kína

Algoritmusok ide, szenzorok oda, az állatok még mindig jobbak a természeti katasztrófák előrejelzésében, mint a modern technika

A kígyók még télen is előjönnek rejtekhelyeikről, a madarak biztonságos távolságba repülnek, a háziállatok pedig már órákkal az adott természeti katasztrófa bekövetkezése előtt nyugtalanul viselkednek. A kutatók néhány éve kezdték vizsgálni, hogy használhatná-e az ember az állatok viselkedését például földrengés-előrejelzésre.

A kínai és vietnámi bevándorlók itt született gyerekei sokszor már magyarnak vallják magukat

Hogyan lehetséges az, hogy egy nem feltétlenül a külföldiek beköltözését támogató országban a bevándorlók mégis jól érzik magukat? Többek között erről beszél a Glossza podcast legújabb adásában Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának doktorandusza és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ázsiai referense.

Bürokraták helyett már algoritmusok is intézhetnék az egyszerűbb hivatali ügyeket, de Magyarország még nagyon nem Dubaj

Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.

Új befejezést kapott Kínában a Harcosok klubja

Az 1999-es klasszikus végét nem találta elég polkorrektnek a Tencent Video, így inkább kivágták. A jól ismert végjáték és a tornyok összedőlése helyett megnyugtatták a közönséget, hogy a hatóságok időben kiérkeztek, a főhőst pedig kórházba szállították.

Szarvasgomba-vadászat, barlangi mentőakció és még több Kína – 2021 kihagyhatatlan dokumentumfilmjei

A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.

Kevés Nobel-díjas közgazdász büszkélkedhet olyan eredményekkel, mint Kornai János, aki soha nem kapta meg a díjat

A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.

Leáll a LinkedIn Kínában

Az oldal üzemeltetése egyre több akadályba ütközik a szigorodó működési feltételek miatt. A cenzúravádak, a kínai hírszerzés toborzóakciói, valamint a Peking és Washington részéről egyaránt növekvő kormányzati nyomás lehetetlen helyzetbe hozzák a vállalatot.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

Kína szerint nem Vuhanból, hanem egy amerikai laborból szabadult el a vírus

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a Covid-19 nagy valószínűséggel állatról terjedt emberre, az első fertőzések pedig Kínában törtek ki, de a vírus pontos eredetét még mindig vizsgálják. Az eddigi kínai narratíva szerint amerikai katonák hurcolták be Kínába, most azt állítják, hogy eredetileg az Egyesült Államokban szivárgott ki egy titkos laborból.

„Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni”

45 millióra becsülik azoknak az abortált magzatoknak a számát, akiknek 1970 és 2017 között a nemük miatt kellett meghalniuk. Egy friss kutatás szerint tíz év múlva még 4,7 millióval kevesebb lány jöhet a világra a szülést megelőző nemi szelekció miatt. A jövőbeli férfitöbblet-növekedés Európában Montenegrót és Albániát, Ázsiában elsősorban Kínát, Indiát, Vietnámot és Pakisztánt, Afrikában Nigériát érintheti.