A most feltárt, 1541-es földrengés során folyóssá vált talaj miatt omlott be a ferences kolostor is. A kutatók szerint a mai napig magas a Dunakanyar szeizmikus kockázata, és ez a bős–nagymarosi vízlépcső építésénél katasztrófához is vezethetett volna.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
Az izraeli kutatók szerint az eddig ismeretlen ősünk nagyjából százezer évvel ezelőtt élt, és a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett.
Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.
Megdőlt a száznapos tojás rekordja, bár az ezeréves tojás étkezésre már valószínűleg nem alkalmas. Annak idején emésztőgödörbe került, valószínűleg ennek köszönheti, hogy épségben fennmaradt.
Cambridge-i régészek legújabb kutatása szerint bár az orvostudomány ismeri az ortopédiai elváltozás öröklött változatát, a megvizsgált csontmaradványok alapján kijelenthető, hogy azok körében, akik megengedhették maguknak a csőrös cipők viselésének luxusát szinte népbetegség volt a Hallux valgus.
Az egyik csontváz Otterupban, Dániában került elő, a másik Oxfordban, Angliában. A maradványokon végzett genetikai vizsgálatok szerint a két viking rokonságban állt egymással, az Angliában megkerült viking pedig valószínűleg a Szent Bereck-napi mészárlásban vesztette életét.
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.
A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.
Korábban azt hitték, hogy egy férfi pap holttestét őrzik az egyiptomi gyűjteményben, az újabb vizsgálatok után azonban kiderült, hogy a múmia nő, és halálakor állapotos volt. Ez az első ilyen lelet a világon.
James Stanley, Derby grófja a royalistákat támogatta a kilenc évig tartó angol polgárháborúban. A közreműködéséért kivégezték; az emlékére készült gyászgyűrűt a felesége, Charlotte készíttethette.
Egy régészcsoport közel-keleti gyöngyöket és ásványokat talált egy izlandi vulkán alatt meghúzódó barlangban. A vulkánkitörés után kialakított szentély a korabeli világvége-elhárítás emblematikus helyszíne volt.
A 16–17. századi aranygyűrű felirata (memento mori) a kor magas halálozási arányára utalt, és egyfajta motivációs üzenete volt a viselője számára, hogy élvezze az életet, mert gyorsan elszalad.
A svéd teológus holtteste kiváló állapotban maradt fenn, de a régészeket meglepte, hogy a koporsóban egy koraszülött gyermek holttestét is megtalálták. A maradványok vizsgálata és Peder Pedersen Winstrup családfájának tanulmányozása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a gyerek a püspök unokája lehetett.
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.
A történelmi dokumentumok megemlékeznek egy 1945-ös vérengzésről, amelyben a megszálló szovjet katonák meggyilkoltak hét lengyel apácát. Egy régészcsoport feltárásokkal bizonyította, hogy a történet nem koholmány. A holttestek azonosításában az áldozatok vallási emléktárgyai is segítettek, de a DNS-analízis még hátravan.
A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.
A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
A HMS Victory orrát díszítő szoborról azt hitték, hogy a 21. században készítették, és mivel rossz állapotban volt, 2009-ben szétfűrészelték és egy raktárban helyezték el. Most kiderült, hogy valóban másolat, csak éppen 1815-ben készült, és az eredeti pontos mása.
Alapos vizsgálatnak vetették alá ifjabb Jakab és Fülöp apostol állítólagos maradványait, és kiderült, hogy a Tizenkét Apostol templomban őrzött ereklyék közül legalább az egyik biztosan nem tartozott az apostolhoz.
A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai 48 ezer éves fogakat vizsgáltak újra.
Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.
Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy már a neandervölgyiek is temetkeztek, egy mostani kutatás szerint a mai Franciaország területén előkerült csontokat is eltemették, a halott fejét pedig felpolcolták.
Ez a második hasonló pénzérme, ami előkerült Angliában, a kettő együtt pedig arra utal, hogy valóban középkori leletről van szó, nem később kerültek a 11. századi tárgyak közé az érmék.
Az archeológusok sem értik, hogy miért pont korsóban temették el a halott csecsemőt, de feltételezik, hogy a korsó az anyaméhet, a temetés pedig a gyermek Földanyához való visszatérését jelképezhette.
A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.
Szomorú, de igaz: az igazi vikingeknek eszük ágában sem volt tülkökkel felszarvazni magukat. A szarvas sisakot viselő vikingek csak a 19. század végén jelentek meg az ábrázolásokon, és több közük van Richard Wagner díszlettervezőjéhez, mint a békés településeket feldúló, rettenthetetlen harcosokhoz.
Gyomlálás? Nem játszhatnánk inkább Legyen ön is milliomost?
A nácik legendás kódológépe a második világháború vége óta rozsdásodott a tengerben, de a szakértők szerint egy év alatt restaurálható.
A savariai aula a Római Birodalom egykori aulái közül a maga 663 m²-es alapterületével a harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterem, ami előkerült, és az egyetlen, amelynek rekonstruálható mintájú, egységes mozaikpadlója is feltárult.
A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.
A hallucinogén maszlag maradványaira bukkantak amerikai régészek egy kaliforniai őslakos törzs barlangjában. Az 1523-ból származó növényt az eddigi hiedelemmel ellentétben nemcsak a sámánok fogyasztották, hanem szinte mindenki, és a mennyezetre festett kép sem a víziókat ábrázolja, hanem a maszlagot.
A víz meglepően jó állapotban konzerválta a csontvázat. A halott férfi személyes tárgyait is megtalálták, többek között a sarkantyús csizmáját, a késeit és a kardját is.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint az egyiptomi írnokok már időszámításunk szerint 100 és 200 között is ólmot használtak a tinta száradásának elősegítésére, ez a technika Európában csak a reneszánsz idején terjedt el.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
Lengyel barlangokban találtak rá a közel-keleti vadmacskák 4-6 ezer éves csontjaira, amelyek alapján megállapították, hogy a macskákat nem kellett megszelídíteni, elég volt nekik, hogy a mezőgazdaság megjelenésével elszaporodtak az irtani való rágcsálók. Újkőkorszaki win-win.
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.