Ezeréves, érintetlen maja barlangra bukkantak régészek Mexikóban
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
régészet
Dél-Afrikában már a középkorban is álltak városok
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Szinte kizárólag húson éltek, mégis makkegészségesek voltak a bronzkori mongol lovas nomádok
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A régészek összeálltak a hipszterekkel, és az antik receptekből egymás után születnek a kézműves sörök
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Több százezer lelet Bátaszéken: így zajlik egy újkőkorszaki lelőhely feltárása
Bátaszék és Alsónyék közelében európai jelentőségű leletanyag került elő az újkőkorszak több periódusából. Osztás Anett előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
Régészek mondták ki, melyik volt a világtörténelem legrosszabb éve
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
Így főzték le 5300 éve az első kakaót
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
Olasz kutatók: A Vezúv áldozatainak pillanatok alatt felforrt a vérük, és szétrobbant a koponyájuk
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
A sör miatt kezdett földet művelni és gabonát termeszteni az emberiség – legalábbis a legújabb kutatás szerint
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Megvan a legősibb múmiák receptje
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
Vaskori sírokra, római farmra bukkantak a brit régészek a szárazság miatt
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
Gusztustalan csontvázlevest rejtett a titokzatos gránitszarkofág Egyiptomban
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
14 400 éves kenyérmorzsákat találtak a Fekete-sivatagban
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.
Az eszközei és a gyomra tartalma alapján derült ki, hogy nézett ki Ötzi, a jégember utolsó 48 órája
Lehet, hogy 5300 éves, de még mindig tud újat mutatni.
Illegális átkok Aquincumból, ókori csípőficam és torzított koponyák a Kárpát-medencében
Halálos bűn volt átkot kérni a Római Birodalomban, Aquincumban mégis megreszkírozták, a hunoknak pedig még ennél is különösebb hagyományaik voltak. Hátborzongató kalandok az idei Régészet Napján.
Szinte lakatlannak hitték, most 81 falu helyét találták meg az Amazonas-medencében
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.
Magyar kutatók is közreműködtek a világ eddigi legnagyobb őskori genetikai vizsgálatában
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
Miből van ez a nyakék, mire vadászott ez a medve, és hányadik századból való ez a csempészfestmény?
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Magyar kutatókkal tárták fel az őskori Kárpát-medence vegyes házasságait
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.