Lezárult a magyar drónfotósok pályázata, íme a legjobbak!
2019-ben második alkalommal hirdettek drónfotópályázatot magyar fotósoknak.
Szeptember közepéig 640 pályamű érkezett be, most pedig eljött az ünnepélyes eredményhirdetés ideje.
Az első rostán az öttagú zsűri – Nánási Pál fotós, Ajpek Orsi, az Index munkatársa, Kálló Péter, a Rockstar Photographers alapítója, Böröcky Bulcsú, az I. Drónfotó Pályázat győztese és Damak Ferenc drónpilóta, a fotópályázat alapítója – által legjobbnak ítélt 51 kép jutott át. A második körben a vizuális összhatás, a megismételhetőség, az eredetiség, a tudatosság és a kreativitás szempontjai mentén, egyenként értékelték a műveket, miközben a közönség is leadhatta szavazatait.
Idén külön kategóriában értékelte a zsűri az úgynevezett flatland képeket: itt a szférikus panorámafotók és nagy felbontású (8K) képek versenyeztek.
Az október 16-án, vasárnap kihirdetett eredmények szerint a közönségdíjat egy amatőr drónfotós, Németh Zsolt Egy kedves balinézzel című képe nyerte.
A speciális kategória nyertese Domonkos Sada Világok között című műve.
A verseny harmadik helyezettje Török János fotóriporter Bivalyok című képe, amely a nagyszéksósi bivalyrezervátumban készült.
A második Simán László Tengerszem című alkotása lett.
A fődíjat pedig a zsűri szerint az egyik legtudatosabban megkomponált drónfotó készítője, Kirják József nyerte el a Kiskunsági Nemzeti Parkban készült Aranyfa című képével.
Kapcsolódó cikkeink korábbról:
Tíz fantasztikus kép az 5. nemzetközi drónfotóversenyről
A hat éve alapított francia Dronestagram 2018-ban is díjazta az év legjobb drónfotóit. Pazar képek!
Új korszakot nyithatnak a madárként megpihenő drónok
Rengeteg energia megspórolható azzal, ha a drónok lebegés közben időnként megpihenhetnek. Eddig a manőverezési nehézségek miatt ez nem volt járható út, most azonban egy nemzetközi csapat denevérkarom-szerű eszközt fejlesztett megfáradt drónoknak.
Ugató drónok vennék el a terelőkutyák munkáját Új-Zélandon
Az ugatásra is képes távirányítós légi szerkezetek ellen szól, hogy rossz időben nem hadra foghatók, ráadásul naponta többször lemerülnek, és szervizigényesebbek, mint a biomunkatársak.