Úttörő vaddisznókutatásban vizsgálják a nyelvi evolúciót az ELTE etológusai
Az állatok agyműködését egy beavatkozást nem igénylő ártalmatlan mérési módszer segítségével vizsgálják a Budakeszi Vadasparkban.
evolúció
Dávid-Barrett Tamás: A patriarchátusnak előbb-utóbb vége lesz, és felváltja a matriarchátus
A patriarchátusra a túlélés miatt volt szükség – mondja az oxfordi viselkedéskutató, aki szerint nagyjából az ipari forradalmak óta egy új rendszer felé tartunk. Magyarul frissen megjelent könyvében, A patriarchátus természetrajzában a klíma szerepéről és az éghajlatváltozás univerzális hatásairól is ír.
Megoldódni látszik a 3 millió éves olduvai kaparók, hasítók és marokkövek rejtélye
A Journal of Anthropological Archaeology folyóiratban megjelent vaskos tanulmány visszafejtette, hogy kik készítették a legkorábbi ismert kőszerszámokat.
Drasztikus evolúciós változást okoztak a madáretetők a Kaliforniában élő kolibriknél
A kolibrietetők a második világháború után szaporodtak meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy friss kutatás szerint emiatt megváltozott az Anna-kolibrik elterjedése és csőrének mérete is.
Tizenhét aprócska lábnyom írhatja át a szárazföldi gerincesek kialakulásának történetét
Őslénykutatók furcsa lábnyomokra bukkantak egy közel 355 millió éves homokkő táblán, amiket gyíkszerű hüllők hagyhattak hátra. Egy bökkenő van: eddig úgy gondoltuk, hogy a hüllők 35 millió évvel később jelentek csak meg.
Háromszor lassabban gyógyulnak az ember sebei más emlősök bőrsérüléseinél
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
Magyar kutató vezetésével tárták fel egy dinoszauruszokkal egy időben élt, hatalmas krokodil titkait
Rabi Márton és kollégáinak vizsgálata szerint a több mint 75 millió évvel ezelőtt élt krokodil el tudta viselni a sós vizet, ami megmagyarázná, miért bukkannak fel fosszíliái az Észak-Amerikát egykor szétválasztó beltenger mindkét partján.
Több száz órán át hallgatták bonobók kiáltásait, és az emberi nyelv egyik alapelvét fedezték fel bennük
Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
Magyar kutató vezetésével fejtették meg az evolúciós rejtélyt: így szoktak hozzá az oxigénhez a Föld első élőlényei
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
Undorpropaganda
Rózsa Lajos biológus, az MTA doktora ótvarról, lepráról, parazitákról, gennyről, fekélyről, nyálkáról, tetvekről, férgekről és poloskákról.
Peter Godfrey-Smith a polipoktól indult, és eljutott a mindenségig
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Már 1,5 millió éve csonteszközöket gyártottak elődeink
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
Egyetlen fehérje indíthatta be a beszélt nyelv kifejlődését az embereknél
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
Íme a Vegavis iaai, a modern madarak legősibb ismert képviselője
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.