A savariai aula a Római Birodalom egykori aulái közül a maga 663 m²-es alapterületével a harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterem, ami előkerült, és az egyetlen, amelynek rekonstruálható mintájú, egységes mozaikpadlója is feltárult.
A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.
A hallucinogén maszlag maradványaira bukkantak amerikai régészek egy kaliforniai őslakos törzs barlangjában. Az 1523-ból származó növényt az eddigi hiedelemmel ellentétben nemcsak a sámánok fogyasztották, hanem szinte mindenki, és a mennyezetre festett kép sem a víziókat ábrázolja, hanem a maszlagot.
A víz meglepően jó állapotban konzerválta a csontvázat. A halott férfi személyes tárgyait is megtalálták, többek között a sarkantyús csizmáját, a késeit és a kardját is.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint az egyiptomi írnokok már időszámításunk szerint 100 és 200 között is ólmot használtak a tinta száradásának elősegítésére, ez a technika Európában csak a reneszánsz idején terjedt el.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
Lengyel barlangokban találtak rá a közel-keleti vadmacskák 4-6 ezer éves csontjaira, amelyek alapján megállapították, hogy a macskákat nem kellett megszelídíteni, elég volt nekik, hogy a mezőgazdaság megjelenésével elszaporodtak az irtani való rágcsálók. Újkőkorszaki win-win.
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
Az elképesztő, 4500 éves helyszínt bemutató régészek szerint az ország egyik legnagyobb emlékművét körülvevő gödrök azt is bizonyíthatják, hogy az újkőkori britek már tudtak számolni.
Egy friss kutatás szerint a korábban vas- vagy bronzkorinak hitt pikt település valójában a 4-6. század környékén virágzott, és a korabeli elit központja volt, fénykorában akár négyezren is lakhattak benne.
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
A norvég pár szigetelésre készült, amikor a padló alól előkerült egy sötétkék üveggyöngy és egy baltafej. Azóta ásatási terület lett a nappalijuk.
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Türk Attila a korai magyar történelem régészeti kutatásainak legújabb eredményeit ismertette.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Mende Balázs régész a jó kutatási stratégia alapjairól beszélt, íme a teljes előadás videón.
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.
A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött. Az összeégett és olvashatatlan tekercsek titkát most a brit Diamond részecskegyorsítóval próbálják megfejteni.
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.
Nyolcvanezer éves fosszilizálódott lábnyomok alapján francia régészek a neandervölgyi csoportok összetételére következtettek. Úgy tűnik, több gyerek volt egy-egy ilyen társaságban, mint eddig hitték.