régészet

Michelangelo meglepően alacsony volt

Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.

Hogy kerültek a vikingek a mai Spanyolországba, és mit műveltek ott?

Spanyolországban minden évben hatalmas bulit csapnak annak tiszteletére, hogy a vikingek annak idején nem tudták bevenni Catoira városát, de az írásos bizonyítékokon kívül tárgyi emlékek alig maradtak fenn ebből a korból. A régészek csak az utóbbi években kezdték el kutatni az Ibériai-félsziget vikingjeit, akiket később elűztek a területről, aki pedig maradt, muszlim hitre térhetett át.

Kik azok az angolszászok?

Egy friss kutatás újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy az angolszásznak nevezett nép Nagy-Britanniában nem is igazán nép volt, hanem inkább kulturális identitás. Ennek ellentmond az a nézet, hogy az Európából benyomuló angolszászok kiirtották vagy a perifériára űzték Nagy-Britannia őslakóit, a koponyák vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy a korábbi lakók asszimilálódtak.

Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét

A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.

Csodálatos aranykincset találtak Angliában

Egy kincsvadász két ritka aranypénzre bukkant III. Eduárd korából. Az érmék nagyon ritkák, a régészek azt feltételezik, hogy valaki vagy elveszíthette őket, vagy szándékosan rejtették el a kincset. Mindössze három félflorinos érme maradt fenn, most került elő a negyedik.

Ókori nekropoliszra bukkantak egy horvát szigeten

Egy Hvar szigetén található palota udvarát ásták fel régészek, és városkapu, kőfalak, valamint egy nagy temető maradványaira bukkantak. Egy szokatlan temetési rituálé nyomait is felfedezték: a gyerekeket óriási edénybe, különböző tárgyakkal együtt temették el a 4–5. századból származó nekropoliszban.

A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban

A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.

Megtalálták az arcbalzsamozás receptjét

A Koppenhágai Egyetem egy egyiptológusa megfejtette a louvre-i és a carlsbergi papiruszt. Kiderült, hogy a 3500 éves iratokban a múmiák arcának bebalzsamozását is leírták, ez mindössze a harmadik eredeti egyiptomi forrás, amiben a mumifikálás mesterfogásaival foglalkoznak.

Megtalálták a bochniai boszorkányokat

Két megégett csontvázra bukkantak Lengyelországban, a régészek szerint a holttestek az 1679-ben elítélt és megégetett boszorkányokhoz tartozhatnak, akiket egy gyerek meggyilkolásával vádoltak. A perben három nőt ítéltek el, így a kutatók azt feltételezik, hogy van még egy csontváz ott, ahol ezeket találták.

Hogy kerül a szarv a viking sisakra?

Szomorú, de igaz: az igazi vikingeknek eszük ágában sem volt tülkökkel felszarvazni magukat. A szarvas sisakot viselő vikingek csak a 19. század végén jelentek meg az ábrázolásokon, és több közük van Richard Wagner díszlettervezőjéhez, mint a békés településeket feldúló, rettenthetetlen harcosokhoz.