Kína

Szarvasgomba-vadászat, barlangi mentőakció és még több Kína – 2021 kihagyhatatlan dokumentumfilmjei

A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.

Kevés Nobel-díjas közgazdász büszkélkedhet olyan eredményekkel, mint Kornai János, aki soha nem kapta meg a díjat

A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.

Leáll a LinkedIn Kínában

Az oldal üzemeltetése egyre több akadályba ütközik a szigorodó működési feltételek miatt. A cenzúravádak, a kínai hírszerzés toborzóakciói, valamint a Peking és Washington részéről egyaránt növekvő kormányzati nyomás lehetetlen helyzetbe hozzák a vállalatot.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

Kína szerint nem Vuhanból, hanem egy amerikai laborból szabadult el a vírus

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a Covid-19 nagy valószínűséggel állatról terjedt emberre, az első fertőzések pedig Kínában törtek ki, de a vírus pontos eredetét még mindig vizsgálják. Az eddigi kínai narratíva szerint amerikai katonák hurcolták be Kínába, most azt állítják, hogy eredetileg az Egyesült Államokban szivárgott ki egy titkos laborból.

„Lányt nevelni olyan, mint a szomszéd kertjét öntözni”

45 millióra becsülik azoknak az abortált magzatoknak a számát, akiknek 1970 és 2017 között a nemük miatt kellett meghalniuk. Egy friss kutatás szerint tíz év múlva még 4,7 millióval kevesebb lány jöhet a világra a szülést megelőző nemi szelekció miatt. A jövőbeli férfitöbblet-növekedés Európában Montenegrót és Albániát, Ázsiában elsősorban Kínát, Indiát, Vietnámot és Pakisztánt, Afrikában Nigériát érintheti.

Kína spirituális ópiumnak nevezte az online játékokat, és zuhanásnak is indultak a nagy techcégek

Egy állami újságban megjelent propagandacikk elektronikus kábítószernek is nevezte a Kínában különösen népszerű mobiljátékokat, és a gyerekek védelmére hivatkozva szigorúbb szabályozást sürget a techiparban. Amerikai szakértők szerint viszont egyszerűen csak nem tetszik a pártnak, hogy nem minden platformon ők irányítják az információ áramlását.

A legnagyobb kínai közösségi platform, a WeChat elkezdte törölni az LMBTQ-csoportok fiókjait

A legnagyobb kínai egyetemeken, például a sanghaji Fudan Egyetemen működő LMBTQ-csoportok fiókjait törölték, a nők és a melegek jogait védő szervezeteket megfigyelés alá helyezték Kínában. Az érintettek szerint 24 évvel azután, hogy Kína dekriminalizálta a homoszexualitást, a kommunista állampárt újra szigorítana a melegek szabadságán.

Hím patkányok tíz kölyköt szültek egy horrorisztikus kínai kísérletben, amit nem győz elítélni a nemzetközi tudóstársadalom

Sanghaji kutatók hím és nőstény patkányok vérkeringésének összekapcsolásával hoztak létre olyan parabióta párokat, amelyeknél sikerült elérni, hogy a hímek is vemhesek legyenek, és császármetszéssel adjanak életet az utódoknak. Biológusok szerint ilyen haszontalan kísérletekre semmi szükség, a bioetikusok pedig attól tartanak, hogy a kínai tudósok embereknél is vizsgálni akarják a férfi terhesség lehetőségét.

Az orrtúró jósok alkonya

Vége a daliás időknek, amikor az ember még alsóneművel a fején, a tetoválásait villogtatva piszkálhatta az orrát a kínai TenCent WeChat nevű streamszolgáltatásán. A techcég csütörtökön közleményben tudatta, hogy ezentúl mit tekint helytelen viselkedésnek, az előbb felsorolt tevékenységek mellett például jövendőt mondani is tilos.