Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.
Evolúciós antropológusok szerint a komplex szerszámkészítési módszerek hajnalától és a társas tanulástól számítható a kumulatív kultúra kialakulása.
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
A Buronius manfredschmia néven lajstromozott faj az eddig ismert legkisebb termetű emberszabású.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A koevolúció eddig leginkább csak elméletileg feltételezett funkcióját ausztrál és brit ornitológusok bizonyították.
A testméretük viszont csökkent.
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.
A Páll-Gergely Barna és Sipos András Péter vezette nemzetközi kutatócsoport szerint a minimális felületű héjjal beborítható formák adnak magyarázatot a tüdőscsigák evolúciós sikerére.
A Föld mágneses mezeje alapvető fontosságú az élet szempontjából, nélküle a Nap sugárzása terméketlenné változtatná a bolygónkat. Egy új tanulmány szerint azonban talán nem is léteznénk, ha ez a mágneses mező félmilliárd évvel ezelőtt nem változott volna meg radikálisan.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Már a legelső, korallok közé tartozó nyolcosztatú virágállatok is biolumineszcensek lehettek, ami 270 millió évvel korábbra tolja a jelenség kialakulását.
Német biofizikusok igazolták, hogy csak vízzel teli kőzetrepedésekre és hőforrásra volt szükség, hogy prebiotikus kémiai reakciók létrehozzák az életet felépítő molekulákat. Az eredményeket a kutatást vezető szakember és a terület egyik legnagyobb szakértője segített értelmezni a Qubitnek.