Egy korábbi Nobel-díjas fia, a neandervölgyi genomot szekvenáló Svante Pääbo kapta a 2022-es orvosi Nobel-díjat
A svéd genetikust az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért díjazták.
evolúció
Páratlan halfosszíliák tárják fel a gerinces állatok korai evolúcióját
Öt, több mint 430 millió éves fosszíliát találtak Kínában, amelyek felfedik az állkapcsos gerincesek korai evolúcióját. Az is kiderült, hogyan alakulhattak ki a halak páros úszói, amelyekből később saját végtagjaink lettek.
Még ötven év és az Egyesült Államokban is kisebbségben lesznek a keresztények
Minden vizsgált forgatókönyv a keresztények arányának csökkenését mutatja, a szélsőségesebb számítások szerint a század közepére az ateisták lehetnek a legnagyobb csoport az idáig a kereszténység legstabilabb bástyájának mutatkozó Egyesült Államokban.
Forradalmi módszerrel derítették ki, milyen gyors és rövid élet jutott a korai emlősöknek
A csontok és a fogak növekedési mintázatai alapján rekonstruálták a 62 millió éves Pantolambda bathmodon élettörténetét. Az állat gyorsan szaporodóképessé vált, egyetlen utódot hozott világra, és feleannyi ideig élt, mint egy hasonló méretű mai emlős.
Éppen, hogy elváltunk a csimpánzoktól, máris két lábon kezdtünk járni
Több mint 20 éve előkerült leletek újbóli vizsgálata tárta fel, hogy már egy 7 millió éve élt korai emberelőd is két lábon járt. A Sahelanthropus tchadensis megtartotta fára mászási képességét is, ami jól jött neki a füves területekkel és erdőkkel tarkított élőhelyén.
Naponta mindössze 35 percet rágunk, ami magyarázza, miért nézünk ki úgy, ahogy kinézünk
Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok 4,5, míg az orangutánok 6,6 órát kénytelenek rágni naponta, ami nemcsak az arcszerkezetük felépítését magyarázza, hanem azt is, miért kevésbé hajlamosak a hízásra.
Minden madárban egy dinoszaurusz veszett el
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
Létezik kevert fajú ember?
Nem létezik. Kun Ádám biológus magyaráz.
Az európai őspanda úgy nőtt óriásira, hogy a bambuszt sem tudta volna megrágni
A bolgár paleontológusok által azonosított faj egy 6 millió évvel ezelőtti klímakatasztrófa után pusztult ki a kontinensről.
Végtelen esőzések közepette váltak melegvérűvé az emlősök
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
Átírja a törzsfejlődés kronológiáját a Spanyolországban most felfedezett 1,4 millió éves európai emberelőd
A július 8-án bejelentett felfedezés az emberré válás történetének egyik alig ismert, de kulcsfontosságú fejezetét, az Afrikát elsőként elhagyó elődfaj vándorlását segíthet rekonstruálni.
Áttörő kutatás: A metálgitárosok nem a szexre hajtanak, inkább férfitársaikat akarják lenyűgözni tudásukkal
Egy amerikai kutatócsoport 44 heteroszexuális metálgitáros gyakorlási szokásait, szexuális viselkedését és versengési hajlamait vizsgálta, és kiderült, hogy elsősorban nem a nőket kell keresni a technikai tudás tökéletesítésére fordított tengernyi idő mögött. Hanem a férfiakat.
Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét
Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.
Nem kell pánikba esni, ha nincs DNS-mintánk: új módszerekkel molekulák nélkül is jól feltárható a kihalt élőlények evolúciója
Egy friss kutatás szerint a molekuláris adatokon alapuló evolúciós törzsfák pontosabban adják vissza az élőlények valós elterjedését, mint azok, amelyeket anatómiai adatok alapján készítettek. Ősi Attila és Rabi Márton paleontológusok szerint ennek ellenére a kihalt élőlények evolúciós kapcsolatait is lehet precízen vizsgálni.
Pókokkal modellezték magyar ökológusok, hogyan alakítja a környezet a társas viselkedést
Vásárhelyi Zsóka, Scheuring István és Leticia Avilés az Andok keleti lejtőin élő szociális, illetve a kevésbé együttműködő szubszociális fajok elterjedési mintázatát vizsgálták.
Szivacskalapot hord a frissen felfedezett szőrös ausztrál rák
A Darwin hajójáról elnevezett Lamarckdromia beagle a sekély vizektől néhány száz méteres mélységig él, az a fontos, hogy legyen a környéken szivacs. Az állat a remeterákok közeli rokona, és bár a többi hasonló rák is szőrös, ez nagyon szőrös.
Gyorsabb az evolúció, mint korábban gondolták, de nem olyan gyors, mint a klímaváltozás
Mindössze néhány év is elég lehet egy-egy fajnak, hogy genetikailag alkalmazkodjon a környezeti hatásokhoz. Ez ellentmond annak a korábbi tudományos nézetnek, ami szerint ehhez több generációra van szükség.
Egy lépéssel közelebb jutottunk az élet eredetének megértéséhez
Most először sikerült fehérjéket növeszteni RNS-molekulákkal. A folyamat a kutatók szerint az ősi Földön is lejátszódhatott, és ez alapozhatta meg a mai bonyolult fehérjeszintézis folyamatát.
Fél évszázados törzsfejlődési elméletet igazolt Székely Tamás evolúcióbiológus kutatócsoportja
A környezet valóban befolyásolja az evolúciót, a szövőmadarak esetében legalábbis biztosan – derítette ki áttörő kutatásában a Bath-i Egyetem professzora.
550 millió éve alakult ki bolygónk belső magja, és úgy tűnik, ez mentette meg az életet a Földön
A bolygó mágneses tere a belső magnak köszönhetően állt vissza mai erősségének 70 százalékára. A Föld mélyén lezajlott drámai változások miatt folytatódhatott az állatvilág és általában az élet evolúciója, ami lassan elvezetett a mai biodiverzitás kialakulásáig.
Még ma is élhetnek az indonéziai Flores szigetének ősemberei egy antropológus szerint
A 2003-ban felfedezett, hobbitnak is nevezett floresi ember (Homo floresiensis) 50 ezer éve együtt élt a modern emberrel, de a régészeti leletekkel meglepően nagy mértékben egybevágó helyi beszámolók szerint „a majomember” időről időre még ma is feltűnik a szigeten.
Az emlősök előbb lettek nagyobbak, és csak utána okosabbak
A korai méhlepényesek testméretük növekedésével töltötték be a nem-madár dinoszauruszok által hátrahagyott űrt. Agyuk csak tízmillió évvel később zárkózott fel ehhez, és érte el szerkezetileg is modern formáját, derül ki egy friss kutatásból.
Hosszabb ideig élünk, magasabbak leszünk, és tovább zsugorodik az agyunk – ide vezethet az evolúció a következő tízezer évben
Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.
Az állatvilágban az azonos és a különböző nemű egyedek közötti szex egyaránt alapállapot
A zoológusok mintegy 1500 olyan állatfajt ismernek, amelyeknél mindennapos az azonos nemű egyedek közötti szex. Ez a legújabb kutatások szerint evolúciós szempontból épp olyan hasznos lehet, mint az utódnemzéshez vezető, különböző neműek által űzött verzió.
Már hónapokkal előre kimutatható, milyen mutációkat tartalmaz majd a koronavírus következő variánsa
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
Miért ír a járványokról könyvet egy evolúcióbiológus?
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Hiánypótló tudományos eredmény, hogy végre kiderült, melyik emlősnek leghosszabb a karja
A kutatók az intermembrális index néven ismert arányszámmal határozzák meg, hogy miként használják járás közben mellső és hátsó végtagjaikat az emlősök. A LiveScience ennek alapján kiderítette, hogy melyik állatfaj gibbonabb a gibbonoknál.
A fémkötő fehérjék tették lehetővé az életet Földön
Az amerikai Ruttgers Egyetem biokémiai és mikrobiológiai kutatócsoportja szerint a fémek megkötésével elektronátvitelre képes egyszerű aminosavak látták el a szükséges energiával az első önreprodukáló biológiai molekulákat.
Biológiai alapelvet írhat át egy friss kutatás: mégsem véletlenszerűek a DNS mutációi
A genetikusok egyik kedvenc modellélőlénye, a lúdfű vizsgálata meglepő dolgot tárt fel: kiderült, hogy a DNS-ében keletkező káros mutációkból kevesebb van a genom fontos részein. Bár az elfogadott álláspont szerint a mutációk véletlenszerűek, már eddig is voltak jelei, hogy ez az alapelv elavult.
Impakták: Tengeri gyűrűsféreg segít megérteni az idegrendszer eredetét és evolúcióját
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Forradalmian precíz módszerrel tárták fel az emlősök evolúciós családfáját
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Ember nem látott még olyan páncélos dinoszauruszt, mint a most Chilében felfedezett Stegouros
Egyetlen másik dinoszauruszra sem jellemző, páfrányszerű farki fegyverzetével védekezett a ragadozók ellen a Chile legdélebbi régiójában felfedezett Stegouros, ami a kréta kor végén élt. A felfedezés segít tisztázni a páncélos dinoszauruszok korai evolúciójának történetét.
Újra felfedezett lábnyomok írják át a két lábon járás kialakulásának történetét
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
Már két lábon járt, de még majomként tudott mászni a 2 millió éve élt Australopithecus
Az előembereket megelőző, majomemberekként is ismert nem tagjai két és négy lábon is boldogultak, derült ki egy friss kétmillió éves csontváz elemzéséből. A két lábon járást a gerinc görbülete tette lehetővé, ami fontos evolúciós kapocs az Australopithecus- és a Homo-fajok között.
A szervezetünk nem fogja bírni harcot a növekvő hőséggel és páratartalommal
Az emberi testnek megvannak a tűréshatárai, és a 21. század hőmérséklet- és páratartalom-emelkedése jó eséllyel át is fogja lépni ezeket a határokat. Nemcsak a hőség, hanem a párásság is számít: a magas nedvességtartalmú levegő 35 Celsius-fokon is gyilkos lehet.
Magyar kutatók cáfolták meg Darwin és Bateman elméletét az ivaros szaporodásról
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.
Magyar kutatók adatai szerint a valóság csak részben igazolja a sejtszintű szexuális szelekcióról szóló evolúciós elméletet
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem és a Sheffield Egyetem evolúcióbiológusai 64 állatfajnál vizsgálták, hogy a hím- és a női ivarsejtek közötti méretkülönbség mértéke valóban meghatározó-e a különféle párválasztási és utódnevelési stratégiák kialakulásában.
Megtalálták a gént, ami miatt farkát veszítette az ember – de a születési rendellenességekre is hajlamosabbá vált
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.
Agyának és látásának is köszönheti a madár, hogy ő az egyetlen ma élő dinoszaurusz
Hosszú ideje rejtély, hogy a dinoszauruszok közül miért csak a madarak élték túl a Földön élő fajok háromnegyedét elpusztító kréta végi kihalást. Egy friss kutatás most közelebb visz a megfejtéshez.
Miért szexelnek az állatok?
Mely állatok hermafroditák? Milyen esetekben váltanak egyes halak és rákok nemet? Hány fokos legyen a krokodiltojás, hogy hím egyed fejlődjön ki belőle? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Észak-Amerikából származnak a kajmánok, derítette ki egy magyar szakember által vezetett kutatás
A Tübingeni Egyetem kutatója, Rabi Márton és munkatársai két különlegesen jó állapotban megmaradt fosszília alapján átírták mindazt, amit a kajmánok korai evolúciójáról tudunk.
Történelmi mérföldkő: már az amerikaiak többsége is hisz az evolúcióban
Vészesen terjed a tudományos szemlélet az Egyesült Államokban: az ország történelme során valószínűleg először vannak többen azok az állampolgárok, akik elfogadják Darwin elméletét. A republikánus és demokrata evolúcióhívők között azért még így is óriási a szakadék.
A maori telepesek miatt veszítették el a szárnyaikat az álkérészek
Nagyjából 750 évvel ezelőtt jelentek meg a maorik Új-Zélandon, az addigi sűrű erdőbe pedig tisztásokat égettek a településeiknek. Az álkérészek egy szempillantás alatt alkalmazkodtak az új körülményekhez: az addig röpképes rovar szárnya visszafejlődött, így alkalmazkodott az ember teremtette körülményekhez.
Az idegen elmékre támaszkodni nehéz, de érdemes
Bár az evolúció sok szempontból befelé fordulásra hangolta az agyunkat, érdemes arra törekedni, hogy felülkerekedjünk ezeken a berögződéseken – írja Dormán Hanga, a CEU és a Qubit közös esszépályázatának győztese.
A hosszabb nappalok segíthették az élet kialakulását a Föld korai időszakában
A Nature Geoscience folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányukban német és amerikai kutatók összefüggést találtak az oxigenizáció és a Föld tengely körüli forgási sebessége között.
Megtalálhatták a Földön valaha élt legősibb állatok nyomait
A kanadai Elizabeth Turner 890 millió éves kőzetekben szivacsokhoz hasonló struktúrákat azonosított, amelyek lényegesen régebbiek az eddig ismert ősszivacsoknál. Ha a felfedezést sikerül igazolni, az azt jelenti, hogy az első állatok jóval korábban jelentek meg a Földön, mint eddig gondoltuk.
A szabadon engedett aranyhal cuki akváriumi élőlényből környezetpusztító, focilabdányi szörnyeteggé változik
Minnesotában vészhelyzetet hirdettek, mivel a nyílt vizekbe engedett akváriumi díszhalak tetemes méretű óriáshalakká híztak, és kiszorították az őshonos fajokat. Egyúttal figyelmeztették a lakosságot, hogy ne dobálják a tavakba a megunt házi kedvenceiket.
A melegvérű halak másfélszer gyorsabban úsznak, mint változó testhőmérsékletű társaik
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az endoterm hőszabályozásuk miatt a cápák és a tonhalak ugyan nagyobb sebességet érnek el, de nem viselik jobban a hőmérsékleti szélsőségeket, mint más halak.
A klímaváltozás egymillió éve befolyásolja az ember testméretét
A hidegben megnövünk, a melegben öszezsugorodunk, és ez így megy egymillió éve, derítették ki a Cambridge-i és a Tübingeni Egyetem kutatói.
Felpörgetett evolúcióval zsugorodtak ló méretűvé az elefántok Szicíliában
Forradalmi módszerekkel sikerült megkövesedett csontokból annyi DNS-t kivonni, hogy szekvenálhassák a Szicíliában valaha élt kis méretű elefánt genomját. Kiderült, hogy a faj mindössze 1300 év alatt annyira összezsugorodott, mintha egy ember rézuszmajom méretűvé válna.