A jordániai városokban hetente legfeljebb 36 órán át van vezetékes víz, és egy emberre nem jut több napi 61 liternél. A legrosszabbul a szegények járnak, akik nem tudják megfizetni a magáncégek luxusvizének árát.
A 44 érmének egy részét Phókasz, a másikat Hérakleiosz bizánci császár idején verték, majd az iszlám hódítás idején rejtették el őket.
A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.
Az 1877 évvel ezelőtt készült érme a régészek szerint egy 13 darabból álló sorozat tagja volt, amelyen a 12 csillagjegyen kívül az összes is szerepelt egy bónusz érmén. A most előkerült pénzen az istennő képe mellett a rák csillagjegy látható.
A katonák özvegyei vagy szülei is kérvényezhetik, hogy elhunyt szerettük spermáját a halál beállta után legfeljebb 72 órán belül kinyerjék, és így még gyereke születhessen.
Egy izraeli kutatás több mint 5000 terhes nő esete alapján jutott erre a következtetésre, viszont még a delta variánst vizsgálták, nem a most terjedő omikront.
Más emlősökhöz hasonlóan az ember is szagmintát vesz azokról, akikkel találkozik, egy kutatócsoport pedig kísérletekkel támasztotta alá, hogy ennek alapján dőlhet el, összebarátkozik-e két ismeretlen.
A több mint 1200 éves iszlám imahely környékén már több olyan ereklyét találtak, amelyek együtt rávilágíthatnak arra, hogyan alakult ki és terjedt el tömegesen az iszlám vallás a korábban keresztény régióban.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
A medálok egyik oldalán a Tízparancsolat kőtábláit tartó Mózes, a másikon a Sema Jiszraél kezdetű ima látható. A régészek nem tudják, hogy a sobibori koncentrációs táborban felfedezett medálok honnan származhatnak, de gyanítják, hogy egy helyi zsidó tradíció része lehetett.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Az Izraeli Régészeti Hivatal szerdai bejelentése szerint a vállán kost vagy bárányt hordozó fiatal férfit ábrázoló zöldköves aranygyűrű több száz ezüst- és bronzérmével és római kori figurákkal együtt két hajóroncs feltárásakor került elő a Földközi-tenger mélyéről.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?
A 2017-ben feltárt rom valószínűleg fontos zarándokhely lehetett a hatodik században, de hogy ki lehetett az a mártír, akinek emelték, még nem derült ki, egy frissen indított weboldalon viszont legalább meg lehet nézni, hogyan nézhetett ki fénykorában.
A koronavírusból felgyógyult oltatlanok körében az újrafertőződés, a megbetegedés és a kórházba kerülés valószínűsége is sokkal kisebb, mint azoknál a kétszer beoltottaknál, akik nem kapták el a vírust – derült ki egy több tízezer páciens adatait elemző izraeli preprint tanulmányból. Az adatok szerint ugyanakkor az oltás is kiválóan véd.
A beoltottak is elkaphatják a fertőzést, de a legfrissebb adatok alapján a vakcina védelmet nyújt a súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedéssel szemben.
Világszerte óriási üzlet a kiberkémkedés, és a hagyományos fegyverekkel ellentétben a kémszoftverek kereskedelmét semmi nem korlátozza. A Pegasust árusító izraeli NSO saját hatáskörben, a megfigyeléssel vádolt ügyféllel közösen vizsgálja ki, visszaéltek-e a termékével, vagy sem. A jó hír, hogy Oroszország, Kína és Törökország elvileg nem kaphat a Pegasusból.
A program az androidos és IOS-es készülékek gyenge pontjait keresi. Aktiválhatja a készülék kameráját, mikrofonját, GPS-ét, megfigyelheti a levelezést és az üzenetküldést, és olyan szoftverekbe férkőzhet be, mint a Gmail, az iMessage, a Viber, a Facebook, vagy a Telegram. Több biztonsági szakértő szerint csak úgy szabadulhatunk meg tőle, ha kidobjuk a fertőzött telefont.
A kisebb üzemek után itt az első műhúsgyárkomplexum, ahol ráadásul növényi fehérjék helyett állati sejtekből készítik a csirke-, sertés- és bárányműhúst, állat- és környezetbarát módon.
Az izraeli kutatók szerint az eddig ismeretlen ősünk nagyjából százezer évvel ezelőtt élt, és a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett.
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.
Megdőlt a száznapos tojás rekordja, bár az ezeréves tojás étkezésre már valószínűleg nem alkalmas. Annak idején emésztőgödörbe került, valószínűleg ennek köszönheti, hogy épségben fennmaradt.
Az erőszak alkalmazásának egyedüli alternatívája a megbékélés, illetve közösségvállalás lenne, akár kétnemzetiségű állam formájában. Csakhogy ez szükségszerűen igényelné bizonyos identitáselemek feladását mindkét oldalon, legalábbis amennyiben zsidók és palesztinok egyaránt jelenlegi otthonukban képzelik a jövőt.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
Eddig azt hitték, hogy a több ezer éves dokumentumokon csak egy írnok dolgozott, de a legfejlettebb mintafelismerő algoritmusok bebizonyították, hogy legalább ketten voltak.
Az oltásra jogosultak 81 százaléka megkapta már a vakcinát, ezért a 16 éven aluliak beoltásának engedélyezésére várnak Izraelben. Május 23-ától pedig Tel-Aviv lehet a világ turistaközpontja.
Bár az elmúlt héten valamelyest javultak a járványügyi adatok, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, és a gyerekek által hordozott vírus ismét szabadon terjedhet az iskolákban. A még el sem csendesedett harmadik hullám kellős közepén könnyen jöhet a negyedik.
Az ország legnagyobb kórházának igazgatója szerint a nyájimmunitás „lehet az egyetlen magyarázat” az esetszámok zuhanására, miközben a korlátozásokat sorra oldják fel. A fertőzésszám a nem beoltott korcsoportokban is esik.
Az ambiciózus és fegyelmezett oltási kampány Benjamin Netanjahu miniszterelnök beoltásával kezdődött, és mára már minden második izraeli megkapta a vakcinát. Az ország mostanra ott tart, hogy az oltásigazolással, rendelkezők számára visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, de a sikerért komoly árat kellett fizetni.
Izraelben már a teljes lakosság több mint 70 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást, ez a vakcina első tömeges éles tesztje. Nagyon biztató eredményeket hozott: a vakcina 89-94 százalékban védett a fertőzéstől.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
A Lasioglossum dorchinit a Földközi-tenger partvidékén, a korábbi eukaliptuszültetvények területén zajló élőhely-rekonstrukciók vizsgálata során fedezték fel az entomológusok.
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Az archeológusok sem értik, hogy miért pont korsóban temették el a halott csecsemőt, de feltételezik, hogy a korsó az anyaméhet, a temetés pedig a gyermek Földanyához való visszatérését jelképezhette.
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Bnei Brak ultraortodox zsidó közössége nem tartotta be a távolságtartásra és karanténra vonatkozó intézkedéseket, ezért a csoportos imákon fertőzték egymást. A rendőrség lezárta a városba vezető utakat, a legidősebbeket megüresedett szállodákba evakuálják.
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
A Beresheet lett volna az első izraeli holdjáró, de 149 méterre a Hold felszínétől meghibásodott a hajtómű. Morris Kahn, a SpaceIL igazgatója szerint már az is szép teljesítmény, hogy idáig eljutottak.
Túl sok látogatóra nem számítanak, de a harmincmillió oldalnyi anyagtól azt remélik, hogy megőriz valamit az emberi kultúrából az utókornak.
„Nagy lépés ez Izraelnek, de még nagyobb az izraeli technológiának" - mondta az expedícióról Benjamin Netanjahu. Ha minden jól megy, a Beresheet, azaz Genezis nevű izraeli leszállóegység áprilisban kezdheti meg a kutatásokat a Holdon.
Izrael lehet a negyedik ország, amely eljut a Holdig. A tervek szerint az eddigi legkisebb űreszközt 2019 februárjában akarják célba juttatni. A program 88 millió dolláros költségét nagy részben magánbefektetők adták össze, a szondát egy Falcon 9 hordozórakéta szállítja majd.