Feltárták az ember által épített legrégebbi, 7000 éves gátat

Az izraeli Tel Hreizt 7500 évvel ezelőtt a tengertől biztonságos távolságban alapították, ahogy viszont teltek az évek, a tengerszint a gleccserek olvadása miatt érezhetően megemelkedett, Ehud Galili izraeli régész szerint évente 4-7 millimétert. Hétezer éve ezért úgy döntöttek, hogy gátat emelnek a falu védelmében - ezt tárták fel most fel Galili vezetésével a Haifai Egyetemen dolgozó régészek, akik a PLOS ONE folyóiratban publikálták eredményeiket. 

Galili számításai szerint egy emberöltő alatt 12-21 centis emelkedést tapasztalhattak, ez száz év alatt akár a 70 centimétert is elérhette, így érthető, hogy a falubeliek megpróbáltak védekezni az árvíz ellen. 

A kutatók szerint szerint ez az eddig ismert legősibb gát, a második legrégebbi feltárt lelet körülbelül háromezer évvel később épült. A régészek egy száz méter hosszú szakaszt vizsgáltak, és megállapították, hogy a mai gátakhoz igencsak hasonló építményhez hasonló gáthoz 1-2 kilométeres távolságból szállították a sziklákat, amelyeket a környékbeli folyómedrekből emeltek ki. 

Mások nem emeltek gátat

Tel Hreiz a hatvanas évek óta ismert lelőhely, de a gát maradványait csak 2012-ben találták meg. A korábbiakban előkerült leletek tanúsága szerint egykor egy virágzó település állhatott itt. A gát végül kudarcot vallott, a helyi lakosoknak pedig el kellett hagyniuk az otthonukat. A településen valószínűleg olívaolajat termesztettek és pásztorkodtak, de különbözött a partvidék többi, szintén elmerült falujától, az itt emelt gát ugyanis egyelőre egyedülállónak tűnik a környéken. 

A falu romjait vastag homokréteg fedte, amely viszonylag jó állapotban őrizte meg a leleteket, a korábbiakban viszont a lelőhely szisztematikus feltárása elmaradt, és az edénydarabok, csontok és használati tárgyak általában építkezéseken vagy viharok után kerültek elő. A gát romjai a mostani parttól négy méterre kerültek elő.

Jonathan Benjamin, az ausztrál Flinders University régésze, a tanulmány társszerzője szerint a mostani leletek a régészeti jelentőségükön kívül a tengerszint emelkedésének nagyon is mai veszélyére hívják fel a figyelmet: Haifa környékén több elsüllyedt településről is tudnak, de a neolitikum tengerszint-emelkedése jóval kevesebb ember otthonát veszélyeztette, mint az, amire a kutatók a közeljövőben számítanak.