A Queenslandi Egyetem evolúcióbiológusának gyanús lett, hogy a 4600 éve elhunyt Nofermaat herceg sírkamjárát díszítő festményen szereplő madarak egyetlen ma látható fajnak sem felelnek meg. Kiderült, hogy a meidumi ludak néven ismert festmény egy mára eltűnt faj képviselőit ábrázolja.
Egyre több bizonyíték mutat arra, hogy az ember nem 12 ezer, hanem legalább 16 ezer éve tette be először a lábát Amerikába. Most épp a valaha talált legősibb kutyacsontok DNS-vizsgálata árulkodik erről.
Az Ifjabb Szent Jakabnak tulajdonított csontok régészek szerint egy olyan emberhez tartoztak, aki körülbelül 200 évvel később élt. Az ereklyeként tartott maradványok ellenben a korai kereszténység elfeledett korszakáról árulkodhatnak.
A HMS Victory orrát díszítő szoborról azt hitték, hogy a 21. században készítették, és mivel rossz állapotban volt, 2009-ben szétfűrészelték és egy raktárban helyezték el. Most kiderült, hogy valóban másolat, csak éppen 1815-ben készült, és az eredeti pontos mása.
Alapos vizsgálatnak vetették alá ifjabb Jakab és Fülöp apostol állítólagos maradványait, és kiderült, hogy a Tizenkét Apostol templomban őrzött ereklyék közül legalább az egyik biztosan nem tartozott az apostolhoz.
A londoni Természettudományi Múzeum antropológusai 48 ezer éves fogakat vizsgáltak újra.
Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.
Amerikai kutatók újszerű biokémiai módszerrel, ún. metabolomikus elemzéssel állapították meg, milyen növény kémiai nyomai lelhetők fel az évezredes szelencéken. Kiderült, hogy a maják is kedvelték a büdöskét, akárcsak az aztékok.
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy már a neandervölgyiek is temetkeztek, egy mostani kutatás szerint a mai Franciaország területén előkerült csontokat is eltemették, a halott fejét pedig felpolcolták.
Ez a második hasonló pénzérme, ami előkerült Angliában, a kettő együtt pedig arra utal, hogy valóban középkori leletről van szó, nem később kerültek a 11. századi tárgyak közé az érmék.
Az archeológusok sem értik, hogy miért pont korsóban temették el a halott csecsemőt, de feltételezik, hogy a korsó az anyaméhet, a temetés pedig a gyermek Földanyához való visszatérését jelképezhette.
A felbecsülhetetlen értékű fadarabok évekig kallódtak az Aberdeeni Egyetem raktárában, ahol az egyetem egy egyiptomi származású munkatársa találta meg őket véletlenül. Összesen három tárgy került elő a nagy piramis belsejéből, a másik kettőt Londonban őrzik.
Szomorú, de igaz: az igazi vikingeknek eszük ágában sem volt tülkökkel felszarvazni magukat. A szarvas sisakot viselő vikingek csak a 19. század végén jelentek meg az ábrázolásokon, és több közük van Richard Wagner díszlettervezőjéhez, mint a békés településeket feldúló, rettenthetetlen harcosokhoz.
Gyomlálás? Nem játszhatnánk inkább Legyen ön is milliomost?
A nácik legendás kódológépe a második világháború vége óta rozsdásodott a tengerben, de a szakértők szerint egy év alatt restaurálható.
A savariai aula a Római Birodalom egykori aulái közül a maga 663 m²-es alapterületével a harmadik legnagyobb uralkodói fogadóterem, ami előkerült, és az egyetlen, amelynek rekonstruálható mintájú, egységes mozaikpadlója is feltárult.
A négyes számú Hawara-múmia nem középkorú nő volt, ahogy azt a szarkofágra festett kép sugallta. A röntgendiffrakciós vizsgálat egy különös tárgyat is kimutatott a holttest mellett.
A hallucinogén maszlag maradványaira bukkantak amerikai régészek egy kaliforniai őslakos törzs barlangjában. Az 1523-ból származó növényt az eddigi hiedelemmel ellentétben nemcsak a sámánok fogyasztották, hanem szinte mindenki, és a mennyezetre festett kép sem a víziókat ábrázolja, hanem a maszlagot.
A víz meglepően jó állapotban konzerválta a csontvázat. A halott férfi személyes tárgyait is megtalálták, többek között a sarkantyús csizmáját, a késeit és a kardját is.
Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.
Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint az egyiptomi írnokok már időszámításunk szerint 100 és 200 között is ólmot használtak a tinta száradásának elősegítésére, ez a technika Európában csak a reneszánsz idején terjedt el.
A rendkívüli lelet egy ókori, 25 éves férfi központi idegrendszerének konzervált neuronstruktúráit tartalmazza.
Tizennégy gazdagon díszített szarkofágot tártak fel Egyiptomban, egy szakkarai lelőhelyen, ezzel összesen 27 érintetlen koporsó került eddig elő a helyszínről. A régészeti minisztérium szerint ez az utóbbi évek második legnagyobb fogása, a kutatók további leletekre számítanak.
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
Lengyel barlangokban találtak rá a közel-keleti vadmacskák 4-6 ezer éves csontjaira, amelyek alapján megállapították, hogy a macskákat nem kellett megszelídíteni, elég volt nekik, hogy a mezőgazdaság megjelenésével elszaporodtak az irtani való rágcsálók. Újkőkorszaki win-win.
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
Az elképesztő, 4500 éves helyszínt bemutató régészek szerint az ország egyik legnagyobb emlékművét körülvevő gödrök azt is bizonyíthatják, hogy az újkőkori britek már tudtak számolni.
Egy friss kutatás szerint a korábban vas- vagy bronzkorinak hitt pikt település valójában a 4-6. század környékén virágzott, és a korabeli elit központja volt, fénykorában akár négyezren is lakhattak benne.
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
A norvég pár szigetelésre készült, amikor a padló alól előkerült egy sötétkék üveggyöngy és egy baltafej. Azóta ásatási terület lett a nappalijuk.
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Türk Attila a korai magyar történelem régészeti kutatásainak legújabb eredményeit ismertette.
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Mende Balázs régész a jó kutatási stratégia alapjairól beszélt, íme a teljes előadás videón.
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.
A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.