Számtalan olyan helységnév létezik Magyarországon, amiben szerepel a vár, a szék vagy a malom szó, még sincs ott se vár, se szék, se malom. Magamban a Pomázhoz közeli Csikóvárat is ide soroltam, de legnagyobb megdöbbenésemre az 556 méter magas vulkanikus hegy tetején valaha valóban állt egy vár. Hogy került oda, és hová tűnt?
A HS2 gyorsvasút építése közben a munkások római épületekre bukkantak, a lelőhely feltárása után kiderült, hogy a terület a vaskor óta lakott volt, és a negyedik században élte virágkorát. Annyi áru fordult meg a faluban, hogy egy tíz méter széles utat építettek hozzá, amelyen a régészek szerint folyamatos volt a teherforgalom.
A palermói kapucinusok által kiállított 163 gyerekmúmia között vannak, akik úgy néznek ki, mintha csak aludnának, mások műszemekkel merednek a látogatókra. Az 1534-ben letelepedett szerzetesek Isten művének vélték, amikor rátaláltak a felismerhető arcú, természetesen mumifikálódott holttestekre.
Egy ember és egy kutya csontvázára bukkantak a török tengerparton – az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb hatású természeti katasztrófája végezhetett velük.
A CT-vizsgálat szerint a 169 centiméter magas, ép fogazatú I. Amenhotep 35 éves kora körül hunyt el, halálát azonban nem baleset vagy erőszakos esemény okozta, mert a kutatók a körülmetélésen kívül nem találtak jelentősebb, még életében elszenvedett fizikai sérülésre utaló nyomot a testén.
Az Izraeli Régészeti Hivatal szerdai bejelentése szerint a vállán kost vagy bárányt hordozó fiatal férfit ábrázoló zöldköves aranygyűrű több száz ezüst- és bronzérmével és római kori figurákkal együtt két hajóroncs feltárásakor került elő a Földközi-tenger mélyéről.
A jó minőségű dinótojás-fosszíliák ritkák, azok pedig még ritkábbak, amelyek embriót is rejtenek. Most egy ilyen tojást mutattak be, amit Kínában találtak, és egy nagyjából 70 millió éves embriót foglal magában – épp olyan pózban, amilyen a kikelés előtt álló mai madarakra jellemző.
A szarvakkal és madárszerű elemekkel ellátott bronz sisak 1500 évvel korábbról származik, mint ahogy a vikingek megjelentek a területen. Hogy még zavarosabb legyen az eredete, Szardíniában honos díszekkel látták el a fejfedőt, ami egy eddig ismeretlen óceáni útvonal létezésére utal.
David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Csak a röntgenvizsgálat tudta kimutatni, hogy a több évszázadnyi rozsda- és üledékréteg alatt a viking korszak egyik legsúlyosabb fegyvere, egy Peterson Type D kard rejtőzik.
A hét és fél centi hosszú, csontból vagy agancsból készült szobrocska egy koronás alakot ábrázol, aki egy sólymot tart a kezében. A műalkotás a tizenharmadik században készült, ezzel ez a legrégebbi ismert skandináv solymászábrázolás.
Most először bukkantak olyan csontvázra, amelynek sarokcsontjába egy szög ékelődött. A kutatók szerint nem véletlenül: az írásos emlékek szerint végzett keresztre feszítés éppen így fúrta volna át a csontot.
Elefántcsontból készült fésűt, egyiptomi skarabeuszokat és aranyékszereket is találtak a régészek egy ciprusi feltáráson. A sírban mezopotámiai és egyiptomi ékszereket, skarabeuszokat, cseréptárgyakat és használati tárgyakat is találtak, a kincsek pedig valóban fejedelmiek voltak, akkoriban csak Nefertiti egyiptomi királyné viselhetett hasonlókat.
Az 1652-es ezüstshillinget Massachusetts kolóniában verték, onnan vitte haza Angliába William Wentworth telepes egyik leszármazottja. Egészen mostanáig a család birtokában volt, igaz, nem tudtak róla: az érme sok másikkal együtt egy dobozban hányódott, végül 350 ezer dollárért kelt el.
A jó állapotban megmaradt romok között találtak egy Akhilleuszt ábrázoló mozaikot is, amelyet az ásatás vezetője az elmúlt száz év legjelentősebb hasonló leletének tart. A villa maradványait a szántóföld tulajdonosának fia találta meg, séta közben egy különösnek tűnő cserépdarab keltette fel a figyelmét.
Az 5500 dénárok között valódi ritkaságok is akadtak, az ezüst egy átlagos katona 11-15 évi fizetésének felelt meg. Az elásott kincset a Wertach folyó szétszórta, most a régi folyómederből kerültek elő az érmék.
Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.
A kifogástalan minőségben fennmaradt falfestmény II. Ramszesz fáraó kincstárnokának sírját díszítette, és életének fontos jeleneteit ábrázolta – meg egy borjúvágást.
A 35–45 éves korában elhunyt nő maradványai már a feltárás idején is kivételesnek számítottak. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Glossza podcastjában Fábián Szilvia és Gerber Dániel meséli el Közép-Európa első női bronzkori arcrekonstrukciójának kalandos történetét.
A belső-ázsiai sivatag forró, száraz és sós környezetében hajjal és ruhával együtt fennmaradt múmiákról sokáig azt tartották, hogy a mezőgazdasági technológiákat terjesztő európaiak maradványai, de most 9000 évre visszavezették a származásukat, és csak Szibériáig jutottak.
A Brit Királyi Légierő 1942 márciusában ledobott gyújtóbombái sem tudták elpusztítani a meglepően jó állapotú mogyorós-mandulás süteményt.
A modern házi ló megjelenése forradalmasította a bronzkori népek életét. Most kiderült, hogy a mai lovak ősei a nyugat-eurázsiai sztyeppéről származnak, és azt is sikerült meghatározni, hogy milyen genetikai változások vezettek előnyös tulajdonságaik kialakulásához.
Vikingek által hátrahagyott, fából készült tárgyak vizsgálatából kiderült, hogy a skandináv hajósok már Szent István uralkodásának 21. évében megjelentek Új-Fundlandon.
Fényűző luxustárgyakra bukkant egy bajorországi régészcsoport Meteorbecsapódás-falván, egy VI. századi temetkezés helyszínén.
Az eddigi régészeti leletek szerint az első emberek nagyjából 3300 évvel ezelőtt kaptak rá a dohányfüstölésre. Egy Utahban feltárt, több mint 12 ezer évvel ezelőtti táborhely vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a nikotin hatásait jóval korábban felfedezték az emberek. A dohányfogyasztás kezdeti módja azonban még tisztázásra vár.
Két brit régész egy Maidstone közelében lévő mezőn tárta fel a V-2 rakéta maradványait. A Hitler csodafegyverének kikáltott hiperszonikus rakétával Londont célozták meg, végül egy gyümölcsöst tarolt le 1945-ben, épp Valentin-napon.
Egy frissen megjelent brit kutatás szerint a reneszánsz mágus, John Dee egy Mexikóból származó obszidiántükörrel próbálta megfejteni az angyalok titkait. A tükör anyagának vizsgálatából az is kiderült, hogy pontosan honnan származik: eredetileg az aztékok próbáltak varázsolni vele.
Egy kiszáradt tó fenekén találták a 21–23 ezer éves emberi lábnyomokat, pedig ebből az időből korábban csak mamutok, kardfogú tigrisek és más jégkorszaki állatok maradványaira bukkantak.
A Max Planck Intézet régészei által vezetett nemzetközi kutatócsoport bronzkori emberek fogköveit elemezte. Kiderült, hogy a nomád pásztorok eurázsiai elterjedésében kulcsszerepet tölthetett be a tej és a tejtermékek domesztikációt is feltételező fogyasztása.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Minden eddiginél régebbi, bőrfeldolgozáshoz használatos eszközöket találtak a régészek egy marokkói barlangban. Az eszközök és az állati maradványok alapján úgy gondolják, hogy 120 ezer évvel ezelőtt már bőrruhát viseltek az emberek, a ragadozókat pedig direkt a bőrükért vadászták.
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
Az 1500 éve eltemetett tárgyakon eddig ismeretlen motívumok is szerepelnek. A leletben ékszerként viselhető római érmék és királyokat vagy isteneket ábrázoló vésetek is vannak, az aranytárgyakat jövő februárban állítják ki a Vejlei Múzeumban.
A 2017-ben feltárt rom valószínűleg fontos zarándokhely lehetett a hatodik században, de hogy ki lehetett az a mártír, akinek emelték, még nem derült ki, egy frissen indított weboldalon viszont legalább meg lehet nézni, hogyan nézhetett ki fénykorában.
A herculaneumi csontok vizsgálatából kiderült, hogy mit ehettek az ottaniak, mielőtt kitört volna a Vezúv és elpusztította volna a várost. A csontok analízise szerint az ottaniak rengeteg halat, kagylót és olívaolajat fogyasztottak.
A kutatók szerint a viszonylag egészséges csontozatú nő szerelemből áldozhatta fel magát, hogy együtt temethessék el a férjével, akinek maradványain számos sérülést fedeztek fel.
Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.
A szenzációs leleteket olasz és magyar kutatók vetették alá alapos elemzésnek. A Vatya-kultúra elitjéhez tartozó anya a terhesség 28-32. hetében halt meg. A csepeli urnamezőt a legnagyobb magyarországi bronzkori temetőben tárták fel.
Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.
A most feltárt, 1541-es földrengés során folyóssá vált talaj miatt omlott be a ferences kolostor is. A kutatók szerint a mai napig magas a Dunakanyar szeizmikus kockázata, és ez a bős–nagymarosi vízlépcső építésénél katasztrófához is vezethetett volna.
A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.
Az izraeli kutatók szerint az eddig ismeretlen ősünk nagyjából százezer évvel ezelőtt élt, és a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett.
Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.
Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.
A Tel Tsafban előkerült lelet a legrégebbi pecsét, ami mindeddig előkerült Levante déli részén, és arra utal, hogy a falu nyüzsgő cserekereskedelmi központ lehetett hétezer évvel ezelőtt.
Megdőlt a száznapos tojás rekordja, bár az ezeréves tojás étkezésre már valószínűleg nem alkalmas. Annak idején emésztőgödörbe került, valószínűleg ennek köszönheti, hogy épségben fennmaradt.
Cambridge-i régészek legújabb kutatása szerint bár az orvostudomány ismeri az ortopédiai elváltozás öröklött változatát, a megvizsgált csontmaradványok alapján kijelenthető, hogy azok körében, akik megengedhették maguknak a csőrös cipők viselésének luxusát szinte népbetegség volt a Hallux valgus.
Az egyik csontváz Otterupban, Dániában került elő, a másik Oxfordban, Angliában. A maradványokon végzett genetikai vizsgálatok szerint a két viking rokonságban állt egymással, az Angliában megkerült viking pedig valószínűleg a Szent Bereck-napi mészárlásban vesztette életét.
A Yale Egyetem régészprofesszora szerint a vudubabaként használt átokedénnyel egy athéni peres ügy érintettjeit akarhatták megölni.
A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.