A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
A több mint 1200 éves iszlám imahely környékén már több olyan ereklyét találtak, amelyek együtt rávilágíthatnak arra, hogyan alakult ki és terjedt el tömegesen az iszlám vallás a korábban keresztény régióban.
Fatárgyak ezrei kerültek elő a mexikóvárosi azték romtemplom, a Templo Mayor főpiramisának lábánál. Az áldozati tárgyakat az azték hadiisten és esőisten a békésebb hangulatában fogadhatta, bár az őslakosok akkor sem estek kétségbe, ha isteneik véresebb áldozatokra vágytak.
A koponyamaradványok alapján az arcvonásokat már korábban is el lehetett képzelni, de a csontokból kinyert DNS segítségével mára a szem, a haj és a bőr színét, sőt az illető egészségi állapotát is meg lehet határozni.
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.
Egyikük a kőkorban élt Skandináviában, másikuk a kora bronzkorban a mai Csehország területén, mégis úgy hasonlítanak egymásra két egymástól független rekonstrukción, mint két tojás. Mi állhat ennek a hátterében? Szavazz!
„Secundinus, a szaros” – áll a latin felirat a kődarabon, amit most találtak meg Észak-Angliában, Hadrianus falának közelében.
A 14. században a Föld lakosságának egyötödét elpusztító pestis Közép-Ázsiából érkezett Európába, kereskedelmi útvonalakon keresztül. A járványt okozó baktérium leszármazottai még ma is 1000–2000 megbetegedést okoznak világszerte.
Egy mélytanuló algoritmus bukkant olyan apró jelekre az izraeli Evron kőfejtőnél található ásatáson, miszerint a korai kőkorban az ember már használhatta főzésre a tüzet.
A bronzkori úněticei kultúrához tartozó nő maradványaira a cseh-lengyel határ mentén találtak rá egy temetőben. Míg a nőket általában dísztelenül temették el, ő bronz karkötőket, arany fülbevalókat és borostyángyöngyből fűzött nyakláncot viselt a sírban.
A hajóroncsot már 2007-ben megtalálták, mindeddig azonban titokban tartották a felfedezést, hogy megőrizhessék az utókornak. A megőrzés jól halad, a Kelet-Angliai Egyetem kutatói vizsgálják a leleteket, jövőre pedig már kiállítást is terveznek Norwichban.
65 ezer évvel ezelőtt az egész kontinensen őrületes népszerűségre tett szert a korabeli svájci bicska, a mindenre alkalmazható pattintott kőpenge, ami ugyan egyszerű, mint a faék, de a hasonló technikai megoldások miatt a kutatók úgy gondolják, hogy a különböző törzsek egymástól tanulhatták el a nyelezés és a ragasztás fortélyait.
A kard két darabban került elő, a tulajdonosa pedig erős és gazdag ember lehetett: a D típusú kardok voltak a kor legnehezebb fegyverei, a mostani leletet pedig aranyozással és cifra vésetekkel díszítették.
A bronzszobrok közül az egyiket valószínűleg az i. e. 3. évezredben élt Imhotep, az első ismert építész, orvos és mérnök tervezte; a szarkofágok múmiákat is tartalmaznak; a papiruszon pedig valószínűleg temetkezési szövegek olvashatók – lesz mit kiállítani a tervek szerint még idén nyitó Nagy Egyiptomi Múzeumban.
Az i. e. 16–14. században állt Mitanni Birodalom egyik központja, Zakhiku városának romjait, többek között egy palotát, egy erődítményt és egy óriási raktárépületet is azonosítottak a régészek a Tigris folyó partján. Ékírással díszített edények is előkerültek, amelyek a várost elpusztító földrengésről is tartalmazhatnak információkat.
A DNS-vizsgálat alapján a férfi valószínűleg tuberkolózisban szenvedett, a nőnek ízületi gyulladása lehetett.
Eldorádó-gyanús felfedezést tettek német és brit kutatók a bolíviai Amazóniában: lézeres radartechnikával néztek a növényzet alá, és sűrűn lakott, piramisokkal és monumentális építményekkel ellátott városok nyomait fedezték fel.
A Varsói Egyetem régészei szerint Mehtjetju, a férfi, akit a sírba temettek, valószínűleg a legelőkelőbb körökhöz tartozott, és ő kezelte a fáraó titkos dokumentumait is. A hivatalnok sírja viszont szegényesen díszített, ebből azt a következtetést vonják le, hogy hirtelen érhette a halál.
A kosz és a korom megóvta a festmények élénk színeit, a freskók Uadzset kobraistennőt és a keselyűfejű Nekhbetet ábrázolják.
A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.
Életnagyságban ábrázolt emberszerű alakok és egy háromméteres csörgőkígyó is díszíti az alabamai barlang falát és mennyezetét. A kutatók 3D-s képalkotással térképezték fel az óriásfestmények sorozatát.
Egy 6500 éves neolitikus temetkezési helyen csak egy női holttestet találtak, a vele temetett tárgyak tanúsága szerint viszont halálában már nem nőnek, hanem férfinak tekintették.
Még az 1910-es évek elején kezdődtek az ásatások, miután írásos emlékek egy Kaszioszi Zeusz-templom létezéséről tanúskodtak a helyszínen. Ennek a romjaira találtak rá most az ókori Pelusium városának területén.
A jégbe zárt szandál és a környező leletek (például fagyott lótrágya) arra utalnak, hogy már a 4. században sem ijedtek meg a kemény hegyvidéki területektől, sőt a magasban építették a kapcsolataikat, és még kereskedtek is egy kicsit.
A cifra mozaikokra gázcsöveket cserélő munkások találtak rá Montorióban, Veronától nem messze. A villa gazdagsága és nagysága miatt a régészek arra gyanakodnak, hogy a keleti gót uralkodó otthonát sikerült megtalálni, de ha nem, akkor is jelentős korabeli politikus lakhatott a házban.
A korai kereszténység kutatási eredményei összefüggésbe hozhatók a honfoglalás előtti kora középkori és a honfoglalás utáni, a korai magyar hagyatékban is megjelenő tárgyakkal, meséli Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa a Glossza podcast legújabb adásában.
A guatemalai San Bartolo piramis 2300 éves falfestménytöredékei között találtak rá a hetedik napot egy szarvassal ábrázoló írásjelre, így 200 évvel korábbra tolódott a maja naptár használatának legkorábbi tárgyi bizonyítékának származási ideje.
Jeff LaFave igyekszik megfejteni, hogy vajon amazóniai óriáslajhárokat, hatalmas elefántféléket és teveféléket ábrázolnak-e a kolumbiai Serranía de la Lindosa mágikus, sziklákba vésett rajzai.
A legújabb geológiai kutatások szerint az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját nem ritkán 300 emelet magasságú jégfalak torlaszolták el.
Az állatáldozatokat 700 évvel ezelőtt mutatták be a háború istenének Tenochtitlán spirituális vezetői, és az azték birodalom legtávolabbi pontjairól, több száz kilométeres távolságokból gyűjtötték őket össze.
A svédországi Västernorrlands Museum tárlatán kiállított 3D nyomtatással rekonstruált nő a földművelést halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel kiegészítő népességhez tartozhatott.
A szenzációs jégkorszaki mamutleleteket bemutató, Attenborough és a mamuttemető című filmet március 13-án, vasárnap délután vetíti a Viasat Nature.
Egy kőkorszaki kínai faluban talált csontok tanúsága szerint hétezer évvel ezelőtt már háziszárnyasként tarthatták a libákat, kétezer évvel azelőtt, hogy elkezdtek volna csirkét tartani.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.
Bár korábban a csehországi mészkőhegységekre tették a Szombathy József által 1908-ban megtalált szobrocska eredetét, új kutatási módszerek bevetésével kiderült, hogy az egyik leghíresebb termékenység-szobor Észak-Olaszországból származhat.
A régészek mindeddig nem voltak benne biztosak, hogy mire szolgálhatott az agyagedény, de egy új, egyszerű, terepen is elvégezhető vizsgálat után rájöttek, hogy éjjeliedényről van szó. A bilit egy ostorféreg petéje buktatta le.
James Cook a HMS Endeavour fedélzetén körbehajózta a Földet, feltérképezte Ausztrália keleti partvidékét, és még a Vénusz átvonulását is megfigyelte. Ausztrál kutatók szerint biztos, hogy a 2019-ben megtalált roncsok az Endeavour maradványai, de az amerikaiak szerint elhamarkodott a kijelentés, amit a politika és az érzelmek fűtöttek.
Már az időszámításunk előtti első században is Bart Simpson módjára kellett újra és újra leírni ugyanazt a rosszalkodó diákoknak, de az irodalmi művek másolására és a kereskedés utáni nyugták írására is inkább cserépdarabokat használtak a jóval drágább papirusz helyett.
Harvey Weiss amerikai régész szerint az aszályos időszak több nagy civilizáció sorsát is megpecsételte az egyiptomi Óbirodalomtól a kínai Liangcsu-kultúráig: a politikai elitek megbuktak, a városok elnéptelenedtek, népvándorlások indultak el.
A medálok egyik oldalán a Tízparancsolat kőtábláit tartó Mózes, a másikon a Sema Jiszraél kezdetű ima látható. A régészek nem tudják, hogy a sobibori koncentrációs táborban felfedezett medálok honnan származhatnak, de gyanítják, hogy egy helyi zsidó tradíció része lehetett.
Számtalan olyan helységnév létezik Magyarországon, amiben szerepel a vár, a szék vagy a malom szó, még sincs ott se vár, se szék, se malom. Magamban a Pomázhoz közeli Csikóvárat is ide soroltam, de legnagyobb megdöbbenésemre az 556 méter magas vulkanikus hegy tetején valaha valóban állt egy vár. Hogy került oda, és hová tűnt?
A HS2 gyorsvasút építése közben a munkások római épületekre bukkantak, a lelőhely feltárása után kiderült, hogy a terület a vaskor óta lakott volt, és a negyedik században élte virágkorát. Annyi áru fordult meg a faluban, hogy egy tíz méter széles utat építettek hozzá, amelyen a régészek szerint folyamatos volt a teherforgalom.
A palermói kapucinusok által kiállított 163 gyerekmúmia között vannak, akik úgy néznek ki, mintha csak aludnának, mások műszemekkel merednek a látogatókra. Az 1534-ben letelepedett szerzetesek Isten művének vélték, amikor rátaláltak a felismerhető arcú, természetesen mumifikálódott holttestekre.
Egy ember és egy kutya csontvázára bukkantak a török tengerparton – az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb hatású természeti katasztrófája végezhetett velük.
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.
Az Izraeli Régészeti Hivatal szerdai bejelentése szerint a vállán kost vagy bárányt hordozó fiatal férfit ábrázoló zöldköves aranygyűrű több száz ezüst- és bronzérmével és római kori figurákkal együtt két hajóroncs feltárásakor került elő a Földközi-tenger mélyéről.
A jó minőségű dinótojás-fosszíliák ritkák, azok pedig még ritkábbak, amelyek embriót is rejtenek. Most egy ilyen tojást mutattak be, amit Kínában találtak, és egy nagyjából 70 millió éves embriót foglal magában – épp olyan pózban, amilyen a kikelés előtt álló mai madarakra jellemző.
A szarvakkal és madárszerű elemekkel ellátott bronz sisak 1500 évvel korábbról származik, mint ahogy a vikingek megjelentek a területen. Hogy még zavarosabb legyen az eredete, Szardíniában honos díszekkel látták el a fejfedőt, ami egy eddig ismeretlen óceáni útvonal létezésére utal.
David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Csak a röntgenvizsgálat tudta kimutatni, hogy a több évszázadnyi rozsda- és üledékréteg alatt a viking korszak egyik legsúlyosabb fegyvere, egy Peterson Type D kard rejtőzik.