
Úttörő vaddisznókutatásban vizsgálják a nyelvi evolúciót az ELTE etológusai
Az állatok agyműködését egy beavatkozást nem igénylő ártalmatlan mérési módszer segítségével vizsgálják a Budakeszi Vadasparkban.
Az állatok agyműködését egy beavatkozást nem igénylő ártalmatlan mérési módszer segítségével vizsgálják a Budakeszi Vadasparkban.
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
A Journal of Anthropological Archaeology folyóiratban megjelent vaskos tanulmány visszafejtette, hogy kik készítették a legkorábbi ismert kőszerszámokat.
A kolibrietetők a második világháború után szaporodtak meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy friss kutatás szerint emiatt megváltozott az Anna-kolibrik elterjedése és csőrének mérete is.
Őslénykutatók furcsa lábnyomokra bukkantak egy közel 355 millió éves homokkő táblán, amiket gyíkszerű hüllők hagyhattak hátra. Egy bökkenő van: eddig úgy gondoltuk, hogy a hüllők 35 millió évvel később jelentek csak meg.
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
Rabi Márton és kollégáinak vizsgálata szerint a több mint 75 millió évvel ezelőtt élt krokodil el tudta viselni a sós vizet, ami megmagyarázná, miért bukkannak fel fosszíliái az Észak-Amerikát egykor szétválasztó beltenger mindkét partján.
Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
Rózsa Lajos biológus, az MTA doktora ótvarról, lepráról, parazitákról, gennyről, fekélyről, nyálkáról, tetvekről, férgekről és poloskákról.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.