Páratlan honfoglalás kori leletek kerültek elő Akasztóról
Igazi régészeti szenzációnak számít az a három sír, amelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel nemrégiben.
régészet
Halálos rendellenességgel élő középkori lovag koponyájára bukkantak Spanyolországban
A craniosynostosis nevű betegség előfordulási esélye egy a kétezer-ötszázhoz, ráadásul a középkorban gyógyíthatatlan volt.
Betörtek a Damaszkuszi Nemzeti Múzeumba
A tolvajok vasárnap éjszaka hatoltak be a múzeumba, az eddigi hírek hat római márványszobor eltűnéséről szólnak.
Baksa Márk fejét átdöfte egy kopja, túlélte, és ennyi elég is volt a hírnévhez
Egy 16. századi magyar nemes pillanatok alatt egész Európában ismertté vált azzal, hogy túlélte a túlélhetetlent. A legtöbb forrás még a vitéz nevét is helytelenül idézi, életéről alig tudni valamit, de a legendás sérülés története sokat elárul arról, hogy mi számított hősiesnek az évszázadok során.
Az eddigi legnagyobb maja építészeti lelet, Aguada Fénix, a kozmosz térképe lehetett
Egy új kutatás szerint a hatalmas szertartásközpont több kilométer kiterjedésű, nem látszanak benne a társadalmi hierarchia nyomai, és az univerzumot jelenítette meg.
Szablyával és hosszúkarddal végeztek az Árpád-házi Béla herceggel
Az ELTE friss kutatásában sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiához tartozó Béla macsói bán maradványait, a sérülései alapján pedig azt is megfejtették, hogy milyen körülmények között érhette a halál.
A neandervölgyiek zsírkrétaszerűre faragták és színezésre használták az okkerköveket
A Bordeaux-i Egyetem paleoantropológusai a Krím-félszigetről előkerült 42 ezer éves eszközöket vizsgáltak.
Veszélyben van a civilizáció bölcsője, Ur városa
A talaj sótartalma, a száraz, meleg időjárás és a homokviharok egyre nagyobb veszélyt jelentenek Ur és Babilon városaira. A helyreállításra nincs pénz, ha minden így megy tovább, a sumer emlékek örökre az enyészeté lehetnek.
Gilisztákat ásott kertjében a svéd férfi, az ország eddigi legnagyobb ezüstkincsét találta meg
Hat kilónyi ezüst, pénzérmék, ékszerek, zömmel a 12. századból, amikor még Stockholm városa sem létezett.
A honfoglaló magyarok egy részének uráli eredetét genetikai bizonyítékokkal támasztották alá
Egy friss kutatás szerint a magyarok eredetét a szibériai gyökerű karajakupovói kultúrában kell keresni. A honfoglalók keleten maradt rokonai csak a 15-16. században olvadtak be a tatár–orosz térségbe.
Önarckép lehet az a 12 ezer éves szobor, amire nemrég találtak rá Karahan Tepében
A törökországi újkőkorszaki lelőhelyen felfedezett, T-alakú obeliszk készítőjének saját arcvonásait ábrázolhatja.
400 ezer éve elefántvadászok éltek a mai Róma területén
A Sapienza Egyetem interdiszciplináris kutatócsoportja egy építkezés alapozásakor előkerült csont- és agyarmaradványokat, valamint a közelben talált pattintott kőeszközöket, tűznyomokat vizsgálta.
Kétezer év után látogatható a római Colosseum titkos alagútja, a császári bejáró
A császárok használták ezt a rejtett bejáratot, és egyenesen az uralkodói páholyba vezet. Most turistaként is kipróbálhatjuk, milyen a VIP-folyosón át belépni az amfiteátrumba.
Te mit kérdeznél egy régésztől?
Mit csinál egy régész, amikor épp nem ásatáson ecsetel? Hogyan dolgozzák fel a leleteket? Mit tart kincsnek egy régész? Ne félj feltenni a kérdéseidet, hamarosan Oross Krisztián, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa válaszol rájuk!
Az egyiptomi találmánynak tartott kék színnel már az őskőkorban kísérleteztek
Az Antiquity folyóiratban hétfőn megjelent kutatási eredmény átfestheti a paleolitikum művészetének történetét.