Nébih: A háztáji hízókat veszélyezteti a leginkább a sertéspestis
Október 1-én Buda teljes területét, illetve a főváros agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett szigorúan korlátozott területté (SZKT) nyilvánította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután kiderült, hogy a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének vadászterületén felütötte fejét a sertéspestis (ASP), az országos főállatorvos pedig elrendelte a vaddisznó-állomány teljes felszámolását.
A Nébih pénteken arról tájékoztatta az agrarszektor.hu szakportált, hogy „a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, és van, ahol a többszöri figyelemfelhívás ellenére is még mindig moslékkal etetik a sertéseket. Emellett szintén nagy kockázatot jelent a házisertések szállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályi előírások megszegése.”
A Nébih naprakész sertéspestistérképe szerint november végére a keletről nyugatra terjedő járvány közepes kockázatú övezete elérte Veszprém megye határát, és csaknem kiterjed egész Komárom-Esztergom megyére.
Jelenleg a vaddisznókban előforduló afrikai sertéspestis miatt szigorúan korlátozott területek Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyében vannak.
Házi sertésben még nem találtak
Magyarországon a házisertés-állományban ezidáig ugyan még nem mutatott ki kórokozót a hatóság, de a Qubit forrásai szerint ez még nem jelenti azt, hogy a hízók védettek lennének.
Az afrikai sertéspestis kórokozójára, az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS-vírusra tudniillik Európában a házisertés és az európai vaddisznó bármely életkorban rendkívül fogékony, a megbetegedett állatok pedig szinte kivétel nélkül elpusztulnak.
Az ASP csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (3,9 és 11,5 pH-érték között) is megtartja fertőzőképességét. Európában a vírus nagyon virulens, a házisertés- és vaddisznóállományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz. A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények ugyanakkor nem hatnak a sertéspestisre, és hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre.
40 ezer kilőtt vaddisznóból küldtek mintát
A Nébih szerint idén állománygyérítési és vadászati célból 39920 mintaküldéssel egybekötött vaddisznókilövés történt Magyarországon. A kilőtt vaddisznóknál a Nébih laboratóriuma 249 esetben mutatta ki az ASP vírust, ám az ASP kimutatása túlnyomórészt nem a kilőtt, hanem az elhullottan talált vaddisznók tetemeiből történik (mivel az ASP-vel fertőződött vaddisznó a fertőződés után napokon belül elpusztul). Ennek alapján az idén beküldött, elhullottan talált vaddisznókból származó 3274 mintának már több mint fele, 1758 minta lett pozitív.
Az agrarszektor.hu megkérdezte a Nébih-et, hogy mennyire tartják be a sertéstartók a terjedés megakadályozásának érdekében bevezetett járványvédelmi intézkedéseket, kiderült, hogy „sajnos továbbra is a kis létszámú sertéssel rendelkező, háztáji udvarokban teljesülnek legkevésbé a járványvédelmi minimumfeltételek”.
Magyarán, ezek a gazdaságok jelentik a legnagyobb kockázatot. Komoly problémát jelent, hogy a háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges, ráadásul a többszöri figyelemfelhívás ellenére még mindig gyakori a konyhai maradékkal, vagyis a moslékkal etetés, ami a nemzetközi járványügyi tapasztalatok alapján a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik.
Kapcsolódó cikkeink korábbról:
