A gránátokkal kirakott, aranyozott ékszert egy amatőr fémkeresős találta meg, és Detlef Jantzen régész szerint a 2024-es év legfontosabb leletei közé tartozik.
A Pompeji Régészeti Park igazgatójává 2021-ben kinevezett Gabriel Zuchtriegel rendhagyó tanulmánykötete leszámol egy sor korábbi tévképzettel, és közben valódi élettel tölti meg az ókortudomány legújabb eredményeit.
Legalábbis Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora szerint.
Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy a nemesfém nyelvek segítenek az elhunytaknak abban, hogy kommunikálhassanak a túlvilágon.
Az apró agyagfigura felfedezése teljesen meglepte a régészeket. Bár hasonló stílusú szobrok gyakoriak Mezopotámiában, ez az első, hogy a Perzsa-öböl közelében is megtalálták őket.
A Németországban talált apró lelet egy tekercset is rejtett, amelynek szövegét digitálisan sikerült feltárni: Pál apostol tanítványára való utalásokat tartalmaz.
A csontokat a hetvenes években találták meg egy Bristol közelében lévő barlangban, a friss vizsgálatok szerint a 37 áldozatot meggyilkolták, haláluk után pedig ettek a húsukból és a csontvelőjükből is. A korból még nem került elő bizonyíték hasonlóan brutális vérengzésre.
A régészek 2012-ben 14 kilónyi láncinget találtak Bonnban, de a lelet részletes elemzése csak mostanra készült el. Az, hogy hol találták meg őket, sokat elárul a rómaiak újrahasznosítási szokásairól és az életről a limesen.
Az utolsó egyiptomi fáraó arcáról leginkább idealizált ábrázolásokat ismerünk, de az ásatásokat vezető régész szerint egy apró szobrocskáról a valódi Kleopátra köszön vissza.
A száznál is több lándzsát és a valódi ritkaságnak számító láncinget áldozati ajándékként helyezhették kétezer évvel ezelőtt, most egy autópályabővítés miatt kerültek elő a föld alól.
Az apró kanalak segítségével ópiummal, nadragulyával vagy bolondító beléndekkel stimulálhatták magukat az elsősorban alkoholfogyasztásukról ismert barbárok.
Az ágyút a Coronado-expedícióban, az 1500-as évek közepén vihették magukkal az őslakosok kifosztására tervezett akcióban a spanyol hódítók.
A 640 kilométer hosszan kanyargó csatornarendszert 4 ezer éve építették a mai Belize területén élő vadászó-gyűjtögető népek.
Az ősember tenyérlenyomatában, a falba karcolt névben, a római nyilvános vécé firkáiban és a modern tagekben van valami közös: a nyomhagyás iránti vágy. Az őskori, az ókori és a mai firkákat mégis világok választják el egymástól.
A kb. 4400 éves írásos emlék, amire egy szíriai sírból előkerült agyaghengerekre vésve bukkantak rá, 500 évvel előzi meg az egyiptomi írást.