Darwin és a világ visszavarázsosítása
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.
Ez volt az első olyan szárazföldi őslény, amelyik képes volt a növényi rostok lebontására, és húsevőből vált növényevővé.
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
Jóval gyakoribb és földrajzilag kiterjedtebb lehetett a neandervölgyiek és a modern ember közti párosodás egy friss genetikai kutatás szerint.
Az evolúciósan konzervált viselkedést ausztrál kutatók vizsgálták.
Nem a pszichedelikus utazásra vágyó emberek kedvéért kezdtek pszilocibint termelni, hanem valószínűleg az őket dézsmáló rovarok elleni védekezés volt az evolúciós cél.
A 14 400 évvel ezelőtt élt gyapjas orrszarvú fajának egyik utolsó példánya volt. Az állat genomja nem mutatja beltenyészet jeleit, így a faj kihalása gyorsan következhetett be, egy néhány száz évvel később kezdődő éghajlatváltozás következtében.
A Dioscorea melanophyma egészen idáig sikeresen úgy tett, mintha bogyói lennének, de valójában sarjgumókkal szaporodik. A trükk bevált: a jamfélének a madarakat és a botanikusokat is sikerült átvernie.
„Olyan ez, mintha kiderülne, hogy egy állat, amiről azt hitted, hogy nyúl, valójában egy antilop” – Ősi Attila és kollégái egy új koponyalelettel igazolták, hogy az Iharkútról előkerült Ajkaceratops kozmai dinoszaurusz a Triceratops rokona lehetett.
Bár ezeknek az állatoknak nincs agyuk, a sejtkárosodást ők is a napjuk egyharmadát kitevő alvással előzik meg.
Legalábbis a PLOS One folyóiratban még tavaly megjelent tanulmány szerzői szerint.
A több mint 8 ezer indiai, pakisztáni és bangladesi genom elemzése a tulajdonság evolúcióját vizsgálta.
2017-ben még Australopithecus prometheusnak gondolták a földkerekség legrégibbjeként nyilván tartott csontvázat.
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
A házi macskák Észak-Afrikából származnak, és az elmúlt kétezer évben terjedtek el Európában, míg Kínában már jóval korábban együtt élt az emberrel egy másik macskafaj, amelyet azonban nem sikerült háziasítani.