A szifilisz már 5000 évvel korábban megjelenhetett, mint eddig hitték
Ez a felfedezés a nemi betegség kezelési lehetőségeinek tovább fejlesztésében is jelentős lépés lehet.
régészet
Egy 68 ezer éves kézlenyomat lehet a világ legrégebbi ismert barlangrajza
Az alkotást valószínűleg Homo sapiens készítette, méghozzá úgy, hogy szájába vett egy kis vízzel kevert okkert, a barlangra tette a kezét, és ráfújta a festéket.
Hihetetlenül ritka kelta csatakürtre bukkantak Angliában
Ez mindössze a harmadik, és az eddigi legnagyobb épségben megőrződött hasonló vaskori lelet, amit Nagy-Britanniában találtak.
Öt világraszóló építmény a téli napforduló tiszteletére
Idén mára, december 21-re esik az év legrövidebb nappala. A mai Európa területén található ősi konstrukciók sora bizonyítja, milyen nagy jelentőséggel bírt ez a nap az újkőkorszak emberének.
Melyek a magyar történelem legizgalmasabb régészeti leletei? A Qubit olvasói kérdeztek, a régész válaszol
A Qubit AMA új részében Oross Krisztián a világ legérdekesebb lelőhelyeiről, az ásatások menetéről és a rejtélyes Göbekli Tepéről mesél, és elárulja, hogy ki a legnagyobb történelmi személyiségünk, akiről nincs régészeti bizonyíték.
Elsüllyedt ősi város nyomaira bukkanhattak a tenger mélyén Bretagne partjainál
Francia tengeri régészek találtak rá arra a kb. 7500 éve épült víz alatti falra, ami 120 méter hosszan húzódik a tengerfenéken, és ami egy korabeli település halászati vagy árvízvédelmi célú építményének része lehetett.
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
Az ókori lovas nomádok fejlett kézműves kultúrájáról árulkodik egy uráli kurgán feltárásakor előkerült gazdag leletanyag
A páratlan tárgyegyüttes a Viszokaja Mogila néven ismert régészeti lelőhelyen végzett ásatások során került felszínre.
11 ezer éves, embereket ábrázoló kőszobrokra bukkantak a törökországi Karahan Tepe lelőhelyen
A régészek kedvenc helyszínén több emberalakot fedeztek fel, amelyek tovább bővítik az őskori civilizációról szerzett tudásunkat.
Páratlan honfoglalás kori leletek kerültek elő Akasztóról
Igazi régészeti szenzációnak számít az a három sír, amelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel nemrégiben.
Halálos rendellenességgel élő középkori lovag koponyájára bukkantak Spanyolországban
A craniosynostosis nevű betegség előfordulási esélye egy a kétezer-ötszázhoz, ráadásul a középkorban gyógyíthatatlan volt.
Betörtek a Damaszkuszi Nemzeti Múzeumba
A tolvajok vasárnap éjszaka hatoltak be a múzeumba, az eddigi hírek hat római márványszobor eltűnéséről szólnak.
Baksa Márk fejét átdöfte egy kopja, túlélte, és ennyi elég is volt a hírnévhez
Egy 16. századi magyar nemes pillanatok alatt egész Európában ismertté vált azzal, hogy túlélte a túlélhetetlent. A legtöbb forrás még a vitéz nevét is helytelenül idézi, életéről alig tudni valamit, de a legendás sérülés története sokat elárul arról, hogy mi számított hősiesnek az évszázadok során.
Az eddigi legnagyobb maja építészeti lelet, Aguada Fénix, a kozmosz térképe lehetett
Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
Szablyával és hosszúkarddal végeztek az Árpád-házi Béla herceggel
Az ELTE friss kutatásában sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiához tartozó Béla macsói bán maradványait, a sérülései alapján pedig azt is megfejtették, hogy milyen körülmények között érhette a halál.