Brit tudósok megszólaltattak egy 3000 éves egyiptomi múmiát
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
régészet
Üvegesre pirította egy áldozata agyát a Vezúv Herculaneumban
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
Kivételesen jó úszók lehettek a neandervölgyiek
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Nagy-Britannia legnagyobb római kori tömegmészárlása valószínűleg meg sem történt
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Feltárták az ember által épített legrégebbi, 7000 éves gátat
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
3000 éves talány: mi van ennek az egyiptomi nőnek a fején?
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
Ez a 44 ezer éves vadászjelenet az eddigi legősibb barlangrajz
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
Alaposan kivarrt női múmiák visznek közelebb az egyiptomi tetoválások titkához
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
Dupla viking temetkezési helyszínt tártak fel Norvégiában
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
A közhiedelemmel ellentétben különböző népek olvasztótégelye volt az ókori Róma
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Botswanában lehet az összes ma élő ember őshazája
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Egy új kutatás szerint nem igaz, hogy az ősemberek mindent azonnal behabzsoltak
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
Részecskegyorsítóval olvassák a titokzatos herculaneumi tekercseket
A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött. Az összeégett és olvashatatlan tekercsek titkát most a brit Diamond részecskegyorsítóval próbálják megfejteni.
Már a történelem előtti korban játékos edényből itatták a csecsemőket, állati tejjel
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.
Vagy nagycsaládosok voltak a neandervölgyiek, vagy bébiszittert alkalmaztak – derült ki egy szenzációs leletből
Nyolcvanezer éves fosszilizálódott lábnyomok alapján francia régészek a neandervölgyi csoportok összetételére következtettek. Úgy tűnik, több gyerek volt egy-egy ilyen társaságban, mint eddig hitték.
Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
Hogyan rekonstruáljunk római palotát, és hogyan ne?
Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
A mesterséges intelligencia megfejtett egy elfeledett ősi nyelvet
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Amerikai kutatók: A kannabisz Tibetből származik, és már 28 millió éves
Új módszerrel próbálták kikövetkeztetni vermonti kutatók, hol termett először marihuána a Földön. A munkát eddig nehezítette, hogy a növény pollenje a megszólalásig hasonlít a komló virágporára, így nehéz volt osztályozni a leleteket.
Soha ilyen régi emberi nyomot nem találtak még Észak- és Dél-Amerikában
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
A neandervölgyiek voltak az elsők, akik sasokkal vadásztak
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
Rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy kutya 4000 éve
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.
Ezeréves, érintetlen maja barlangra bukkantak régészek Mexikóban
A Chichén Itzá-i romok között az esőistennek feláldozott tárgyakat is találtak, a kutatók ez alapján a maják pusztulásához vezető kiszáradás tanulságait vizsgálják.
Dél-Afrikában már a középkorban is álltak városok
A 17. században akár 10 ezren is lakhatták a dél-afrikai Kweneng középkori városát. A lézerszekkennert és a földradart ötvöző LiDAR technológia segítségével most részletesen feltérképezett egykori település átírhatja a kontinens eddig ismert történetét.
A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota
Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.
Szinte kizárólag húson éltek, mégis makkegészségesek voltak a bronzkori mongol lovas nomádok
Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A régészek összeálltak a hipszterekkel, és az antik receptekből egymás után születnek a kézműves sörök
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
Régészek szerint talán mégsem Kelet-Afrikából származik az emberi faj
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Több százezer lelet Bátaszéken: így zajlik egy újkőkorszaki lelőhely feltárása
Bátaszék és Alsónyék közelében európai jelentőségű leletanyag került elő az újkőkorszak több periódusából. Osztás Anett előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
Régészek mondták ki, melyik volt a világtörténelem legrosszabb éve
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
Így főzték le 5300 éve az első kakaót
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
Olasz kutatók: A Vezúv áldozatainak pillanatok alatt felforrt a vérük, és szétrobbant a koponyájuk
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
A sör miatt kezdett földet művelni és gabonát termeszteni az emberiség – legalábbis a legújabb kutatás szerint
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Megvan a legősibb múmiák receptje
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
Vaskori sírokra, római farmra bukkantak a brit régészek a szárazság miatt
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
Gusztustalan csontvázlevest rejtett a titokzatos gránitszarkofág Egyiptomban
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
14 400 éves kenyérmorzsákat találtak a Fekete-sivatagban
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.
Az eszközei és a gyomra tartalma alapján derült ki, hogy nézett ki Ötzi, a jégember utolsó 48 órája
Lehet, hogy 5300 éves, de még mindig tud újat mutatni.
Illegális átkok Aquincumból, ókori csípőficam és torzított koponyák a Kárpát-medencében
Halálos bűn volt átkot kérni a Római Birodalomban, Aquincumban mégis megreszkírozták, a hunoknak pedig még ennél is különösebb hagyományaik voltak. Hátborzongató kalandok az idei Régészet Napján.
Szinte lakatlannak hitték, most 81 falu helyét találták meg az Amazonas-medencében
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.
Magyar kutatók is közreműködtek a világ eddigi legnagyobb őskori genetikai vizsgálatában
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
Miből van ez a nyakék, mire vadászott ez a medve, és hányadik századból való ez a csempészfestmény?
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
Magyar kutatókkal tárták fel az őskori Kárpát-medence vegyes házasságait
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.