Az USA két éven belül több ezer olcsó, beáldozható drónt állítana hadrendbe, ami szakértők szerint örökre megváltoztatja, hogyan harcol az amerikai hadsereg, és hogyan fejleszt és vásárol fegyverrendszereket.
Nina Kov drónművész 50 perces időutazása, a Flying Data madárrajként repkedő autonóm drónok, száraz adatok és egy hús-vár táncos segítségével festi le a jelent a jövő nézőinek. Az előadás a hosszú hétvégén még megtekinthető a margitszigeti Kristályban.
Vadon élő madárrajok megfigyelésében és katonai felderítésben is használhatnának olyan, a madarak szárnycsapásait utánozó drónokat, amiket halott állatok preparált testével álcáznak.
A Volocopter 2X nevű elektromos légi taxit a 2024-es párizsi olimpián már bevetnék rövid utazásokra. Most még egy tesztpilótával és egy utassal szállt fel, de a jövőben automata üzemmódban szállítaná az utasokat.
A Széchenyi István Egyetem és a budapesti Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatói a Biztonság Hetén mutatták meg azt a világon egyedülálló drónt, amely a vonuló készenléti egységek munkáját segíti a levegőből készített felvételeivel.
A Titán légkörének felszíni sűrűsége négyszer nagyobb a földinél, ami a Dragonfly drón rendszermérnöke, Douglas Adams szerint azt jelenti, hogy az űrhajósok akár karjaik csapkodásával, madarakhoz hasonlóan repülhetnének rajta. Ezért persze nagy árat fizetnének, a hold átlaghőmérséklete ugyanis nem nagyon megy -179 Celsius-fok fölé, és víz helyett metánból van az eső.
Angyali hangon parancsolgatnak a megapolisz karanténban tengődő, több mint 25 millió lakosának a felhőkarcolók körül szálldosó, megafonokkal felszerelt drónok.
Tragikusan kevesen élik túl a szívinfarktust, amihez hozzájárul az is, hogy a segítség sokszor nem érkezik meg időben. Ezen javíthat egy megoldás, ami Svédországban már bizonyított: a defibrillátort szállító drónok az esetek felében hamarabb érkeztek a betegekhez, mint a mentők.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
A koronavírus elleni vakcinák megjelenése ellenére 2021 is a járvány éve maradt, de szerencsére születtek még reménykeltő tudományos eredmények. Mesterségesen megtermékenyített korallzátonyok, holland méhecskehotelek és szemétfelderítő drónok az év legnagyobb dobásai között.
A nem rögzített szenzorokkal végzett mérések pontosabbá tehetik a hurrikán-előrejelzési modelleket. Erre nagy szükség van, mert a klímaváltozás miatt a hurrikánok egyre kiszámíthatatlanabbá és egyre erősebbé válnak.
Az afgán terroristákra lecsapó nindzsabomba nem új fejlemény a hadiiparban, a távirányítású robotrepülőgépek technológiáját csaknem egy évszázada csiszolgatják. De hogy jutottunk el a pilóta nélküli repülőgépektől a Föld túloldaláról végrehajtott dróntámadásokig?
Június végére várható az amerikai hadügy részletes jelentése az elmúlt húsz év 120 dokumentált ufóészleléséről. Az eddigi bejelentések alapján nem kell az évszázad meglepetésére számítani, de annyi valószínűnek tűnik, hogy a földönkívülieknek kevés, az oroszoknak és a kínaiaknak viszont elég sok közük lehet az ismeretlen repülő tárgyakhoz.
Az amerikai Védelmi Minisztérium fegyverfejlesztési divíziója, a DARPA sikeresen tesztelt egy drónsemlegesítő készüléket. A cél az volt, hogy akár civil területeken is ártalmatlanná tudják tenni a drónokat, a megoldást pedig a konfettiben találták meg a mérnökök.
Az ütközésre robbanó KARGU drón egy visszavonuló szakadár katonát vett célba Líbiában. Az incidens szakértők szerint azt jelzi, hogy talán már túl késő megállítani a „gyilkos robotokat”.