-gáláig, és még a Grammy-díjak is megmozgatnak pár embert, de szűkebb körben akár a Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos döntőjének eredményhirdetése is piros betűs ünnep lehet.

Valamiért magukhoz a díjátadó ceremóniákhoz is vonzódik az ember. Filmőrültek képesek hajnali 2 és 5 óra között fennmaradni, hogy 90 százalékban egyforma köszönőbeszédeket meghallgassák, mert hátha a maradék 10-ért megéri, és a házigazdának lesz három jó poénja. De talán olyan ismerőse is akad sokaknak, aki a Forma-1 közvetítéséből három részre kíváncsi: a rajtra, a befutóra és a díjátadóra a pezsgőzéssel – a három közül az utóbbi a leghosszabb.

A tudományos díjaknál sokszor – például a legszélesebb körben ismert Nobelnél – különválik a győztesek bejelentése és a díj átadása, ezért is olyan nagy szám, hogy az egyik tudományos vicclap által alapított, de mára szakmailag is komoly figyelemmel kísért Ignobel-díjakat minden évben szórakoztató show keretében adják át, amit még a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature is úgy jellemzett 2004-ben, hogy a tudományos év fénypontja.

Három díjátadó tudós a közönségben: Rich Roberts (orvosi Nobel-díj, 1993), Eric Maskin (közgazdasági Nobel-emlékdíj, 2007) és Jerome Friedman (fizikai Nobel-díj, 1990)Fotó: Elise Amendola/AP

A díjak: egy kaparós sorsjegy, egy cigicsikk és tízbillió dollár

Az antidíjak többségével (mint a legrosszabb filmes teljesítményekért járó Arany Málna, vagy a legbizarrabb halálesetekért kiosztott Darwin-díj) ellentétben az Ignobel nem megalázó, a Harvardon tartott, komikus hangvételű ünnepségen valódi Nobel-díjasok nyújtják át az elismeréseket, és a hivatalos leírás szerint is olyan kutatásokat díjaznak, amelyek „először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”. Mégis talán az a legnagyobb erénye a rendezvénynek, hogy megmutatja, a gyakran merev, szürke szakbarbároknak tartott tudósok sem vetik meg a humort és az öniróniát.

Idén már 29. alkalommal osztották ki az Ignobel-díjakat (a teljes díjátadót itt lehet visszanézni), és az őrületből kicsit sem vettek vissza: rögtön a gála elején egy hidrodinamika-kutató és egy harvardi fizikaprofesszor vezetett fel egy élő célpontra irányított papírrepülő-versenyt, majd megjelent a színpadon a forradalmi pszicholingvisztikai kutatásairól ismert, 88 éves Jean Berko Gleason, aki 12 éve felelős az Ignobel nyitó- és záróbeszédéért – vagyis két szó négyszeri elismétléséért: „Welcome, welcome” és „Goodbye, goodbye.”

A nyertesek nem mennek haza üres kézzel, a Nobel-díjasokkal való kézfogás és az örök dicsőség mellett idén két díjat is kézhez vehettek a szerencsések. Mivel a 2019-es Ignobel fő témája a „szokások” volt, a díj egy papír kávéspohár volt, amit olyan tárgyakkal vettek körbe és töltöttek meg, mint egy mobiltelefon, egy cigicsikk vagy egy kaparós sorsjegy. Az e mellé járó pénzjutalom egy visszatérő poén: a tízbillió dolláros bankjegy természetesen nem amerikai, hanem zimbabwei, amit 2009-ig tényleg használtak az afrikai országban, egy hiperinflációs időszakban – ma már új, kisebb számokkal ellátott pénzneme van Zimbabwének, a zollár.

Tízbillió (már forgalomból kivont) zimbabwei dollár jár az Ignobel-díjakkalForrás: Wikimedia Commons

A rákmegelőző olasz pizza és a sebészidomító módszer

A kategóriák évről évre változnak, de most is tíz díjat osztottak ki: az orvostudomány, az orvosi oktatás, a biológia, az anatómia, a kémia, a műszaki tudományok, a közgazdaság, a pszichológia és a fizika területén elért különleges eredmények elismerése mellett természetesen a békedíj odaítélése sem maradt el.

Az olasz epidemiológus, Silvano Gallus három tanulmánnyal is felhívta magára a zsűri figyelmét, társaival mindegyikben azt vizsgálta, hogy az Olaszországban sütött, és helyben is fogyasztott pizza az amerikai megfelelőjével ellentétben hasznos különböző betegségek ellen. A szívroham, valamint a mell-, petefészek- és prosztatarák megelőzése azonban valószínűleg a mediterrán étrend együttes hatásának tudható be, de azért járt az orvosi díj a kétségkívül hazafias lendületű kutatásért.

Az orvostudományt valószínűleg nem fogja örökre megváltoztatni, de az orvosi oktatási Ignobelre jó volt Karen Pryor és Theresa McKeon ötlete: a két amerikai nő egy állatok tanításánál használt módszert, a klikkerképzést (clicker training) ültette át emberekre, a kísérletben a sebésztanoncok egy nyomógomb kattanásából tudták meg, hogy jól végezték a munkájukat. A kontrollcsoport tagjai egyébként gyorsabban teljesítettek a teszten, viszont precizitásban verték őket a klikkeresek, és hát mi más lenne fontosabb egy sebészi beavatkozásnál, mint a precíz munka?

Herezacskóhőtan és vombatürülék

Az altesti tudóshumor két kategóriában is megmutatkozott. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott díj idén az anatómiai volt, ahol a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem két kutatóját ismerték el „Az emberi herezacskó termikus aszimmetriája” című tanulmányukért. A francia tudósok postás alanyaik alapos vizsgálata után rájöttek, hogy a két here hőmérséklete gyakran különböző, ami közrejátszhat abban, hogy – amint azt a népi hiedelem is tartja – az egyik here nagyobb, mint a másik. Hogy ehhez miért éppen postásokat kellett vizsgálni, jó kérdés.

Két kísérleti alany herehőtani eredményei – a bal melegebb, a jobb hidegebbForrás: Bengoudifa et al. 2007 / Human Reproduction

Fizikában visszatérő győzteseket avattak, a díjazott nemzetközi kutatócsoport két tagja, Patricia Yang és David Hu ugyanis 2015-ben már osztozott egy fizikai Ignobelen, amikor bebizonyították, hogy majdnem minden emlős 21 másodperc alatt üríti ki a húgyhólyagját – plusz-mínusz 13 másodperc. Most sem merészkedtek nagyon távol a témától, a Georgia Tech kutatói ezúttal annak jártak utána, hogy a vombatok miért és hogyan ürítenek kocka alakút. Ha valakit érdekel, a kulcs a belek alakjában és rugalmasságában, valamint élőhelyük szárazságában rejlik.

A legmocskosabb pénz és a vakarózás élvezete

A török, holland és német együttműködésben végzett kutatás akár a biológiai vagy az orvosi díjat is hazavihette volna, de jelképesen a közgazdasági kategóriában nyert: a fertőzéseket kutató három tudós különböző országok bankjegyeit tesztelte, hogy kiderüljön, melyik alkalmas a leginkább olyan kórokozó baktériumok hordozására, mint az E. coli vagy a Staphylococcus aureus.

„Globálisan nézve a pénz az egyik leggyakrabban kézről kézre járó dolog. Az útjuk során a bankjegyek megfertőződhetnek, és így szerepet játszhatnak különböző mikroorganizmusok továbbításában” – írták tanulmányukban a szerzők. A sokféle bankjegy között az euró és az amerikai dollár mellett horvát kunát, marokkói dirhamot és indiai rúpiát is teszteltek, de végül csak egy olyan pénzt találtak, amely egyszerre kétfajta kórokozót is hordozott: a műanyag alapú román lejt. Ez nekünk sem jó hír, kelet felé érdemes vigyázni.

A holland Andreas Voss és fia, Timothy Voss veszi át a közgazdasági Ignobel-díjat, a dresscode-nak megfelelő öltözetbenFotó: Elise Amendola/AP

Az Ignobel-békedíj pedig kinél landolhatott volna jobb helyen, ha nem annál a brit-szaúdi-szingapúri-amerikai kutatócsoportnál, amely vette a fáradságot, és megkísérelte kvantitatív módszerekkel megmérni a vakarózás okozta élvezetet a test különböző részein. A viszketés előidézéséhez egy trópusi futónövény, a bengáli bársonybab (Mucuna pruriens) tüskéjét vették igénybe, amivel a 18 kísérleti alany alkarját, bokáját és hátát is betámadták. Mint kiderült, a hát és a boka esetében jóval nagyobb volt a viszketési inger, és ezzel párhuzamosan a vakarás okozta élvezet is, mint az alkaron. Peace!

Csak ajánlani tudom az alig másfél órás díjátadót a Youtube-on, amiből kiderül, milyen teljesítményekért járt a többi Ignobel-díj – annyit elárulok, hogy pelenkázórobot és pontos nyáltermelés-számítás is van közöttük.

A tavalyi Ignobel-díjakról írt cikkünk itt olvasható:

Érdekel az emberi faj múltja és jövője? Gyere te is Qubit Live-ra! Hétfőn, szeptember 16-án a Trip hajón, lapunk második közösségi eseményén az egyre hangosabban dübörgő DNS-forradalom legújabb irányaival, magyarországi vonatkozásaival foglalkozunk. Jegyek itt kaphatók