Hogy néz ki az ember 10 ezer év múlva? Mire jó a férfi mellbimbó?
A Qubit AMA új részében Kun Ádám evolúcióbiológus válaszol olvasóink kérdéseire az élet keletkezéséről, az evolúció működéséről és annak modellezéséről.
evolúció
Legalább 16 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza a kutyák és az emberek kapcsolata
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
Távol tartja a potyázó sirályokat, ha szemeket ragasztunk az ételek csomagolására
A pimaszul ételt lopkodó sirályok egy része nem jön rá, hogy a ragasztott szemek nem jelentenek veszélyt, és inkább meg se közelíti az ételes dobozt.
Ha eddig nem lett volna elég groteszk a kacsacsőrű emlős, most újabb furcsaság derült ki róla
Az állat szőrében olyan pigmenttermelő szervecskéket találtak, amilyet emlősben még sosem. Madaraknál már igen, náluk viszont az élénk színekért felelnek.
Az érzelmi intelligencia lehet az emberi evolúció kulcsa
Amerikai és brit antropológusok szerint az empátián alapuló kapcsolatteremtés képessége tette lehetővé a komplex társadalmi és gazdasági rendszerek felépítését.
Íme egy dinoszaurusz, ami könnyebb volt, mint egy csirke
A Patagónia északi részén felfedezett Alnashetri cerropoliciensis átírja az eddigi képünket a húsevő dinoszauruszok egy kistermetű csoportjának evolúciójáról.
Te mit kérdeznél egy evolúcióbiológustól?
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
Darwin és a világ visszavarázsosítása
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
Kanadában bukkantak rá az egyik legősibb növényevő állat maradványaira
Ez volt az első olyan szárazföldi őslény, amelyik képes volt a növényi rostok lebontására, és húsevőből vált növényevővé.
A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
A neandervölgyiek és a modern ember hatalmas területen keveredhetett egymással
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
Fény derült az ásítás élettani funkciójára
Az evolúciósan konzervált viselkedést ausztrál kutatók vizsgálták.
Kiderült, miért alakulhatott ki a varázsgombák hallucinogén hatása
Nem a pszichedelikus utazásra vágyó emberek kedvéért kezdtek pszilocibint termelni, hanem valószínűleg az őket dézsmáló rovarok elleni védekezés volt az evolúciós cél.
Rekonstruálták egy jégkorszaki farkaskölyök által elfogyasztott gyapjas orrszarvú genomját
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
Bámulatos trükköket vet be a szaporodáshoz egy ázsiai jamfajta
A Dioscorea melanophyma egészen idáig sikeresen úgy tett, mintha bogyói lennének, de valójában sarjgumókkal szaporodik. A trükk bevált: a jamfélének a madarakat és a botanikusokat is sikerült átvernie.