Kicsi a valószínűsége, hogy egy vaddisznó, legyen bármennyire eltökélt, száz kilométeres zarándoklat után betört volna a Pilisi Parkerdő Zrt. disznóskertjének kerítéssel gondosan elzárt területére, és ott lelkét kilehelve megfertőzte a vadászati szezonra felszaporított állományt – kommentálta a Qubitnek egy névtelenséget kérő szakember a Budakeszin a napokban tapasztalt tömeges vaddisznópusztulást. Ezzel arra utalt, hogy fővárost elérő járványt minden valószínűség szerint emberi felelőtlenség okozta. 

Mint közismert, október 1-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett szigorúan korlátozott területté (SZKT) nyilvánította, miután kiderült, hogy a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének vadászterületén felütötte fejét a sertéspestis, az országos főállatorvos pedig elrendelte a vaddisznó-állomány teljes felszámolását.  

A Nébih naprakész sertéspestistérképe forrásunkat támasztja alá: még cikkünk megjelenésekor is több mint 50 kilométer választotta el a fertőzöttnek nyilvánított észak-keleti és a fővárosi területeket. 

A szakértő szerint valószínűbb, hogy a fertőzést vagy egy olyan példány okozta, amelyet a budai populáció gyarapítására szállítottak be a disznóskertbe, vagy, mint azt Bognár Lajos országos főállatorvos állította, emberi közvetítéssel fertőződött meg a Budakeszi Vadasparktól nem messze fekvő budakeszi disznóskert állománya. 

Szuperragály

Az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS-vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az emberre nem veszélyes fertőző betegségre Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A Nébih tájékoztatója szerint a kórokozó csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (3,9 és 11,5 pH-érték között) is megtartja fertőzőképességét. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés- és vaddisznóállományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

Az ASP vírusának legalább 22 genotípusa létezik. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló és a hazai sertésállományt is veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, és kifejezetten erős megbetegítő képességgel bír, vagyis rendkívül virulens. A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények ugyanakkor nem hatnak a sertéspestisre, és hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. 

Az állatorvosi szakirodalom szerint a beteg állatok bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal egyaránt terjeszthetik a vírust, amely így közvetlenül fertőzi meg a környezetében található más példányokat. A vadászok, erdőjárók, sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (vasvilla, lapát, vödör, takarmányos kocsi) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. 

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A Nébih tájékoztatója szerint „a nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak." 

Ez utóbbi történhetett a budakeszi vadászterületen is, ahol százas nagyságrendben találtak  különböző korcsoportba tartozó elhullott vaddisznókat.

Még a légy se juthasson be

Zádori Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központjában működő funkcionális virológia témacsoport vezetője az Agrárszektor szakportálnak nyilatkozva azt mondta, hogy a vírus szokatlanul nagy genomja mintegy 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Szerinte ezért még nem sikerült azonosítani, „melyik az a kulcsfontosságú fehérje - ha létezik ilyen -, amelyikkel kiválthatnánk a megfelelő immunválaszt. Sajnos a vírus elölése, és a komplett genom bejuttatása a sertésbe nem vált ki hatékony reakciót”. 

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az élővírusos vakcinára még biztos, hogy éveket kell várni, és bár kísérletek már zajlanak, hogy genomszerkesztéssel tegyék ellenállóvá a kultúrfajtákat a betegséggel szemben, a GMO-kkal szembeni ellenállás, illetve az időigényes kutatás-fejlesztési folyamatok miatt, az efféle immunizálás sem jelent gyorsabb módszert. Zádori szerint rövid távon így csak az működhet, hogy sikerül redukálni kell a potenciális fertőzési források számát, valamint hermetikusan lezárni a hizlaldákat és tenyésztelepeket, hogy oda szó szerint a légy se juthasson be.

Karanténozni vagy nem karanténozni

A hatályos rendelkezések szerint a betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A magyarországi rendelkezéseknek megfelelően az állattartó akkor is köteles az állatorvost tájékoztatni, ha az ASP gyanúját ugyan nem észlelte, de állata megbetegedett. A Nébih szerint a betegség elfojtása és felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leöletett sertései után az állattartó állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás mértéke az állatok forgalmi értékének 100 százaléka.  

A mostani járvány 2007 elején Grúziából indult, ahonnan részben a vaddisznók, részben a fertőzött házisertések és az ezekből származó élelmiszerek, élelmiszer-hulladékok, valamint az állat- és takarmányszállító járművek közvetítésével a betegség átterjedt a Kaukázus térségének országaira, továbbá Oroszországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra. Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Litvániában és Lengyelországban is megállapították a betegséget elhullott vaddisznókban.

Magyarországon az ukrán-szlovák közös határszakasz területén észlelték a mostani járvány első eseteit másfél-két évvel ezelőtt, a még le nem zárult járványtani nyomozások részeredményei pedig arra utalnak, hogy egyértelműen emberi közvetítéssel fertőződött meg az ottani vaddisznó-állomány. De nem eldobott szendvics, hanem valószínűsíthetően vadhús feldolgozása során szabadult el a vírus.

„Korábban is előfordultak szórványos esetek az elmúlt évtizedekben, de a vaddisznók által terjesztett betegség nem terjedt tovább, mert az M3-as autópálya vonalán nyugat-keleti irányban futó közlekedési folyosó átléphetetlen akadálynak bizonyult” – mondta a Qubitnek egy másik neve mellőzését kérő szakértő.

Járványkárok 

A páros ujjú patásokat megtámadó ragadós száj- és körömfájás Aphtae epizooticae nevezetű vírusa volt az utolsó országos haszonállat-járvány Magyarországon. Az 1972-ben kitört ragályt 1973 végére sikerült megfékezni, miután több tízezer szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést elimináltak a hatósági állatorvosi hálózat vezényletével és konkrét hadiállapotot idéző intézkedésekkel. A közvetlen kár mértéke akkor meghaladta a 3,5 milliárd forintot.

Egy a Qubitnek nyilatkozó hatósági tapasztalatokkal bíró állatorvos szerint ma már megoldhatatlannak látszik a 47 évvel ezelőtti országos járványzár, amikor a karantén addig tartott, míg a fertőzött, vagy gyanús állatokat le nem ölték, az istállókat és környezetüket fertőtlenítették, ami akár több napot is igénybe vett. 

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) szeptember 30-án javasolta a munkafolyamatok, állatok, eszközök, dolgozók elkülönítését, a fizikai akadályt képező higiéniai kapuk fokozott alkalmazását, a ruházat és a lábbelik cseréjét is jelentő mosás-fertőtlenítés általános bevezetését, a takarítás fázisainak – száraz tisztítás; előmosás-áztatás; tisztítószeres mosás, magasnyomású mosás, szárítás – betartását és a fertőtlenítési protokoll körültekintő alkalmazását. Mindezeket azonban szinte csak a nagy állattartó telepeken lehet betartatni, a házvégi ólakban nevelkedő sertések biztonsága már korántsem szavatolt. Az állatorvosi tapasztalatok szerint a háztáji sertéstartók többsége a minimális járványügyi szabályokat sem követi.

Forrásaink szerint a járvány ugyanakkor már elérte a hazai házisertés-állományt is, márpedig ez drasztikusan visszavetheti a magyar exportot. Bár a hivatalos információk szerint eddig házisertésben nem, csak vaddisznókban azonosították a vírust, eddig már több mint 5 ezer fertőzésgyanús haszonállatot semmisítettek meg Magyarországon. Hogy a laborvizsgálatok kimutatták-e bennük a kórokozókat, arról a Nébihtől nem kaptunk cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást.

Pedig az MSTSZ adatai szerint az ezidáig sertéspestis-mentesnek számító magyar tenyésztők eddig nyertek a környező országokban és Kínában dühöngő járványon. 2019 első félévében a magyar élősertés-kivitel az előző évi mennyiséghez képest 42 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka, hogy Románia megduplázta a magyarországi vásárlásait. 

A járvány kitörése előtt a világ sertésállományának felét Kínában tartották, ahol mára az állomány 30-40 százaléka fertőzött. Kína így jelentős importra szorul, amelynek jelentős része Európából származik: az idei év első félévében az MSTSZ adatai szerint az Európai Unió 40 százalékkal több sertést exportált Kínába, mint az előző évben. Ez, legalábbis eddig, a magyar tenyésztőknek is kedvezett. 

Hogy sikerül-e megfékezni a fővárost is elérő járványt, még nem tudni. Az mindenesetre nyugtalanító, hogy a Qubit információi szerint a hatósági állatorvosi feladatokkal is megbízható szakemberek száma az elmúlt két évtizedben a budai körzetben, ahol most felütötte a fejét a sertéspestis, nagyjából a tizedére, a kilencvenes évek végi 26 szakemberről 3-ra csökkent, és ebben már a főállatorvos is benne van. 

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Nyugat-nílusi láz: a lovakat meg tudjuk gyógyítani, az embert nem

Vajna Tamás tudomány 2018. augusztus 29.

Bár több mint tíz éve készül, még mindig nem kapható a gyógyszerpiacon a nyugat-nílusi láz elleni humán vakcina. A szintén veszélyeztetett lovakat már több mint másfél évtizede hatékonyan oltják az állatorvosok.

Ma kiszolgáltatottabb az emberiség egy spanyolnáthaszerű influenzajárványnak, mint száz éve

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. október 5.

Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.