Rejtélyes rituáléknak adhatott otthont egy Németországban feltárt középkori alagút
A késő középkori üreget egy kőkorszaki temetkezési helyszín oldalába vájták, a járatban a régészek tűz nyomaira, egy róka csontvázára és edénytöredékekre bukkantak.
régészet
Mit köszönhetünk a rómaiaknak? Hát a Ludus Corivallit!
Egy friss kutatásban megpróbálták megfejteni, hogy hogyan játszhattak annak idején azzal a kőlappal, ami Corivallum romjai közül került elő. A rejtélyt végül mesterséges intelligencia segítségével sikerült megoldani, a játékot pedig online ki is lehet próbálni.
Az inuitok már 4500 éve meghódították Grönland legnyugatibb területeit
A rangos Antiquity folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány szerint a paleo-inuitok nem csupán eljutottak, de szezonálisan meg is telepedtek a Kitsissut-szigeteken.
Hannibál elefántja került elő egy córdobai ásatáson
A lelet kora és elhelyezkedése nagyon valószínűvé teszi, hogy az állat nem magától tévedt a késő vaskori település falaihoz. Ez lehet az első közvetlen régészeti bizonyíték arra, hogy Hannibál harci elefántokkal vonult Róma ellen.
Ezer sebből vérzik a kínai agyaghadsereg
Modern kori hamisítványok lennének a világhírű agyagszobrok? Ezt nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, de amit ma terrakotta hadseregként ismerünk, az nem pusztán ókori lelet, hanem egy hosszú 20. századi folyamat eredménye, amelyben elválaszthatatlan a régészet, az ideológia és a látványos önreprezentáció.
A szifilisz már 5000 évvel korábban megjelenhetett, mint eddig hitték
Ez a felfedezés a nemi betegség kezelési lehetőségeinek tovább fejlesztésében is jelentős lépés lehet.
Egy 68 ezer éves kézlenyomat lehet a világ legrégebbi ismert barlangrajza
Az alkotást valószínűleg Homo sapiens készítette, méghozzá úgy, hogy szájába vett egy kis vízzel kevert okkert, a barlangra tette a kezét, és ráfújta a festéket.
Hihetetlenül ritka kelta csatakürtre bukkantak Angliában
Ez mindössze a harmadik, és az eddigi legnagyobb épségben megőrződött hasonló vaskori lelet, amit Nagy-Britanniában találtak.
Öt világraszóló építmény a téli napforduló tiszteletére
Idén mára, december 21-re esik az év legrövidebb nappala. A mai Európa területén található ősi konstrukciók sora bizonyítja, milyen nagy jelentőséggel bírt ez a nap az újkőkorszak emberének.
Melyek a magyar történelem legizgalmasabb régészeti leletei? A Qubit olvasói kérdeztek, a régész válaszol
A Qubit AMA új részében Oross Krisztián a világ legérdekesebb lelőhelyeiről, az ásatások menetéről és a rejtélyes Göbekli Tepéről mesél, és elárulja, hogy ki a legnagyobb történelmi személyiségünk, akiről nincs régészeti bizonyíték.
Elsüllyedt ősi város nyomaira bukkanhattak a tenger mélyén Bretagne partjainál
Francia tengeri régészek találtak rá arra a kb. 7500 éve épült víz alatti falra, ami 120 méter hosszan húzódik a tengerfenéken, és ami egy korabeli település halászati vagy árvízvédelmi célú építményének része lehetett.
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
Az ókori lovas nomádok fejlett kézműves kultúrájáról árulkodik egy uráli kurgán feltárásakor előkerült gazdag leletanyag
A páratlan tárgyegyüttes a Viszokaja Mogila néven ismert régészeti lelőhelyen végzett ásatások során került felszínre.
11 ezer éves, embereket ábrázoló kőszobrokra bukkantak a törökországi Karahan Tepe lelőhelyen
A régészek kedvenc helyszínén több emberalakot fedeztek fel, amelyek tovább bővítik az őskori civilizációról szerzett tudásunkat.
Páratlan honfoglalás kori leletek kerültek elő Akasztóról
Igazi régészeti szenzációnak számít az a három sír, amelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei tártak fel nemrégiben.