A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Az uralkodó vélekedés szerint a farkasok vad életmódjának elhagyása miatt csökkent jelentősen a kutyák agya, de egy friss kutatás szerint túlbecsülik a háziasítás evolúciós erejét.
A kutatók egy 2007-es és egy 1962-es videó alapján arra jutottak, hogy a felvételen szereplő állatok hasonlóan használták a szavakat, mint az emberek, az egyszerűbbeket pedig felismerhetően ki is tudták ejteni.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
Az emlősszerű állat közel 250 millió évvel ezelőtt élt a mai Skócia területén. Paleontológusok most kiderítették, hogy testméretéhez viszonyított agymérete nagyobb volt, mint a korabeli hüllőké, így Gordonia a maga korában egész okosnak számított.
Evolúciós antropológusok szerint a komplex szerszámkészítési módszerek hajnalától és a társas tanulástól számítható a kumulatív kultúra kialakulása.
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
A Buronius manfredschmia néven lajstromozott faj az eddig ismert legkisebb termetű emberszabású.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
A koevolúció eddig leginkább csak elméletileg feltételezett funkcióját ausztrál és brit ornitológusok bizonyították.
A testméretük viszont csökkent.
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.