Eddig nem ismert emberfélének azonosították ausztrál kutatók a Little Foot néven híressé vált dél-afrikai hominidát
2017-ben még Australopithecus prometheusnak gondolták a földkerekség legrégibbjeként nyilván tartott csontvázat.
evolúció
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
A genetikai elemzés újraírta azt, amit a házi macskákról tudtunk
A házi macskák Észak-Afrikából származnak, és az elmúlt kétezer évben terjedtek el Európában, míg Kínában már jóval korábban együtt élt az emberrel egy másik macskafaj, amelyet azonban nem sikerült háziasítani.
A majmoknak is van ritmusérzékük, felismerik és képesek igazodni a tempóhoz
Makákó majmokkal végzett kísérlet mutatta meg, hogy képesek felismerni a zene ritmusát, mozogni rá és tartani a tempót.
Az emberi evolúció képtelen lépést tartani a modernizáció tempójával
A Homo sapiens stresszreakciói élet-halál helyzetekre vonatkoznak, nem pedig egy e-mail megválaszolására, állítja egy új evolúciós antropológiai tanulmány.
Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Ősi életnyomokat mutattak ki földi kőzetekben egy új AI-alapú módszerrel
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
A mai kutyák sokszínűsége nem modern divathóbort eredménye
A morfológiai és genetikai diverzitás már 10 ezer éve megjelent, állítja a Science folyóiratban megjelent két tanulmány.
Az ősi szuperkontinens, a Nuna szétválása gyorsíthatta fel a komplex élet fejlődését a Földön
A Nuna szétválása kb. 1,5 milliárd éve új tengereket és oxigéndús élőhelyeket hozott létre, amelyek az összetett életformák „inkubátorai” lehettek.
Emberhez történő alkalmazkodás jeleit mutatja egy sokáig figyelmen kívül hagyott madárinfluenza vírus
A H5N1 után újabb madárinfluenza vírus okoz aggodalmat: hongkongi kutatók nyugtalanító genetikai változásokat észleltek a H9N2 vírusban, ami szerintük a jövőben képes lehet emberi járványt okozni.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Az emberi beszéd kialakulására ad magyarázatot a költésparaziták gazdafajainak vészjelző sivítása
Legalábbis ezt állítja az a nemzetközi kutatás, amely négy kontinens 20 madárfajának riasztóhangjait vizsgálta.
Evolúciós okokból élnek tovább a nők, mint a férfiak
Egy átfogó kutatás madarakban és emlősökben vizsgálta a nemi élettartam-különbségeket. Azt találták, hogy ezek hátterében a szexkromoszómák, valamint eltérő párzási rendszerek állhatnak.
Magyar kutatók szerint a gombák több százmillió évnyi tájformálása alapozta meg a növények szárazföldre lépését
Szöllősi Gergely és kollégáinak evolúciós genetikai kutatása alapján már jóval a szárazföldi növények megjelenése előtt megkezdődött az ökoszisztémákat működtető gombák sokféleségének kialakulása.
Teljesen átírhatja az emberi evolúció történetét egy Kínában talált, egymillió éves koponya
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.