A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Új módszerrel próbálták kikövetkeztetni vermonti kutatók, hol termett először marihuána a Földön. A munkát eddig nehezítette, hogy a növény pollenje a megszólalásig hasonlít a komló virágporára, így nehéz volt osztályozni a leleteket.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Bátaszék és Alsónyék közelében európai jelentőségű leletanyag került elő az újkőkorszak több periódusából. Osztás Anett előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.
Lehet, hogy 5300 éves, de még mindig tud újat mutatni.
Halálos bűn volt átkot kérni a Római Birodalomban, Aquincumban mégis megreszkírozták, a hunoknak pedig még ennél is különösebb hagyományaik voltak. Hátborzongató kalandok az idei Régészet Napján.
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.