Ön-vastagbéltükrözésért, bélyeges erekcióvizsgálatért és a kannibalizmus dietetikájáért jártak a 2018-as Ignobel-díjak

Az 1991-ben alapított Ignobel-díj azokért a tudományos tevékenységekért jár, amelyek teljesen feleslegesek, haszontalanok vagy nevetségesek, egyben pedig társadalomkritikai megfontolás is áll mögötte, amely a kutatási folyamat gyakran abszurd mélységeire reflektál. Szervezői szívesen hivatkoznak a valódi tudományos folyóiratok császára, a Nature 2004-es cikkére, amelyben sikerült egy életre legitimálni a Nobel-paródiát: „az Ignobel-díjátadó kétségkívül a tudományos naptár fénypontja”. Az idei elismeréseket csütörtökön osztották ki.

Azóta még nagyobb rangja van az eseménynek, hogy Andre Geim tíz évvel az Ignobel-díja után, 2010-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat is – utóbbit a grafénnel kapcsolatos kutatásáért kapta, előbbit pedig azért, mert egy élő békát lebegtetett mágneses mezőben. Azért arra is ügyelnek, hogy ne szégyenfal legyen az Ignobel-díjasok listájából, a hivatalos leírás szerint ugyanis a díjakkal azokat a teljesítményeket jutalmazzák, amelyek „először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”.

A 2018-as díjátadó boldog győzteseiFotó: Michael Dwyer/AP

A kategóriák mindig változnak, de minden évben tíz díjat osztanak ki. 2018-ban az orvostudomány, az antropológia, a biológia, a kémia, az egészségügyi oktatás, az irodalom, a táplálkozástudomány, a reprodukciós orvoslás és a közgazdaságtan leghaszontalanabb kutatásait díjazták az állandó békedíj átadása mellett.

Vesekő a hullámvasúton, bélyegek a péniszen

A legnagyobb visszhangot az orvosi díj kapta, amelyet egy amerikai kutatópáros vehetett át. Marc Mitchell és David Wartinger 20 alkalommal ült fel az orlandói Disney World egyik hullámvasútjára, hogy kiderítsék, vajon tényleg gyorsabban távozik-e a vesekő a szervezetből hullámvasutazáskor. A 3D-nyomtatású vesével és vesekővel végzett kísérlet alapján még az is kiderült, hogy ha a hátsó kocsik valamelyikébe ül a páciens, akkor 64 százalék eséllyel mozdul el a veseköve, míg az első kocsiknál ez csak 17 százalék volt.

A közgazdasági díjazott is népszerű lett, a Guardian például ezzel foglalkozott bővebben. A nyertes tanulmányban azt vizsgálták, hogy javítja-e az alkalmazottak hatékonyságát, ha vudubabán töltik ki haragjukat a bántalmazó főnökeik miatt. „Azoknak, akik megszurkálták a főnöküket jelképező vudubabát, nagyobb igazságérzetük volt, mint azoknak, akik nem szurkálták meg”  – számolt be a szenzációs eredményről Douglas Brown, a kutatócsoport egyik tagja a Guardiannek.

Az első ízben átadott egészségügyi oktatási díj egy japán gasztroenterológusnak, Horiucsi Akirának járt, aki a vastagbéltükrözés műfaját igyekezett megreformálni kísérletében. Tanulmányában azt részletezi, hogy miként tudja az ember saját magán, ráadásul ülő helyzetben elvégezni a tükrözést – a beszámoló alapján nincs félnivaló, csak „enyhén kellemetlen” a procedúra.

Horiucsi Akira a díjátadón, a vizsgálat demonstrációja közbenFotó: Michael Dwyer/AP

A szintén újonc reproduktív orvoslás kategóriájában egy 1988-ban publikált, forradalmi kísérletért járt a díj: az impotens, cukorbeteg férfiak körében végzett vizsgálat során japán kutatók egy postai bélyegekből készített „gyűrűt” ragasztottak az alanyok pénisze köré, aztán reggel ellenőrizték, hogy történt-e rajta szakadás. A díjazottak hangsúlyozták, hogy saját bélyegeket gyártottak a teszthez, a hivatalos postai bélyegek használatára ugyanis engedélyt kellett volna kérniük a titkosszolgálattól.

Emberi nyál vs. tisztítószerek, emberi hús vs. hagyományos étrend

A békedíjat egy spanyol-kolumbiai csapat kapta, amely az autóvezetés közben előforduló ordibálások és káromkodások gyakoriságát, motivációt és hatásait vizsgálta; az irodalmi díj a Life Is Too Short to RTFM (vagyis: read the fucking manual) című publikáció szerzőihez vándorolt, akik megállapították, hogy a bonyolult eszközöket használó emberek nagyon gyakran el sem olvassák azok használati útmutatóit; az antropológia kategóriájában pedig egy olyan kutatócsoportot díjaztak, amely bebizonyította, hogy az állatkertekben a csimpánzok legalább annyiszor utánozzák az embereket, mint az emberek a csimpánzokat.

Kémiában egy olyan portugál csoport nyert, amelynek tagjai addig súrolgattak 18. századi koszos szobrokat először emberi nyállal, majd alkoholos tisztítószerekkel, amíg ki nem derült, hogy a nyál jobban tisztít; biológiában azok a kutatók kaptak díjat, akik bemutatták, hogy a borszakértők pusztán szaglás útján is felismerik, ha légy került a borospohárba; végül pedig egy olyan tanulmányt is díjaztak, amely a Nature-ben jelent meg: James Cole azt számolta ki, hogy mennyire nem járnak jól a kannibálok, mivel az emberi húst tartalmazó étrend sokkal kalóriaszegényebb, mint a hagyományos húsos diéták.

A Harvard Egyetem legnagyobb előadótermében tartott ceremónián egyébként általában szívesen jelennek meg a díjazottak, akik idén olyan, valódi Nobel-díjas tudósoktól vehették át az elismeréseket, mint Michael Rosbash, Oliver Hart, Jerome Friedman, Wolfgang Ketterle vagy Eric Maskin. A gegek sorozatát felvonultató gála egyik sajátossága, hogy 60 másodperces köszönőbeszédek időkorlátját egy nyolcéves kislány felügyeli, aki túllépés esetén a színpadra lép, és elkezdi ismételgetni, hogy „Kérem, hagyja abba, nagyon unom!”.

A teljes díjátadót itt újra is lehet nézni:

A magyarok sem maradtak ki a jóból

Bár idén nem örülhettünk magyar győztesnek, az elmúlt években több díjat is hoztak már haza Magyarországra. Legutóbb 2016-ban, amikor egy többségében magyar tudósokból álló kutatócsoport a fizikai elismerést vehette át, ráadásul két külön felfedezésért: először azt kutatták, miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez, majd arra próbáltak rájönni, hogy miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat. Horváth Gábor és Kriska György örülhetett a legjobban, hiszen ők mindkét tanulmány szerzői között szerepelnek.

Előtte 2008-ban ünnepelhettünk magyar sikert, amikor a kognitív tudomány mezőnyét tarolta le a Szegedi Tudományegyetemen kutató Tóth Ágota és japán társa, Nakagaki Tosijuki: ők azt fedezték fel, hogy a nyálkagombák képesek eligazodni a labirintusokban. 2004-ben az ELTE képviseletében Gál József kapott elismerést folyadéktan kategóriában német partnerével együtt, akivel a pingvinek ürítéskor fellépő végbélnyomását számították ki az ürülék állaga és röppályája alapján.

A legelső magyar Ignobel-díjat viszont már a legelső, 1991-es rendezvényen átadták: Teller Ede békedíját a következő szöveggel indokolták: „a hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész életén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait”.

Hidra

Két ki nem nőtt, de majd egyszer kinövő fej vagyunk. Nyolc élő testvérünk egyikének meg nem született másolatai vagyunk, itt szunnyadunk a lét határán.

Jövőszökőnk

Anya megmondta, hogy senkit se engedjek be, én meg tessék, nem hallgattam rá, de a jövőszökőnk azt mondta, őt apám küldte, aztán megmondta a titkos jelszót is, amit apával beszéltünk meg ilyen esetekre.