Ujgur kényszermunkásokkal termeltethetik az alapanyagot a divatipar egyes világmárkái
A világ gyapottermésének 22 százalékát előállító Kína gyapotültetvényeinek zöme a szigorúan ellenőrzött Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található: itt termesztik az ország össztermésének 87 százalékát.
A nagyrészt muszlim ujgurok által lakott Hszincsiangban az elmúlt évtizedben egymást követik az erőszakos események, amiket a központi hatalom az iszlamizmusnak és az etnikai szeparatizmusnak tulajdonít. A kollektív agymosásra rendszeresített átnevelőtáborairól ismertté vált régióból szerzik be termékeik alapanyagát a divatipar olyan világmárkái, mint az Adidas, a H&M vagy a GAP – derítette ki még májusban a Wall Street Journal.
Az amerikai Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központja (CSIS) nemrégiben megjelent jelentése szerint ezzel az a baj, hogy a gyapotföldeket ujgur kényszermunkásokkal műveltetik. A jogvédő szervezet által megszerzett információk és az ENSZ adatai szerint egymillióra tehető azoknak az ujguroknak a száma, akiket kényszermunkatáborokban tartanak fogva.
A BBC szerdai összeállítása szerint a világcégek és beszállítóik ugyan vélhetően nem közvetlenül a kínai kormányzati propagandaszövegekben „szakképző központoknak” nevezett munkatáboroktól vásárolják meg a textilipari alapanyagot, de az több mint valószínű, hogy a Hszincsiangból származó gyapot jelentős részét kényszermunkásokkal állíttatják elő.
A Wall Street Journal tényfeltáró riportja azonosította azt a Huafu Fashion nevű kínai céget is, amely bizonyíthatóan az egyik ilyen szakképző központ gyapotjából készült alapanyagot adott el a svéd H&M-nek, a hongkongi és németországi székhelyű Esprit Holdingsnak és a német Adidasnak.
Az Adidas a BBC-vel azt közölte, hogy nincs közvetlenül szerződéses viszonyban a Huafu Fashionnel, a közvetett üzleti kapcsolatokat pedig még vizsgálják.
Az Esprit az év elején világította át partnerhálózatát, amiből kiderült, hogy a nevezett hszincsiangi cégtől származó alapanyagot csak elvétve használtak fel termékeikhez.
A H&M pedig azt tudatta a BBC-vel, hogy sem közvetlen, sem pedig közvetett üzleti kapcsolata sincs a régió pamuttermesztőivel, Kína más gyapottermesztő vidékéről szállíttatnak. Mint természetesen alapos vizsgálatot tartottak, ám a szállítói láncukban sehol sem akadtak kényszermunka gyanúját felvető nyomokra.
Kapcsolódó korábbi cikkeink:
Hiába zöldülne ki a Zara, nem létezik olyan, hogy fenntartható fast fashion
A ruházati cégek adott esetben több energiát fektetnek zöld imidzsük kialakításába és fenntartásába, mint a valóban környezetbarát megoldások kidolgozásába. A Zara gyártójának vállalásai tiszteletreméltóak, de a cég úgy tesz, mintha máris a kezében lenne a zöld jövő kulcsa. Pedig nincs – reagáltak szakértők az Inditex júliusi bejelentésére.
Mindössze 20 cég osztozik a divatipar profitjának óriási részén, de a hátrányokat mindannyian elszenvedjük
A globális divatipar viszonyai bebetonozódtak, sőt még fokozódik is a piac megosztottsága. Míg bizonyos nagy cégek stabilan tarolnak, egyre többen vannak, amelyek csak nyelik a pénzt. Úgy vásároljuk a ruhát, mintha nem lenne holnap, és ha ez így megy tovább, nem is nagyon lesz.
Mindentudó kémszoftvert telepítenek a turisták telefonjára Kína egyes határátkelőin
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen totálissá lett megfigyelést kiterjesztették a külföldiekre is – derül ki egy nemzetközi oknyomozásból. A beutazók telefonjairól minden adatot megszereznek, leginkább az iszlamista tartalmakra vadásznak, de a dalai láma és egy japán metálbanda is gyanús a kínai állam szemében.