A cápák legfiatalabb családjába tartozó bambuszcápa-félék genetikai vizsgálata derített fényt arra, mikor és miért tanultak meg ezek az egzotikus fajok szárazföldön járni.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Az atlantai Emory Egyetem pszichológusainak fMRI-vel végzett vizsgálatai szerint a képzetlen átlagos házi ebek agyának az a része aktiválódik, amely az embernél és a főemlősöknél is a közelítő mennyiségreprezentációért felelős.
A Nature Ecology & Evolution-ben megjelent magyar-angol közös eredmény eldöntheti az evolúciókutatás egyik alapvető dilemmáját, vagyis azt, hogy miként alakultak ki a mai élővilág legnagyobb csoportjai, azaz milyenek az evolúciós törzsfa legkorábbi elágazásai.
A ganajtúróknál ugyanannak a két génnek a kifejeződése a szárny és a szarv is.
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.
Darwin szerint az élet egy meleg pocsolyában jött létre, de a legfrissebb kísérletek szerint az óceán legmélyén létezhetett ideális környezet a protosejtek kialakulására.
Az emberi kezet az teszi különösen ügyessé, hogy a hüvelykujj teljesen szembefordítható a tenyérrel. Az embriogenezist vizsgáló fejlődésbiológusok most azt állítják, hogy ez a képesség egy 250 millió éves hüllőizomnak köszönhető.
A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
Az eddig fellelt legősibb emberelőd maradványai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy fajunk törzsfejlődése nem volt egyenes vonalú. Az Australopithecus anamensis bizonyíték arra, hogy az emberfélék nem egymásból alakultak ki, az evolúció több, egymással párhuzamosan megjelenő fajjal is próbálkozott.
A széncinege, a szarka és a kormos légykapó is nagy bajban lehet, de a kőkorszakihoz képest ezerszer gyorsabb klímaváltozás az egész evolúciót kicselezheti.
Első alkalommal figyelték meg, hogy egy főemlős direkt jódot, pontosabban jódtartalmú növényt fogyaszt. A kutatók szerint az ember is vízinövényekkel fedezhette a szükségleteit, ez tehette lehetővé az agy fejlődését a vízparti területeken.
Új kutatás tárta fel, milyen genetikai változások kellettek az eredetileg tengerekben élő halfaj számára az édesvízhez való alkalmazkodáshoz.
Szécsi Balázs közgazdász szerint vannak olyan, az emberiség lényegéből fakadó láthatatlan erők, amelyek megakadályozzák, hogy radikális fordulatot hajtsunk végre a klímaváltozás megállítása érdekében. Ezek az erők észrevétlenül épültek be mindennapi döntéseinkbe, és afelé terelnek minket, hogy a klímavédelem céljaival tökéletesen ellentétesen viselkedjünk.
A Philornis downsi nevű légyfajtát véletlenül hurcolták be a Galápagos-szigetekre a hatvanas években, parazitikus lárvái megváltoztatják a madarak csőrét, amelyeknek így a daluk is megváltozik. Az eredmény: a megzavarodott madarak nem a saját fajtársaikkal szaporodnak.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Itt az ideje, hogy a természettudományos eredmények birtokában az emberiség kilépjen az evolúció nyomása alól, állítja Alasdair MacKenzie. A skót molekuláris biológus provokatív véleménye az ember törzsfejlődésének végéről folytatott évtizedes vita legújabb fejezete.
Az együttműködés a versengés, a verseny pedig a kooperáció szükséges feltétele – fejtegeti egy norvég biológus-szociálantropológus szerzőpáros közös esszékötete, A versengés paradoxonjai.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.
Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
„A bálnák az evolúció ikonikus példái. Kistestű, patás emlősökből váltak a ma ismert óriási tengeri lényekké.”
Egy kisbolygó becsapódása 66 millió évvel ezelőtt tömeges kihalást okozott, és véget vetett a nem-madár dinoszauruszok uralmának a Földön. Most úgy tűnik, hogy kutatók a becsapódás utáni órák eseményeit rekonstruálták egy észak-dakotai lelőhelyen.
Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek munkájában magyar tudósok is részt vettek, megtalálta a monogámiában élő állatok közös genetikai mintázatát, amely magyarázatul szolgálhat a közös utódnevelési viselkedés kialakulására.
Van-e tudatuk az állatoknak? Ha az evolúció által életre hívott túlélési stratégiát tekintjük tudatnak, az ember csak annyira különleges, mint egy méh, egy holló vagy egy kutya: akkor bármely állat, amelynek szüksége volt erre a képességre, ugyanúgy rendelkezik öntudattal, mint mi.
Az evolúció semmit nem „tesz” ok nélkül, de van, amikor egy-egy szerv vagy viselkedésbeli vonás visszamarad. Ezek vagy elveszítik a funkciójukat, vagy úgynevezett spandreleknek tekinthetők, semmilyen adaptív funkciót nem látnak el, csak melléktermékként jelennek meg a törzsfejlődésben.
A neandervölgyi felmenők genetikai öröksége befolyásolhatja az agy formáját – derül ki a Homo sapiens agyi evolúciójára irányuló legújabb összehasonlító genetikai kutatásból.
Az eddig ismertnél 600 ezer évvel korábban jelenhettek meg az emberek ősei Észak-Afrikában, ahol erre utaló kőeszközöket és állati csontokat találtak.
Könnyen lehet, hogy mindannyian találkoztunk már földönkívüliekkel, csak épp nem vettük észre, hogy azok, ugyanis fogalmunk sincs, hogy nézhet ki egy ufonauta. A kutatók szerint mindenesetre az evolúció univerzális, és törvényei az ufókra is vonatkoznak.
Létezik nyelvi evolúció? Fejlődik egyáltalán egy nyelv? És mi köze az emberek rokonságának a nyelvek rokonságához?
Az amerikai Frances Arnold személyében megvan a kémiai Nobel-történet ötödik női kitüntetettje, és egy amerikai-brit biokémikus párost is díjazott a Svéd Királyi Akadémia. Mindhárman fehérjekutatással foglalkoznak.
Egyszerű, aranyos kis növénynek tűnik a padlizsán, története mégis izgalmasabb egy jó kriminél. Poczai Péter egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként segített feltérképezni a padlizsán kalandos világ körüli útját. De mi a retek az a belénd csucsor?
Amerikai biológusok csigákkal cáfoltak rá Darwinra: friss kutatások szerint a legalkalmasabbak helyett a leglustább fajok az esélyesek a túlélésre. Még mielőtt: az emberre nem feltétlenül érvényes!
A csoportos drónvezérlés megalkotásához biológiai motivációjú algoritmusokat és az evolúció elvét használták az ELTE és az MTA kutatói.
Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.
A dél-amerikai vándorhangyák viselkedésének szabályszerűségei a robotika evolúcióját is segíthetik.
Genetikai elemzéssel állítja párba a társkeresőket néhány amerikai startup. A tudományos társkeresők feromonokra és vonzó génekre hivatkozó tudományának azonban nincs alapja: a szerelmi fellángolás genetikai és biokémiai háttere bizonyítatlan, már amennyiben létezik ilyen mindent überelő biológiai mechanizmus.
A gazdasági jelenségeket biológiai metaforák segítségével elemző matematikus-pszichológus szerint a pénz törzsfejlődésének legújabb állomását jelentő kriptovaluták nem szorítják ki a jelenleg ismert fizetőeszközt, de egyes ökosztisztémákban átvehetik a szerepét.
Mondhat-e bármit a makroszkopikus folyamatok irányát meghatározó entrópia arról, hogy miért következnek be spontán átalakulások az elemi részecskék vagy az atomok állapotában? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Az entrópia fogalmával szinte minden magyarázható, az emberi társadalom fejlődése is felfogható az egyre nagyobb mérvű entrópiatermelés korszakaiként. De hol vannak a fizika határai? Rockenbauer professzor elmondja.
Rockenbauer professzor végre rendesen elmagyarázza, mi az az entrópia, miért nem építhető perpetuum mobile, és közben még egy varázslatot is bemutat. Csak a kezét figyeljék!
Energia, entrópia, evolúció: Rockenbauer professzor kézen fogja az olvasót, és úgy bevezeti a fizikába, hogy a rugalmas potenciál adja a másikat.
A Halszkaraptornak elnevezett tollas hüllő 75 millió évvel ezelőtt, a mai Mongólia területén élt, és életmódját tekintve hasonlíthatott a mai vízimadarakra.
A viselkedéskutatók szerint az emóciók szerves részei az egyébként is egyedi személyiségjegyekkel rendelkező állatok életének.
A friss vér fémes szaga kulcsszerepet játszik a vadász és a zsákmány állati evolúciójában – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik szerint az ember sokáig préda volt.
36 évvel ezelőtt egy galápagosi pinty gondolt egyet, átrepült egy másik szigetre, és mivel nem talált magának egyetlen fajtársat sem, jobb híján egy másik faj nőstényeivel kezdett el párosodni. A felpörgetett evolúció eredménye: Big Bird, a csodapinty.
A főemlősök körében általánosan elterjedt koprofágia és az undor ellentmondásos viszonyát vizsgálták japán kutatók.
A kutatók megegyezni látszanak abban, hogy az emberszabású majom nem elég okos ahhoz, hogy értse a komplex vicceket, de szeretni azért szereti őket.