Középkori kincsekkel teli sírt tártak fel Angliában
A harpole-i kincsek között egy aranyból készült medál, egy ezüstkereszt és számos más apróság található, a sírbe feltehetően egy magas rangú szász nőt, esetleg egyházi személyt temethettek.
régészet
Az eddig ősi kegytárgyakként azonosított rézkorszaki palabaglyokról kiderült, hogy gyerekjátékok lehettek
Az eddigi elképzeléseknek ellentmondó elméletet a spanyol kutatók szerint az támasztja alá, hogy a baglyok legalább annyira ikonikusak a madarak körében, mint az emlősök körében a kutyák.
Ritka viking ezüstkincset találtak Norvégiában
A törtezüstből, arab érmékből és gyűrűkből álló leletre egy fémdetektoros hobbista talált rá. Hosszú idő óta ez az első eset, hogy az országban ekkora ezüstlelet került volna elő, a tulajdonosa könnyen szállítható fizetőeszközként használta a felaprózott ékszereket.
Chilizabáló áldozati majmot találtak Mexikóban
Az állatot 1700 évvel ezelőtt a maják ajándékozták Teotihuacán uralkodóinak. A majmot kukoricával és chilipaprikával etették, mielőtt feláldozták volna. Ez az első ismert majomszelidítés a történelemben, és sokat elárul a korabeli elit diplomáciai életéről is.
Csodálatos csontfurulyát találtak Kentben
Egy Hillborough közelében végzett feltáráson a régészek cserépdarabokra, sörfőzés és kenyérsütés nyomaira és valamilyen épület maradványaira bukkantak, ezek mellett egy kiváló állapotban fennmaradt furulyát is találtak. A hangszer a 12. és 15. század között készülhetett.
Az ember már 600 ezer évvel korábban használhatta sütésre a tüzet, mint eddig gondolták
Izraeli kutatók halcsontok és -fogak alapján következtetnek arra, hogy kőkorszaki őseink már 780 ezer évvel ezelőtt sütögettek a tűzrakóhely mellett – ez 600 ezer évvel tolja korábbra a tűz és az ételkészítés kapcsolatának felfedezését.
Máris rekonstruálták, hogyan nézhetett ki életében a Varsóban talált terhes múmia
Tavaly derült ki, hogy az 1826-ban a Varsói Egyetemnek ajándékozott múmia nem egy papot, hanem egy huszonéves terhes nőt takar. Az igazságügyi szakértők most kétféleképpen is rekonstruálták az arcát.
Újraírhatja Róma történelmét a Toszkánában talált 24, több mint 2000 éves bronzszobor
Az etruszk civilizáció és a Római Birodalom kialakulása közötti átmenetet segíthet megfejteni a kitűnő állapotban fennmaradt, körülbelül 2300 éves leletegyüttes.
3700 éves tetűfésűn bukkantak rá a legősibb ismert írott mondatra
A kánaáni ábécé betűivel írt mondatot egy elefántcsont fésűre vésték fel i. e. 1700 körül, a Júdai Királyságban. Mivel a területen ekkoriban nem éltek elefántok, valószínűleg drága, importált luxustetűfésűről van szó.
Kleopátra sírjához vezethet az Alexandria közelében feltárt, 1300 méter hosszú alagút
Az ókor egyik legnagyobb mérnöki teljesítményének számító szamoszi alagút egyiptomi másolata hosszú idő óta a legjobb lehetőséget nyújtja a régészeknek, hogy felfedezzék Kleopátra sírját egy templomkomplexum mélyén.
Rekonstruálták a vámpírként elhantolt 18. századi férfi arcát
A Connecticut állambeli Griswoldban elhunyt John Barbert azért tartották kortársai vérszívó szörnyetegnek, mert tuberkulózisban szenvedett.
Két viking kard is előkerült egy svéd sírból
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
Virtuális boncolással derítettek fényt egy 17. századi osztrák kisgyerek végzetére
Angolkóros és kórosan elhízott volt Starhemberg grófjának elsőszülöttje, Reichard Wilhelm, akinek a földi maradványai spontán mumifikálódtak, így a kutatók alaposabban is meg tudták vizsgálni, milyen nyavalyák gyötörhették a korabeli arisztokrácia gyermekeit.
A nők vándorlása kötötte össze a kis közösségekben élő neandervölgyiek csoportjait
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
3 évezredet biztosan együtt éltünk a neandervölgyiekkel
A mai Spanyolország északi és Franciaország déli területeiről előkerült leleletek kormeghatározása alapján biztosnak látszik a 2800 éven át tartó szomszédi viszony.
Ivótülök nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes
Vannak tárgyak, amelyek hiánya egészen addig fel sem tűnik, amíg az ember meg nem szerzi őket. Az ivótülök pont ilyen tárgy: az ember egyszerre érzi magát barbárnak, vikingnek és pásztornak, ezek közül pedig már egy is elég lenne ahhoz, hogy bárki belássa, milyen fontos mindennapi eszközről van szó.
1400 éves aranykincs került elő Izraelben
A 44 érmének egy részét Phókasz, a másikat Hérakleiosz bizánci császár idején verték, majd az iszlám hódítás idején rejtették el őket.
Döbbenetesen élethűre rekonstruálták egy 700 évvel ezelőtt élt skót nő, egy pap és egy püspök arcát
A hagyományos és a digitális eljárásokat ötvöző módszer a középkori Whithorn lakóit keltette életre.
Tutanhamon sírkamrája elvezethet Nofertiti sírjához is
A sírkamrában talált rejtett hieroglifák arra utalnak, hogy Nofertiti Tutanhamon sírja mellett nyugszik, egy álfalak mögé rejtett helyiségben.
Ezeréves múmiák vizsgálata világított rá arra, milyen gyakori volt a múltban az erőszakos halál
Dél-Amerikából származó múmiákról készítettek 3D CT-felvételeket, így rekonstruálni tudták, hogyan haltak meg: egy fiatal férfit fejbe vágtak, majd hátba szúrtak, egy másiknak pedig eltörték a nyakát.
Régészeti szenzáció a 31 ezer évvel ezelőtt végzett életmentő amputáció
A Borneó keleti részén található Liang Tebo barlangban eltemetett kőkorszaki férfi lábszárcsontjának növekedése, valamint a gyógyulásra utaló csontképződés arra utal, hogy az egykori páciens felépült, és még legalább 6-9 évig élt egészségesen.
Vámpírsírt találtak Bydgoszczban
A tizenhetedik századi sírba temetett asszonyt valószínűleg a kiálló fogsora miatt gondolhatták vámpírnak a falusiak: egy sarlóval a nyakán temették el, hogy lefejezze magát, ha netán megpróbálna kikelni a sírból.
Hemzsegtek a bélférgek a középkori szerzetesekben
Egy friss brit kutatás szerint a barátok között kétszer olyan gyakori volt a bélférgesség, mint a világi embereknél, pedig jobb higiéniai körülmények között éltek.
Lenyűgöző, több mint 500 megalitból álló kőkomplexumra bukkantak a régészek Spanyolországban
A kutatók Európa egyik legnagyobb megalitegyütteséről beszélnek, ez lehet a spanyol Stonehenge.
Rekonstruálták az 5000 éve halott penangi nő arcát
A penangi nő maradványait 2017-ben tárták fel Guar Kepahban, mostanra derült ki, hogyan nézett ki. A kutatók szerint a nő arcvonásai melanéz és mongoloid vonásokat is mutatnak, a temetés körülményei miatt a régészek úgy gondolják, hogy az illető megbecsült tagja lehetett az akkori maláj társadalomnak.
Az izlandi zászló színeit idéző gyöngyöt találtak egy viking településen
A 10-11. század környékéről származó ékszereket, gyöngyöket és fegyvereket tártak fel az izlandi Öræfajökull vulkán közelében, a régészek azt remélik, hogy a felfedezéssel közelebb jutnak az egyik első ottani település megtalálásához.
Megtalálták Bétszaida elveszett városát, benne a Szent Péter házára épített Apostolok templomával
A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.
Mesés kincseket találtak egy 366 éves hajóroncsban a Bahamáknál
A Nuestra Señora de las Maravillas 1656-ban süllyedt el. A feltárás során ezüst- és aranyérmék, smaragdok, ametisztek és egy 75 kilogrammos ezüstrúd is előkerült.
Azonosították Szent László és András herceg földi maradványait a Szegedi Tudományegyetem kutatói
Felkészül: Mátyás király.
Nem a húsáért, hanem a magjáért termesztették a görögdinnyét 6000 évvel ezelőtt
A dinnyetudorok között régi vita, hogy vajon mikor sikerült kinemesíteni a vörös bélű, édes görögdinnyét. Az biztos, hogy az egyiptomiak édességként fogyasztották, most az is kiderült, hogy hatezer éve Líbiában viszont még a keserű, fehér húsú fajta termett.
Vallási rituálékon használt gumilabdába gyúrták vezetőik hamvait a maják
Egy mexikói maja lelőhelyen feltárt, egy piramis mélyén rejlő kriptában 400 olyan edényt találtak, amely tele volt szerves anyagokkal – emberi hamvakkal, gumival, faszénnel. A hamvak labdában való újrahasznosítása a megújulási szertartás része lehetett.
Luna istennő képével díszített római érmét találtak Izraelben
Az 1877 évvel ezelőtt készült érme a régészek szerint egy 13 darabból álló sorozat tagja volt, amelyen a 12 csillagjegyen kívül az összes is szerepelt egy bónusz érmén. A most előkerült pénzen az istennő képe mellett a rák csillagjegy látható.
Elveszett erődöt találtak Kurdisztánban
Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a Pártus Birodalomhoz tartozó Natounia városát találhatták meg az iraki hegyekben. Az egykori királyi város emlékét mindeddig csak néhány pénzérme őrizte.
Csodálatos csokiscsöbröt találtak Mexikóban
Az edény Krisztus előtt 300 és időszámításunk szerint 250 között készülhetett, és egy barlangból került elő. A leletet az esővíz mosta ki az üledékből, a régészek azt remélik, hogy a barlangban még akadnak további kincsek is.
A bányászok utolsó napját megörökítő leletekre bukkantak egy 200 éve elhagyott brit bányában
Személyes tárgyakat, például bőrcipőket, pipákat és gombokat találtak egy Manchester közelében álló kobaltbányában, amelyet az 1800-as évek elején zártak be.
Vaskori vízistennőt találtak Bajorországban
Az agyagszobrocskát valamikor a Krisztus előtti nyolcadik és hatodik század között készítették, és valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el egy vízmosásban. A lelet azért is érdekes, mert viszonylag új: az ehhez hasonló szobrok nyolcezer évvel ezelőtt voltak népszerűek a Fekete-tenger vidékén.
Bronzkori bőrcipő és mumifikálódott rigó is előkerült a jég alól Norvégiában
Norvégiában 2006 óta 364 négyzetkilométernyi gleccser és jégfolt olvadt el, és folyamatosan kerülnek elő a több ezer éves emberi, állati és növényi maradványok, kifogástalan állapotban.
Embercsont ékszereket hordtak a mai Oroszország területén élő kőkorszaki vadászok
A Helsinki Egyetem kutatói tömegspektrometriai eljárással a csontok kollagénállományának molekuláris tulajdonságait vizsgálták a Juzsnij Oleni Osztrov lelőhely gazdag sírmellékleteiben. Az eredmény őket is meglepte.
Csodálatos faszobrocska került elő a Csimu Királyság fővárosából Peruban
A fából készült figura 46 centiméter hosszú és 16 centi széles, trapéz alakú sapkát visel, és kiváló állapotban maradt fenn a homokban. A lelet egy szentély mellől került elő Chan Chan szélén, és valószínűleg valamilyen vallási tisztségviselőt ábrázol.
Kiássák az Artúr király alakjához kötött Artúr-kő síremlékét, de Szent Grálra a régészek sem számítanak
A sírhely a régészek szerint 5000 éves lehet, vagyis 3500 évvel korábbi, mint amikor a legendás király élhetett a feltételezések szerint, így elsősorban kőkorszaki leletek feltárásában reménykednek.
Csodálatos, kétezer évvel ezelőtti istenfreskókat restauráltak Hadrianus fürdőinél
A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
A világ egyik legelső mecsetének maradványaira bukkantak az izraeli sivatagban
A több mint 1200 éves iszlám imahely környékén már több olyan ereklyét találtak, amelyek együtt rávilágíthatnak arra, hogyan alakult ki és terjedt el tömegesen az iszlám vallás a korábban keresztény régióban.
2500 rituális áldozatokhoz használt, fából készült tárgyat ástak ki a hírhedt mexikóvárosi Templo Mayor lábánál
Fatárgyak ezrei kerültek elő a mexikóvárosi azték romtemplom, a Templo Mayor főpiramisának lábánál. Az áldozati tárgyakat az azték hadiisten és esőisten a békésebb hangulatában fogadhatta, bár az őslakosok akkor sem estek kétségbe, ha isteneik véresebb áldozatokra vágytak.
Videóajánló: Káprázatos arcrekonstrukciók elevenítik meg a több tízezezer éves emberi leleteket
A koponyamaradványok alapján az arcvonásokat már korábban is el lehetett képzelni, de a csontokból kinyert DNS segítségével mára a szem, a haj és a bőr színét, sőt az illető egészségi állapotát is meg lehet határozni.
Páratlan viking hajógyárat fedeztek fel a björkői Birkában
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.
Miért néz ki tök egyformán ez a két négyezer éves nő?
Egyikük a kőkorban élt Skandináviában, másikuk a kora bronzkorban a mai Csehország területén, mégis úgy hasonlítanak egymásra két egymástól független rekonstrukción, mint két tojás. Mi állhat ennek a hátterében? Szavazz!
Kőbe vésett fallosszal heccelődött 1700 éve egy ókori graffitis
„Secundinus, a szaros” – áll a latin felirat a kődarabon, amit most találtak meg Észak-Angliában, Hadrianus falának közelében.
Leletekből vett DNS-mintákkal megfejtették, honnan indult a nagy pestisjárvány
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Mesterséges intelligencia segített megfejteni, hogy egymillió évvel ezelőtt már megszelídíthette a tüzet az ember
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
Rekonstruálták egy 4000 évvel ezelőtt élt közép-európai nő arcát, ékszereit és ruháját
A bronzkori úněticei kultúrához tartozó nő maradványaira a cseh-lengyel határ mentén találtak rá egy temetőben. Míg a nőket általában dísztelenül temették el, ő bronz karkötőket, arany fülbevalókat és borostyángyöngyből fűzött nyakláncot viselt a sírban.