Élőben közvetítik, ahogy ma délután elindul titkos küldetésére az USA űrhaderejének zászlóshajója, az X–37B

UPDATE: A kilövést a rossz időjárás miatt vasárnapra halasztották. 

Ha az időjárás is úgy akarja (60 százalék az esély rá, hogy nem úgy akarja), május 16-án, szombaton magyar idő szerint 14 óra 24 perckor a floridai Cape Canaveralból elindul titkos küldetésére az Egyesült Államok űrhadereje, a United States Space Force (USSF) robot-űrrepülőgépe, az X–37B. 

Az amerikai légierővel, a U.S. Air Force-szal közös projekt keretében végrehajtott indítást magáncég, a 2006-ban a Lockheed Martin és a Boeing által létrehozott United Launch Alliance (ULA) bonyolítja le saját fejlesztésű hordozórakétájával, a már jól bevált Atlas–5-tel. A küldetést a COVID-19-járványban dolgozó egészségügyieknek és az áldozatoknak dedikálták, és ezt a hordozórakétára is felírták. Az indítást élőben itt lehet követni.

Az X-37B ötödik, eddig utolsó küldetésénForrás: U.S. Air Force

Mivel ugye titkos, a küldetés fő céljáról semmit nem lehet tudni, az viszont nyilvános, hogy a projekt során űrbe bocsátják a FalconSat–8 nevű, kis méretű műholdat, ami Föld körüli pályán keringve végez majd kísérleteket. Emellett két másik kísérlet is zajlik majd az X–37B fedélzetén. Az egyikben az amerikai űrhivatal, a NASA azt vizsgálja, hogyan hat a sugárzás és az egyéb űrbéli hatások különböző anyagokra, illetve egyes ehető növények magvaira. A másikban az Egyesült Államok haditengerészete és a tengerészgyalogság közös kutatóintézete, a Naval Research Laboratory napenergiát alakít mikrohullámokká, amelyeket aztán vissza lehet juttatni a Földre. A ULA projektleírása itt olvasható.

Egy ponton Elon Musk is beszállt

A USSF és az amerikai légierő két a Föld körüli pályára szánt, ott akár évekig is keringő, majd a Földre visszatérni képes, repülőgép módjára landoló X–37B robot-űrrepülővel rendelkezik, amelyeket a Boeing épített, és amelyek a cég korábbi, X–40-es modelljének némileg felhizlalt változatai. A robotrepülő első, már akkor is hipertitkos küldetésére 2010-ben került sor, amikor csaknem 9 hónapot töltött az űrben. Eddigi utolsó, egyben leghosszabb, ötödik útja 2017 szeptemberében kezdődött és tavaly október végén, 780 nap után ért véget. Ennek a projektnek külön érdekessége volt, hogy az X–37B űrbe juttatásához nem a ULA Atlas–5 hordozórakátáját használták, hanem a Tesla-vezér Elon Musk magánűrcége, a SpaceX óriásrakétáját, a Falcon–9-et. 

A ULA Atlas V 411 hordozórakétája idén februárban Cape Canaveralban nem az X-37B-t, hanem az európai űrhivatal, az ESA napszondáját, a Solar Orbitert segített az űrbe juttatniFotó: Paul Hennessy/NurPhoto via AFP

A projektek kezdetben a NASA, később az amerikai hadügyminisztérium hatáskörébe tartoztak. A mostani gazda, az űrhaderő, vagyis a USSF csak 2019 decemberében jött létre mint az amerikai fegyveres erők legújabb, hatodik ága a hadsereg, a tengerészgyalogság, a haditengerészet, a légierő és a parti őrség után – az űrhadviselés 1982-től tavaly év végéig a légierő irányítása alatt állt, Air Force Space Command néven. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!