Sem a fertőző betegségek, sem az alultápláltság jellemzői jegyeit nem találták meg a 3-4 ezer évvel ezelőtt fehérjediétán élő mongol lovas nomádok maradványaiban. A lovaglás és a verekedés bezzeg hagyott nyomott rajtuk rendesen.
A Gilgames óta tudjuk, hogy a civilizáció a sörről ismerhető fel, de szinte minden népen nyomot hagyott ez az ital: a kelta isteneknek például egy különleges főzet biztosította az örök életet. Ezt ugyan nem sikerült modellezni, de a tudomány és a főzdék együttműködéséből már több történelmi sör született.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Bátaszék és Alsónyék közelében európai jelentőségű leletanyag került elő az újkőkorszak több periódusából. Osztás Anett előadása az októberi Budapest Science Meetup-on.
18 hónapig tartó sötétség, bubópestis, éhínség, nyári hóesés – egy gleccserben bukkantak rá az emberiség legszörnyűbb korszakának nyomaira.
A több évezredes edényeken háromféleképpen is sikerült kimutatni a kakaó nyomait. Az eddigi legrégebbi kakaóemlék 3800 évvel ezelőttről származott, és egész máshol találták.
Az i. sz. 79-es vulkánkitörés herculaneumi maradványait vizsgálta egy olasz kutatócsoport, amely alaposan megcáfolta azt a hiedelmet, hogy az áldozatok lassan égtek el.
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.
Korábban úgy hitték, hogy a legrégebbi múmiák csak kiszáradtak a napon, most kiderült, hogy ugyanazt a balzsamot alkalmazták 5600 évvel ezelőtt, mint amilyennel a híres múmiákat, így például Tutanhamon testét kezelték bő háromezer évvel később.
A kiszáradt brit földeken csodás leletek rajzolódtak ki. Kösz, globális felmelegedés!.
Múmia helyett sima csontvázakat rejtett a rekordméretű alexandriai szarkofág, amely július eleje óta lázban tartotta az Indiana Jones emlőin nevelkedett ókorikincs-rajongókat.
A Jordániában talált morzsák azt bizonyítják, hogy már a mezőgazdaság elterjedése előtt több ezer évvel sütöttek kenyeret az őskőkorszakban élő társadalmak.
Lehet, hogy 5300 éves, de még mindig tud újat mutatni.
Halálos bűn volt átkot kérni a Római Birodalomban, Aquincumban mégis megreszkírozták, a hunoknak pedig még ennél is különösebb hagyományaik voltak. Hátborzongató kalandok az idei Régészet Napján.
1500 középkori települést is találhatnak Dél-Amerikában a régészek, akik elsőként bukkantak rá az európai telepesek érkezése előtti időkből származó maradványokra.
90 százalékos lakosságcserét eredményezett a Brit-szigeteket elérő migrációs hullám a bronzkorban – derül ki egy friss archeogenetikai tanulmányból.
A régészet és a modern természettudományok, köztük a fizika, a kémia és a geológia nászából született archeometria viszonylag későn jelent meg Magyarországon, mire a Nyugat már elhúzott tőlünk. Bár az itthoni állapotok ma is messze vannak a paradicsomiaktól, a magyar archeometria így is számos jelentős eredménnyel büszkélkedhet.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.