A barátságos zsiráfok tovább élnek, mint a mogorvák

A Zürichi Egyetem kutatói öt éven keresztül vizsgálták a tanzániai zsiráfok viselkedését, és arra jutottak, hogy a sikeres túlélés egyik legfontosabb feltétele az állatok között fennálló szociális viszonyok megléte. A túlélés szempontjából a zsiráfbarátságok még az állatok természeti környezeténél és az emberrel történő interakciójánál is fontosabbnak tűnnek, igaz, hosszú barátságokat csak a faj nőstényei kötnek egymással.

Ennek az az oka, hogy a zsiráfbikák, amikor elérik az ivarérett kort, vándorolnak a 10-20 állatból álló csordák között, így hosszabb barátságokat sem tudnak kötni egymással, a nőstények körében viszont nem ritka a hosszú, éveken át tartó barátság sem. Monica Bond, a kutatás vezetője szerint azok az állatok, amelyek több fajtársukkal állnak jó viszonyban, nagyobb eséllyel kerülik el az orvvadászokat, illetve eredményesebben találják meg a táplálékforrást is.

Egyedül nem megy

A csordának Bond szerint megvan az az előnye is, hogy az egyedek kevesebb stressznek vannak kitéve bennük: ha jó közöttük a viszony, csökken a versengés, a nőstények eredményesebben tudják nevelni a fiatal állatokat, emellett pedig pszichológiai előnyük is származik a társas élettől.

A Zürichi Egyetem kutatói tíz éve tanulmányozzák a tanzániai zsiráfcsordákat, ennek során 512 nőstény állatot azonosítottak egy WildID nevű programmal, amely a foltok mintázata alapján ismeri fel a különböző egyedeket. Bond és társai arra is rájöttek, hogy azok a nőstények, amelyek legalább három másik nősténnyel közösen nőttek fel, a későbbiekben könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni a fajtársaikkal, és könnyebben alakítanak ki olyan hosszabb távú kapcsolatokat, amelyek előnyt biztosítanak a számukra a túlélésben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: