Beláthatatlan károkat okozhat a sertéspestis, ami mostanra Budát is megfertőzte

Kicsi a valószínűsége, hogy egy vaddisznó, legyen bármennyire eltökélt, száz kilométeres zarándoklat után betört volna a Pilisi Parkerdő Zrt. disznóskertjének kerítéssel gondosan elzárt területére, és ott lelkét kilehelve megfertőzte a vadászati szezonra felszaporított állományt – kommentálta a Qubitnek egy névtelenséget kérő szakember a Budakeszin a napokban tapasztalt tömeges vaddisznópusztulást. Ezzel arra utalt, hogy fővárost elérő járványt minden valószínűség szerint emberi felelőtlenség okozta. 

Mint közismert, október 1-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett szigorúan korlátozott területté (SZKT) nyilvánította, miután kiderült, hogy a Pilisi Parkerdő Budakeszi Erdészetének vadászterületén felütötte fejét a sertéspestis, az országos főállatorvos pedig elrendelte a vaddisznó-állomány teljes felszámolását.  

A Nébih naprakész sertéspestistérképe forrásunkat támasztja alá: még cikkünk megjelenésekor is több mint 50 kilométer választotta el a fertőzöttnek nyilvánított észak-keleti és a fővárosi területeket. 

A Nébih sertéspestistérképe: lilával a szigorúan korlátozott területek, bennük a piros vonallal határolt magterületek a járványgócokForrás: Nébih

A szakértő szerint valószínűbb, hogy a fertőzést vagy egy olyan példány okozta, amelyet a budai populáció gyarapítására szállítottak be a disznóskertbe, vagy, mint azt Bognár Lajos országos főállatorvos állította, emberi közvetítéssel fertőződött meg a Budakeszi Vadasparktól nem messze fekvő budakeszi disznóskert állománya. 

Szuperragály

Az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója az Asfarviridae család Asfivirus nemzetségébe tartozó DNS-vírus, amely a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az emberre nem veszélyes fertőző betegségre Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A Nébih tájékoztatója szerint a kórokozó csak erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el, mert savas és lúgos közegben (3,9 és 11,5 pH-érték között) is megtartja fertőzőképességét. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés- és vaddisznóállományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

Az ASP vírusának legalább 22 genotípusa létezik. A Kelet-Európában jelenleg cirkuláló és a hazai sertésállományt is veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, és kifejezetten erős megbetegítő képességgel bír, vagyis rendkívül virulens. A jelenlegi vírusellenes állatgyógyászati készítmények ugyanakkor nem hatnak a sertéspestisre, és hatékony oltóanyagok sem állnak rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. 

Az állatorvosi szakirodalom szerint a beteg állatok bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal egyaránt terjeszthetik a vírust, amely így közvetlenül fertőzi meg a környezetében található más példányokat. A vadászok, erdőjárók, sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (vasvilla, lapát, vödör, takarmányos kocsi) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. 

Háztáji malacokForrás: Pxhere

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A Nébih tájékoztatója szerint „a nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat. Túlheveny esetben az állattartó csupán azt észleli, hogy sertései rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak." 

Ez utóbbi történhetett a budakeszi vadászterületen is, ahol százas nagyságrendben találtak  különböző korcsoportba tartozó elhullott vaddisznókat.

Még a légy se juthasson be

Zádori Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központjában működő funkcionális virológia témacsoport vezetője az Agrárszektor szakportálnak nyilatkozva azt mondta, hogy a vírus szokatlanul nagy genomja mintegy 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Szerinte ezért még nem sikerült azonosítani, „melyik az a kulcsfontosságú fehérje - ha létezik ilyen -, amelyikkel kiválthatnánk a megfelelő immunválaszt. Sajnos a vírus elölése, és a komplett genom bejuttatása a sertésbe nem vált ki hatékony reakciót”. 

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az élővírusos vakcinára még biztos, hogy éveket kell várni, és bár kísérletek már zajlanak, hogy genomszerkesztéssel tegyék ellenállóvá a kultúrfajtákat a betegséggel szemben, a GMO-kkal szembeni ellenállás, illetve az időigényes kutatás-fejlesztési folyamatok miatt, az efféle immunizálás sem jelent gyorsabb módszert. Zádori szerint rövid távon így csak az működhet, hogy sikerül redukálni kell a potenciális fertőzési források számát, valamint hermetikusan lezárni a hizlaldákat és tenyésztelepeket, hogy oda szó szerint a légy se juthasson be.

Karanténozni vagy nem karanténozni

A hatályos rendelkezések szerint a betegségre gyanút keltő tünetek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni az állatorvosnak. A magyarországi rendelkezéseknek megfelelően az állattartó akkor is köteles az állatorvost tájékoztatni, ha az ASP gyanúját ugyan nem észlelte, de állata megbetegedett. A Nébih szerint a betegség elfojtása és felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leöletett sertései után az állattartó állami kártalanításra jogosult. Az állami kártalanítás mértéke az állatok forgalmi értékének 100 százaléka.  

A mostani járvány 2007 elején Grúziából indult, ahonnan részben a vaddisznók, részben a fertőzött házisertések és az ezekből származó élelmiszerek, élelmiszer-hulladékok, valamint az állat- és takarmányszállító járművek közvetítésével a betegség átterjedt a Kaukázus térségének országaira, továbbá Oroszországra, Ukrajnára és Fehéroroszországra. Az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Litvániában és Lengyelországban is megállapították a betegséget elhullott vaddisznókban.

Magyarországon az ukrán-szlovák közös határszakasz területén észlelték a mostani járvány első eseteit másfél-két évvel ezelőtt, a még le nem zárult járványtani nyomozások részeredményei pedig arra utalnak, hogy egyértelműen emberi közvetítéssel fertőződött meg az ottani vaddisznó-állomány. De nem eldobott szendvics, hanem valószínűsíthetően vadhús feldolgozása során szabadult el a vírus.

„Korábban is előfordultak szórványos esetek az elmúlt évtizedekben, de a vaddisznók által terjesztett betegség nem terjedt tovább, mert az M3-as autópálya vonalán nyugat-keleti irányban futó közlekedési folyosó átléphetetlen akadálynak bizonyult” – mondta a Qubitnek egy másik neve mellőzését kérő szakértő.

Járványkárok 

A páros ujjú patásokat megtámadó ragadós száj- és körömfájás Aphtae epizooticae nevezetű vírusa volt az utolsó országos haszonállat-járvány Magyarországon. Az 1972-ben kitört ragályt 1973 végére sikerült megfékezni, miután több tízezer szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést elimináltak a hatósági állatorvosi hálózat vezényletével és konkrét hadiállapotot idéző intézkedésekkel. A közvetlen kár mértéke akkor meghaladta a 3,5 milliárd forintot.

Egy a Qubitnek nyilatkozó hatósági tapasztalatokkal bíró állatorvos szerint ma már megoldhatatlannak látszik a 47 évvel ezelőtti országos járványzár, amikor a karantén addig tartott, míg a fertőzött, vagy gyanús állatokat le nem ölték, az istállókat és környezetüket fertőtlenítették, ami akár több napot is igénybe vett. 

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) szeptember 30-án javasolta a munkafolyamatok, állatok, eszközök, dolgozók elkülönítését, a fizikai akadályt képező higiéniai kapuk fokozott alkalmazását, a ruházat és a lábbelik cseréjét is jelentő mosás-fertőtlenítés általános bevezetését, a takarítás fázisainak – száraz tisztítás; előmosás-áztatás; tisztítószeres mosás, magasnyomású mosás, szárítás – betartását és a fertőtlenítési protokoll körültekintő alkalmazását. Mindezeket azonban szinte csak a nagy állattartó telepeken lehet betartatni, a házvégi ólakban nevelkedő sertések biztonsága már korántsem szavatolt. Az állatorvosi tapasztalatok szerint a háztáji sertéstartók többsége a minimális járványügyi szabályokat sem követi.

Forrásaink szerint a járvány ugyanakkor már elérte a hazai házisertés-állományt is, márpedig ez drasztikusan visszavetheti a magyar exportot. Bár a hivatalos információk szerint eddig házisertésben nem, csak vaddisznókban azonosították a vírust, eddig már több mint 5 ezer fertőzésgyanús haszonállatot semmisítettek meg Magyarországon. Hogy a laborvizsgálatok kimutatták-e bennük a kórokozókat, arról a Nébihtől nem kaptunk cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást.

Pedig az MSTSZ adatai szerint az ezidáig sertéspestis-mentesnek számító magyar tenyésztők eddig nyertek a környező országokban és Kínában dühöngő járványon. 2019 első félévében a magyar élősertés-kivitel az előző évi mennyiséghez képest 42 százalékkal nőtt. Ennek egyik oka, hogy Románia megduplázta a magyarországi vásárlásait. 

A járvány kitörése előtt a világ sertésállományának felét Kínában tartották, ahol mára az állomány 30-40 százaléka fertőzött. Kína így jelentős importra szorul, amelynek jelentős része Európából származik: az idei év első félévében az MSTSZ adatai szerint az Európai Unió 40 százalékkal több sertést exportált Kínába, mint az előző évben. Ez, legalábbis eddig, a magyar tenyésztőknek is kedvezett. 

Hogy sikerül-e megfékezni a fővárost is elérő járványt, még nem tudni. Az mindenesetre nyugtalanító, hogy a Qubit információi szerint a hatósági állatorvosi feladatokkal is megbízható szakemberek száma az elmúlt két évtizedben a budai körzetben, ahol most felütötte a fejét a sertéspestis, nagyjából a tizedére, a kilencvenes évek végi 26 szakemberről 3-ra csökkent, és ebben már a főállatorvos is benne van. 

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Fűt-fát ígért a kampányban, de valóban környezetbarátabb és zöldebb lesz Budapest Karácsony Gergely alatt?

Még hivatalba sem lépett Budapest új főpolgármestere, legfontosabb kampányígéretei közül már kettő is veszélybe került. Úgy tűnik, a dugódíjat nem lesz olyan egyszerű bevezetni, mint elsőre tűnt, a Liget projekt építkezéseinek leállítása pedig elvben jól hangzott ugyan, de a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyulhat. Mit ígért Karácsony a kampányban, és mit sikerül vajon betartani?

A klímakatasztrófa is egy biznisz, ami tökéletesen illeszkedik a kapitalizmus logikájába

Azzal, hogy az éghajlatváltozás kiváltóiként az államközi testületek és a média is következetesen az emberiség egészére mutogat, nemcsak a valódi felelősök ússzák meg, hanem a hatékony óvintézkedések is elmaradnak. Minél súlyosabb a klímaválság, annál inkább megéri a klímakatasztrófába befektetni – állítják magyar és külföldi ökofilozófusok.