A sírba is magával vitte a méregdrága importált szakállfésűjét az 1500 éve halott bajor hipszter
Fényűző luxustárgyakra bukkant egy bajorországi régészcsoport Meteorbecsapódás-falván, egy VI. századi temetkezés helyszínén.
régészet
A dohányt tízezer évvel korábban kezdték fogyasztani az emberek, mint az eddig tudható volt
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.
Náci csodarakétát hantoltak elő egy angol szántóföldön
Két brit régész egy Maidstone közelében lévő mezőn tárta fel a V-2 rakéta maradványait. A Hitler csodafegyverének kikáltott hiperszonikus rakétával Londont célozták meg, végül egy gyümölcsöst tarolt le 1945-ben, épp Valentin-napon.
Azték varázstükörrel eredt az angyalok nyomába I. Erzsébet udvari mágusa
Egy frissen megjelent brit kutatás szerint a reneszánsz mágus, John Dee egy Mexikóból származó obszidiántükörrel próbálta megfejteni az angyalok titkait. A tükör anyagának vizsgálatából az is kiderült, hogy pontosan honnan származik: eredetileg az aztékok próbáltak varázsolni vele.
Legalább 8000 évvel korábban érkeztek az emberek Amerikába, mint eddig hitték
Egy kiszáradt tó fenekén találták a 21–23 ezer éves emberi lábnyomokat, pedig ebből az időből korábban csak mamutok, kardfogú tigrisek és más jégkorszaki állatok maradványaira bukkantak.
A tejfogyasztás segítette a bronzkori nomád népesség terjeszkedését Skandináviától a mai Mongóliáig
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
Városokat porig égető meteoritbecsapódás állhat a bibliai Szodoma története mögött
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Rókák, sakálok és vadmacskák bőrét viselték a kőkorszaki szakik
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
Michelangelo meglepően alacsony volt
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
Szenzációs aranykincsre bukkant Dániában egy fémkeresős hobbista
Az 1500 éve eltemetett tárgyakon eddig ismeretlen motívumok is szerepelnek. A leletben ékszerként viselhető római érmék és királyokat vagy isteneket ábrázoló vésetek is vannak, az aranytárgyakat jövő februárban állítják ki a Vejlei Múzeumban.
Online bejárható az ismeretlen mártír temploma Izraelben
A 2017-ben feltárt rom valószínűleg fontos zarándokhely lehetett a hatodik században, de hogy ki lehetett az a mártír, akinek emelték, még nem derült ki, egy frissen indított weboldalon viszont legalább meg lehet nézni, hogyan nézhetett ki fénykorában.
Húsz liter olaj, hetvenféle hal: megfejtették a herculaneumi diéta összetevőit
A herculaneumi csontok vizsgálatából kiderült, hogy mit ehettek az ottaniak, mielőtt kitört volna a Vezúv és elpusztította volna a várost. A csontok analízise szerint az ottaniak rengeteg halat, kagylót és olívaolajat fogyasztottak.
Ölelkező pár 1500 éves csontvázaira bukkantak egy kínai ásatáson
A kutatók szerint a viszonylag egészséges csontozatú nő szerelemből áldozhatta fel magát, hogy együtt temethessék el a férjével, akinek maradványain számos sérülést fedeztek fel.
Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?
Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.
Magzataival együtt találták meg egy ikrekkel terhes bronzkori nő maradványait a Csepel-szigeten
A szenzációs leleteket olasz és magyar kutatók vetették alá alapos elemzésnek. A Vatya-kultúra elitjéhez tartozó anya a terhesség 28-32. hetében halt meg. A csepeli urnamezőt a legnagyobb magyarországi bronzkori temetőben tárták fel.
Kik azok az angolszászok?
Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.
Pusztító földrengés rázta meg Visegrádot a 16. században
A most feltárt, 1541-es földrengés során folyóssá vált talaj miatt omlott be a ferences kolostor is. A kutatók szerint a mai napig magas a Dunakanyar szeizmikus kockázata, és ez a bős–nagymarosi vízlépcső építésénél katasztrófához is vezethetett volna.
Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
Új ősembertípust fedeztek fel Izraelben
Az izraeli kutatók szerint az eddig ismeretlen ősünk nagyjából százezer évvel ezelőtt élt, és a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett.
Csodálatos aranykincset találtak Angliában
Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
Ókori nekropoliszra bukkantak egy horvát szigeten
Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.
Hétezer éves mintázott pecsétre bukkantak egy izraeli faluban
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.
Ezeréves tyúktojást találtak izraeli régészek – és véletlenül eltörték
Megdőlt a száznapos tojás rekordja, bár az ezeréves tojás étkezésre már valószínűleg nem alkalmas. Annak idején emésztőgödörbe került, valószínűleg ennek köszönheti, hogy épségben fennmaradt.
Fájdalmas bütykökkel áldoztak a divat oltárán a csőrös cipők középkori rajongói
Cambridge-i régészek legújabb kutatása szerint bár az orvostudomány ismeri az ortopédiai elváltozás öröklött változatát, a megvizsgált csontmaradványok alapján kijelenthető, hogy azok körében, akik megengedhették maguknak a csőrös cipők viselésének luxusát szinte népbetegség volt a Hallux valgus.
Ezer év után találkozik két viking rokon Dániában
Az egyik csontváz Otterupban, Dániában került elő, a másik Oxfordban, Angliában. A maradványokon végzett genetikai vizsgálatok szerint a két viking rokonságban állt egymással, az Angliában megkerült viking pedig valószínűleg a Szent Bereck-napi mészárlásban vesztette életét.
55 embert akartak megölni a 2300 éve feldarabolt athéni átokcsirkével
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.
A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban
A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.
Terhes múmiát találtak a Varsói Nemzeti Múzeumban
Korábban azt hitték, hogy egy férfi pap holttestét őrzik az egyiptomi gyűjteményben, az újabb vizsgálatok után azonban kiderült, hogy a múmia nő, és halálakor állapotos volt. Ez az első ilyen lelet a világon.
370 éve lefejezett angol gróf emlékére készülhetett a Man-szigeten talált aranygyűrű
James Stanley, Derby grófja a royalistákat támogatta a kilenc évig tartó angol polgárháborúban. A közreműködéséért kivégezték; az emlékére készült gyászgyűrűt a felesége, Charlotte készíttethette.
Viking világvége, vulkánba vájt vágóhíddal: így gondozd a Ragnarököd
Egy régészcsoport közel-keleti gyöngyöket és ásványokat talált egy izlandi vulkán alatt meghúzódó barlangban. A vulkánkitörés után kialakított szentély a korabeli világvége-elhárítás emblematikus helyszíne volt.
Tudor-házi kincsekre és középkori halálfejes aranygyűrűre bukkantak fémkeresővel Walesben
A 16–17. századi aranygyűrű felirata (memento mori) a kor magas halálozási arányára utalt, és egyfajta motivációs üzenete volt a viselője számára, hogy élvezze az életet, mert gyorsan elszalad.
Az unokájával együtt temették el a lundi püspököt 1679-ben
A svéd teológus holtteste kiváló állapotban maradt fenn, de a régészeket meglepte, hogy a koporsóban egy koraszülött gyermek holttestét is megtalálták. A maradványok vizsgálata és Peder Pedersen Winstrup családfájának tanulmányozása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a gyerek a püspök unokája lehetett.
Luxusvánkossal temették el a hetedik századi svéd harcosokat
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
Először bizonyították, hogy a neandervölgyiek tudtak beszélni
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.
Szovjet katonák által meggyilkolt apácák csontvázait ásták ki Lengyelországban
A történelmi dokumentumok megemlékeznek egy 1945-ös vérengzésről, amelyben a megszálló szovjet katonák meggyilkoltak hét lengyel apácát. Egy régészcsoport feltárásokkal bizonyította, hogy a történet nem koholmány. A holttestek azonosításában az áldozatok vallási emléktárgyai is segítettek, de a DNS-analízis még hátravan.
Megtalálták az arcbalzsamozás receptjét
A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.
Kihalt lúdfajt találtak az egyik leghíresebb egyiptomi festményen
A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
Több mint tízezer éves kutyacsontok fedik fel az Amerikába érkező első emberek útvonalait
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Kiderült, hogy nem is Jézus tanítványának csontjait őrzi több mint ezer éve egy római templom
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
Másolatnak hitték egy hajó 200 éves orrszobrát, láncfűrésszel estek neki
A HMS Victory orrát díszítő szoborról azt hitték, hogy a 21. században készítették, és mivel rossz állapotban volt, 2009-ben szétfűrészelték és egy raktárban helyezték el. Most kiderült, hogy valóban másolat, csak éppen 1815-ben készült, és az eredeti pontos mása.
Hamis apostoli ereklyéket találtak Rómában
Alapos vizsgálatnak vetették alá ifjabb Jakab és Fülöp apostol állítólagos maradványait, és kiderült, hogy a Tizenkét Apostol templomban őrzött ereklyék közül legalább az egyik biztosan nem tartozott az apostolhoz.
Újabb bizonyíték a neandervölgyiek és a modern emberek keveredésére
A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai 48 ezer éves fogakat vizsgáltak újra.
Megtalálták a bochniai boszorkányokat
Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.
Megfejtették, milyen növényt kevertek a dohányhoz a maják több mint ezer éve
Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.
Ősi rituális fürdő maradványaira bukkantak az izraeli Gecsemáné-kertben
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Újabb bizonyítékot találtak a neandervölgyiek temetkezésére
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy már a neandervölgyiek is temetkeztek, egy mostani kutatás szerint a mai Franciaország területén előkerült csontokat is eltemették, a halott fejét pedig felpolcolták.
Középkori kínai érmét találtak Angliában
Ez a második hasonló pénzérme, ami előkerült Angliában, a kettő együtt pedig arra utal, hogy valóban középkori leletről van szó, nem később kerültek a 11. századi tárgyak közé az érmék.
3800 éves, korsóban eltemetett csecsemő maradványaira bukkantak egy izraeli feltáráson
Az archeológusok sem értik, hogy miért pont korsóban temették el a halott csecsemőt, de feltételezik, hogy a korsó az anyaméhet, a temetés pedig a gyermek Földanyához való visszatérését jelképezhette.
Egy szivarosdobozból kerültek elő a gízai nagy piramis építéséhez használt eszközök Skóciában
A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.
Hogy kerül a szarv a viking sisakra?
Szomorú, de igaz: az igazi vikingeknek eszük ágában sem volt tülkökkel felszarvazni magukat. A szarvas sisakot viselő vikingek csak a 19. század végén jelentek meg az ábrázolásokon, és több közük van Richard Wagner díszlettervezőjéhez, mint a békés településeket feldúló, rettenthetetlen harcosokhoz.