![3500 éves, ékírásos nyugtát találtak Törökországban](https://assets.4cdn.hu/kraken/84fLBdPKOMhmX2M5s.jpeg)
3500 éves, ékírásos nyugtát találtak Törökországban
Valaki rengeteg fabútort vásárolt az időszámításunk előtti 15. században.
Valaki rengeteg fabútort vásárolt az időszámításunk előtti 15. században.
A francia, belga, holland és brit halmaradványok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sima lepényhal volt a nyertes.
A 3800 éves piros textildarabról egy friss vizsgálat kiderítette, hogy a mediterráneumból érkezhetett, ott él ugyanis az a fajta bíbortetű, amivel megfestették.
Egy friss kutatás szerint néhány városlakó számított rá, hogy a hamuesőt földrengés követheti: két ember összekucorodva, pajzsot a feje fölé tartva védekezett a veszedelem ellen, de a leszakadó plafon agyonnyomta őket.
Ezzel végleg nyugdíjazni lehet azt az elképzelést, hogy az emberek 16 ezer éve érkeztek először Amerikába.
A párizsi Musée de l'Homme csonttárában őrzött 8 és 4 ezer évvel ezelőtti időszakból származó 159 trepanált koponya vizsgálata mindenképpen erre utal.
Ötezer évvel ezelőtt Észak-Európa elnéptelenedett, de senki sem tudta, miért. Egy friss dán kutatás bubópestis nyomait fedezte fel a svéd és dán leleteken.
Ahogy gyorsul a gleccserek olvadása, úgy kerül elő egyre több lelet a jég alól – a régészek már appot is fejlesztettek, amin keresztül a túrázók bejelenthetik, ha épp egy középkori kardba botlottak hegymászás közben.
A Gyenyiszova-barlangban talált csontból készült tűk arra utalnak, hogy a barlang lakói a hideghez alkalmazkodva finomabb varrási munkákra adták a fejüket, és rétegesen öltözködtek.
Egy friss kutatás a régészeti leletek és művészeti emlékek összehasonlításával próbálta kideríteni, hogy milyen hatással lehetett a hivatalnokok életvitele az egészségükre.
Az 1600-2700 éves leletek rámutathatnak az ókori Egyiptomban uralkodó betegségekre is, több nőnél például medencecsont-sérülés nyomait találták.
Az első vizsgálatok szerint a hajót vagy kalóztámadás, vagy vihar miatt nyelte el a tenger az időszámításunk előtti 13-14. században.
A kétezer éves andalúziai fehérbor mára vöröses-barnás árnyalatot vett fel, és leginkább a sherryhez hasonlít – a benne úszkáló csontmaradványok miatt azonban egyelőre a kutatók sem kóstolták meg.
A spanyol gyarmatosítók által épített templom feltárása során előkerült leletek egyértelművé teszik, hogy az európaiak betegsége végzett az őslakók többségével.
Aegina szigetén az időszámításunk előtti 16. században folyt a világ legdrágább festékének, a türoszi bíbornak az előállítása.