Kiderült, miért alakulhatott ki a varázsgombák hallucinogén hatása
Nem a pszichedelikus utazásra vágyó emberek kedvéért kezdtek pszilocibint termelni, hanem valószínűleg az őket dézsmáló rovarok elleni védekezés volt az evolúciós cél.
Nem a pszichedelikus utazásra vágyó emberek kedvéért kezdtek pszilocibint termelni, hanem valószínűleg az őket dézsmáló rovarok elleni védekezés volt az evolúciós cél.
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
A Dioscorea melanophyma egészen idáig sikeresen úgy tett, mintha bogyói lennének, de valójában sarjgumókkal szaporodik. A trükk bevált: a jamfélének a madarakat és a botanikusokat is sikerült átvernie.
„Olyan ez, mintha kiderülne, hogy egy állat, amiről azt hitted, hogy nyúl, valójában egy antilop” – Ősi Attila és kollégái egy új koponyalelettel igazolták, hogy az Iharkútról előkerült Ajkaceratops kozmai dinoszaurusz a Triceratops rokona lehetett.
Bár ezeknek az állatoknak nincs agyuk, a sejtkárosodást ők is a napjuk egyharmadát kitevő alvással előzik meg.
Legalábbis a PLOS One folyóiratban még tavaly megjelent tanulmány szerzői szerint.
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
2017-ben még Australopithecus prometheusnak gondolták a földkerekség legrégibbjeként nyilván tartott csontvázat.
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
A házi macskák Észak-Afrikából származnak, és az elmúlt kétezer évben terjedtek el Európában, míg Kínában már jóval korábban együtt élt az emberrel egy másik macskafaj, amelyet azonban nem sikerült háziasítani.
Makákó majmokkal végzett kísérlet mutatta meg, hogy képesek felismerni a zene ritmusát, mozogni rá és tartani a tempót.
A Homo sapiens stresszreakciói élet-halál helyzetekre vonatkoznak, nem pedig egy e-mail megválaszolására, állítja egy új evolúciós antropológiai tanulmány.
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
A morfológiai és genetikai diverzitás már 10 ezer éve megjelent, állítja a Science folyóiratban megjelent két tanulmány.