Rekonstruálták egy 15. századi szerzetes arcát a koponyája alapján
A wheathampsteadi John apát pirospozsgás arcának újraalkotását történészek is segítették, a kutatók pedig esküsznek, hogy nem Wayne Rooney és Gorbacsov keverékét akarták létrehozni.
régészet
Az eddigi legősibb tervezett emberi táborhelyet fedezték fel egy dél-afrikai barlangban
A maradványok vizsgálata azt mutatja, hogy a korai emberek olyan növényeket használtak fel derékaljaikhoz, amelyeket a helyiek mindmáig sikeresen vetnek be az élősködő rovarok elűzésére.
Már az ókori görögök is akadálymentesítettek egy tanulmány szerint
Több mint 2300 éves találmány lehet a rámpa: egy amerikai régész szerint az ezt bizonyító leletek végig itt voltak szem előtt, csak nem értelmezték őket.
A házi macskák ősei követték a telepeseket Európába, és saját magukat háziasították
Lengyel barlangokban találtak rá a közel-keleti vadmacskák 4-6 ezer éves csontjaira, amelyek alapján megállapították, hogy a macskákat nem kellett megszelídíteni, elég volt nekik, hogy a mezőgazdaság megjelenésével elszaporodtak az irtani való rágcsálók. Újkőkorszaki win-win.
Megtalálták az ausztrál Atlantiszt
A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.
Óriási, kört formázó gödörhálózatra bukkantak a Stonehenge közelében
Az elképesztő, 4500 éves helyszínt bemutató régészek szerint az ország egyik legnagyobb emlékművét körülvevő gödrök azt is bizonyíthatják, hogy az újkőkori britek már tudtak számolni.
Pikt óriástelepülésre bukkantak Skóciában
Egy friss kutatás szerint a korábban vas- vagy bronzkorinak hitt pikt település valójában a 4-6. század környékén virágzott, és a korabeli elit központja volt, fénykorában akár négyezren is lakhattak benne.
13 ezer évesnél is öregebb a legrégibb ismert kínai műalkotás
Az archeológusok úgy vélik, hogy a mindössze 1,5 centiméteres, vélhetően valamilyen énekesmadarat ábrázoló szobrocska egy jégkorszaki vadászó-gyűjtögető kultúra alkotása.
A Holt-tengeri tekercsek titkait nemcsak a rájuk írt információ fedheti fel, hanem a genetika is
A DNS már nemcsak emberi maradványok, hanem ősi állati szövetek, például pergamendarabok vizsgálata révén segíthet jobban megérteni a történelmet.
Csökkenő genetikai sokszínűségük miatt halhattak ki a neandervölgyiek
Spanyol kutatók neandervölgyiek nyakcsigolyáinak összehasonlító elemzése alapján jutottak arra, hogy a az ősemberek genetikai sokszínűsége csekély mértékű volt, ez pedig jelentősen korlátozta alkalmazkodóképességüket, így fennmaradásukat is.
Viking sírt talált a ház padlója alatt egy norvég pár
A norvég pár szigetelésre készült, amikor a padló alól előkerült egy sötétkék üveggyöngy és egy baltafej. Azóta ásatási terület lett a nappalijuk.
Megvan az első bizonyíték, hogy a marihuánát már az i.e. 8. században ismerték a Közel-Keleten
Kannabisz nyomaira bukkantak egy júdai szentély oltárában, amelyet még 1963-ban tártak fel. A leleteket elemző kutatók szerint a maradványokon kimutatott szert vallási élmények előidézésére használták.
Megtalálták az első orosz indiánt
Egy 14 ezer éves fog alapján megtalálták Szibériában az amerikai őslakosok eddig ismert legkorábbi rokonát, méghozzá a Bajkál-tó közelében. A kutatás szerint ez azt is jelenti, hogy a később Amerikába vándorolt szibériaiak jóval nagyobb területen barangoltak húszezer évvel ezelőtt, mint korábban hitték.
A Stonehenge előtt 7 ezer évvel épített Göbekli Tepe már tudatos mérnöki munka eredménye
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Ősi növénytermesztés folyt az Amazonas-medencében
Egy nemzetközi kutatócsoport tízezer évvel ezelőtti manióka- és töktermesztés nyomait azonosította a bolíviai Llanos de Moxos szavannájának mesterséges erdőszigeteiben.
Istenként tisztelték a nyulakat és a tyúkokat a vaskori Britanniában
Egy régészeti kutatásból kiderült, hogy nem a vikingek, hanem már egy évezreddel korábban a rómaiak vitték be a nyulakat Britanniába, ahol istenségnek tekintették, felnevelték, majd tisztességgel eltemették őket.
Akármilyen jó tarsolylemezt találok Ukrajnában, nem kezdhetek egyből térképet rajzolni a magyarok vándorlásáról
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Türk Attila a korai magyar történelem régészeti kutatásainak legújabb eredményeit ismertette.
Annál halványabb a magyarságfogalom, minél régebbre megyünk vissza az időben
A Qubit Live #3-on a magyarság eredetének legfrissebb tudományos magyarázatait mutatták be régészek, történészek és génkutatók. Mende Balázs régész a jó kutatási stratégia alapjairól beszélt, íme a teljes előadás videón.
Nem Romulus sírját, hanem a tiszteletére emelt szentély oltárát és egy szarkofágot találtak meg Rómában
A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.
Szovjet kémrádiót ástak elő német régészek egy római villa romjai alól
Az R-394KM típusú, Sztrizs (magyarul: Gyors) fedőnevű adó-vevőt 1987-ben gyártották a Szovjetunióban, majd nem sokkal később kémek vitték Nyugat-Németországba.
A neandervölgyiek már eltemették a halottaikat
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.
Ősi viking üvegbábut találtak Lindisfarne szigetén
A lelet arra utal, hogy a vikingek jóval nagyobb hatást gyakoroltak a Brit-szigetek kultúrájára, mint eddig hitték. Az apró üvegfigurát egy közösségi támogatásból működő civilek találták meg, a lelet azt is jelentheti, hogy a helyiek már azelőtt játszottak hnefataflt, mielőtt a vikingek nekiálltak volna kifosztani Nagy-Britanniát.
Csattanós választ adott a jégkorszakra a fazék feltalálása
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
Már az avar korban is rokonsági alapon szerveződhetett az elit
Magyar kutatók 7. századi avar sírokban talált maradványokat vizsgáltak archeogenetikai módszerekkel. Kiderült, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű, de volt egyéb tanulság is.
Brit tudósok megszólaltattak egy 3000 éves egyiptomi múmiát
A ókori temetkezési szertartások szerint eltemetett múmia hangképzőszervei olyan állapotban maradtak meg, hogy a számítógépes technológia segítségével emberi hangon szólalt meg.
Üvegesre pirította egy áldozata agyát a Vezúv Herculaneumban
Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.
Kivételesen jó úszók lehettek a neandervölgyiek
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Nagy-Britannia legnagyobb római kori tömegmészárlása valószínűleg meg sem történt
Sir Mortimer Wheeler a harmincas években rettenetes, az i. sz. 43-ban történt tömegmészárlás nyomaira bukkant. Egy friss kutatás szerint viszont az az ütközet, amire hivatkozott, meg sem történt, a feltárt sírból pedig nem egyetlen csata, hanem százötven év leletei bukkantak elő.
Feltárták az ember által épített legrégebbi, 7000 éves gátat
Az izraeli Tel Hreizben már a neolitikumban is megpróbáltak gátat emelni, hogy a tenger ne lepje el a falut. Ellepte. A maradványokat most tárták fel a Haifai Egyetem kutatói.
3000 éves talány: mi van ennek az egyiptomi nőnek a fején?
Az egyiptológusokat régóta foglalkoztatja, mi is lehet az a tölcsér alakú valami, amit a papíruszokon és egyéb ábrázolásokon látni az emberek fején. Glória? Parfümadagoló? Lélekszimbólum?
Ez a 44 ezer éves vadászjelenet az eddigi legősibb barlangrajz
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
Alaposan kivarrt női múmiák visznek közelebb az egyiptomi tetoválások titkához
A régészek infravörös fény alatt vizsgálták hét múmia tetoválásait, és kereszt, pávián, hieroglifa motívumokat is találtak. Eddig szinte csak női testeken találtak ilyen díszítő elemet, ami meghatározta a tudományos magyarázatok irányát is.
Dupla viking temetkezési helyszínt tártak fel Norvégiában
A hajós temetkezések nem számítottak rendkívülinek a a vikingek körében, de az nagyon ritka, hogy egy meglévő halottas hajóba száz évvel később egy másikat temessenek. Utoljára az ötvenes években került elő hasonló lelet, a régészek nem tudják, mi lehetett a szokás oka.
A közhiedelemmel ellentétben különböző népek olvasztótégelye volt az ókori Róma
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Botswanában lehet az összes ma élő ember őshazája
Régóta tudható, hogy a modern ember Afrikából származik, de hogy pontosan honnan, azt most DNS-elemzés, valamint földrajzi és régészeti eszközök segítségével derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.
10 millió eurós pályázat keretében kutatják a kora középkori Kárpát-medencében élők génjeit
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását
A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.
Egy új kutatás szerint nem igaz, hogy az ősemberek mindent azonnal behabzsoltak
Egy Tel-Aviv-közeli barlangban talált csontok arra utalnak, hogy már több százezer évvel ezelőtt gondoltak arra az emberek elődjei, hogy raktározni kell az ételt.
Részecskegyorsítóval olvassák a titokzatos herculaneumi tekercseket
A Vezúv 79-es kitörése után Pompeii mellett egy másik várost, Herculaneumot is befedte a vulkáni hamu, ami egyebek mellett egy 1800 tekercset tartalmazó könyvtárat is megőrzött. Az összeégett és olvashatatlan tekercsek titkát most a brit Diamond részecskegyorsítóval próbálják megfejteni.
Már a történelem előtti korban játékos edényből itatták a csecsemőket, állati tejjel
A bronzkorban és a vaskorban nem volt könnyű az élet Európában, csak minden második gyermek érte meg a felnőttkort. Nem volt mindegy, hogy hogyan és mivel választják el a kisbabákat. Egy új lelet alapján a megfelelő edény mindenesetre megvolt a táplálásukhoz.
Vagy nagycsaládosok voltak a neandervölgyiek, vagy bébiszittert alkalmaztak – derült ki egy szenzációs leletből
Nyolcvanezer éves fosszilizálódott lábnyomok alapján francia régészek a neandervölgyi csoportok összetételére következtettek. Úgy tűnik, több gyerek volt egy-egy ilyen társaságban, mint eddig hitték.
Ujjcsonttöredékből rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy 70 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai lány
A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói epigenetikai mechanizmuson alapuló módszerrel építették újra az őslány csontvázát és koponyáját.
Ötezer éves egyiptomi élesztővel sütött kenyeret a műkedvelő egyiptológus
A bostoni Peabody Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött edényekben talált élesztőkultúrát élesztette fel és azzal sütött ehető kenyeret Seamus Blackley, az ismert amerikai videojátékfejlesztő.
Hogyan rekonstruáljunk római palotát, és hogyan ne?
Ha nem kényszerítjük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy mindenképpen az eredeti romokat felhasználva építünk meg valamit, akkor sokkal nagyobb tere marad annak, hogy a meglévő tudás mellett a kérdéseket, bizonytalanságokat, hiányokat is megosszuk a látogatókkal, írja Havas Zoltán régész a hányattatott sorsú Hadrianus-palota helyreállításáról.
Szenzációs felfedezés egy koponya alapján: 160 ezer évvel korábban érkezhetett a modern ember Európába, mint eddig hittük
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
A mesterséges intelligencia megfejtett egy elfeledett ősi nyelvet
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.
Amerikai kutatók: A kannabisz Tibetből származik, és már 28 millió éves
Új módszerrel próbálták kikövetkeztetni vermonti kutatók, hol termett először marihuána a Földön. A munkát eddig nehezítette, hogy a növény pollenje a megszólalásig hasonlít a komló virágporára, így nehéz volt osztályozni a leleteket.
Soha ilyen régi emberi nyomot nem találtak még Észak- és Dél-Amerikában
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
A neandervölgyiek voltak az elsők, akik sasokkal vadásztak
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.
Rekonstruálták, hogy nézhetett ki egy kutya 4000 éve
1901-ben 24 kutyakoponyára bukkantak egy 4-5 ezer éves skóciai sziklasírban, most sikerült az egyikből realisztikus arcképet alkotni a neolitikus kutyáról.