A gyógyult csontsérülései alapján számos fizikai megpróbáltatáson átesett férfi az újkőkori Ymyyakhtakh kultúra egyik köztiszteletben álló tagja lehetett.
A sztyeppei mamutok agyaraiból készült, 400 ezer éves elefántcsont töredékeket a Déli-Bug folyó völgyében találták meg.
Körülbelül 150 fiatal római katona holtteste került elő, a csontokon nyilaktól, lándzsáktól, tőröktől és kardoktól származó sérülések voltak. A lelet különösen ritkának számít, ahogyan az is, hogy a holttesteket nem hamvasztották el, ahogy a korban szokás volt.
Melsonby közelében több mint 800 vaskori lelet került elő az első századból, a gazdagon díszített lószerszámok, fegyverek és edények arra utalnak, hogy az itt élő törzsek elképesztően gazdagok lehettek.
A fiatalon elhunyt fáraó sírjában megtalált agyagtálak és fapálcák jelentőségét értékelte újra egy amerikai egyiptológus.
Csak a gazdag és előkelő ókori egyiptomiakat temették piramisokba? A mai Szudán területén található Tombos lelőhelyen végzett vizsgálat most ennek mondhat ellent.
A kínai nagy fal északi részén feltárt tömegsírban legalább tizenhét kíméletlenül lemészárolt ember maradványaira bukkantak, de csak mostanra sikerült megfejteni, hogy kínaiak vagy ázsiai hunok voltak-e az áldozatok.
Egy Tunéziában előkerült, 8 ezer éve élt férfi maradványainak DNS vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: európai vadászó-gyűjtögető felmenőket.
A bábukat San Isidro legnagyobb piramisának csúcsán helyezték el, de hogy pontosan mit szimbolizáltak és mire használhatták őket, azt csak találgatni lehet.
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
Az egykori gorsiumi kikötő közelében, a Sárvíz folyó medrében talált tárgyak között római érmék, fibulák, övcsatok, egy páncéltörő nyílhegy és egy bútorgomb is található.
A vadnyugati prérik travois néven számon tartott szánjaihoz hasonló eszközök nyomait egy új-mexikói nemzeti parkban azonosították a kutatók.
A mű az ókori görög isten, Dionüszosz kultuszát, a bor, az ünneplés, a vidámság és az őrület számos fajtáját ötvöző kultusz beavatási szertartásait jeleníti meg.
Csak ennek nem kő, hanem fa oszlopai vannak. A régészek szerint a dániai építmény és a Stonehenge hasonló tájolású és közeli kapcsolatra utal Dánia és Anglia neolitikus népei között.
Sorra kerülnek elő a több száz vagy ezer éve jégbe fagyott nyilak, ruhák, szerszámok, lovaknak szánt hócipők és rejtélyes viking tárgyak.