Izraeli limnológusok szerint a bibliai Galileai-tenger, vagyis a Kineret-tó körülményei adottak voltak a könnyen félreértelmezhető tömeges halpusztulásokhoz.
A 2700 éves tárgyon látható alaknak védelmező hatást tulajdonítottak. A dzsinn mellé később a tulajdonos a saját és apja nevét is felvéste.
A 3800 éves piros textildarabról egy friss vizsgálat kiderítette, hogy a mediterráneumból érkezhetett, ott él ugyanis az a fajta bíbortetű, amivel megfestették.
Az első vizsgálatok szerint a hajót vagy kalóztámadás, vagy vihar miatt nyelte el a tenger az időszámításunk előtti 13-14. században.
A Dél-Afrikai Köztársaság arra kérte a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy állapítsa meg, genocídiumnak minősülnek-e Izrael gázai hadműveletei. A bíróság holnap hirdeti ki a döntést. Mik az előzmények, és milyen határozatra lehet számítani?
Még mindig sokan hiszik, hogy a két nép ellentéte évezredes múltra tekint vissza, pedig leginkább csak két évszámot kell megjegyezni: 1881 és 1947. A Glossza podcast vendégei: Schweitzer András politikatörténész és Krajcsír Lukács történész.
Ebben a háborúban kaphatunk egy kis betekintést abba, hogy milyenek lehetnek a jövő háborúi – mondta a Qubitnek Ofir Zigelman, aki korábban hírszerző tisztként dolgozott az izraeli miniszterelnöki hivatalban, és a katonai jelhírszerző ügynökség, a 8200-as egység egyik csapatvezetője volt.
Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei a személyes tárgyak és az emberi maradványok alapján eddig tíz áldozat személyazonosságát állapították meg Be’eri kibucban.
A Hamászt az október 7-én elkövetett, 1400 halálos áldozatot követelő támadásig alapvetően gyakorlatiasnak tekintették: olyan szervezetnek, ami érdekelt az Izraellel való együttműködésben. Mi történt?
A Gázai övezetből indított rakéták 90-95 százalékát képes elhárítani a légvédelmi rendszer, de úgy tűnik, több ezer rakéta gyors kilövésével már nem bír el.
A Kairóból Mekkába tartó hívők 400 évvel ezelőtt varázslók segítségét is igénybe vették, hogy a zarándoklat alatt védekezzenek a rontás ellen.
A fegyvereket valószínűleg júdeai lázadók rejtették el egy sziklahasadékba.
Az 1500 éves eszközzel a démonok ellen védekeztek annak idején.
A tengerfenéken, Izrael partjainál talált középkori kardra vastag homok- és kagylóréteg rakódott, így maradhatott fenn 900 évig.
A Jeruzsálemtől nagyjából 30 kilométernyire lévő Te’Omim-barlangot a késő római korban halottidéző szertartásokhoz használhatták.