Az emberi nyelv egyik legfontosabb jellemzője, hogy egyes hangok kombinálásával azoknak új értelmet lehet adni. Kutatók most bonobóknál azonosították ezt az alapelvet, de nem sikerült minden szakembert meggyőzniük.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
Rózsa Lajos biológus, az MTA doktora ótvarról, lepráról, parazitákról, gennyről, fekélyről, nyálkáról, tetvekről, férgekről és poloskákról.
Hogyan alakult a cselekvés és érzékelés története a Földön? Az ausztrál filozófus legújabb kötete, a Living on Earth mindenkinek ajánlható, aki az evolúció, az elme és a kultúra nagy kérdései iránt érdeklődik, és nem riad vissza attól, hogy az ezekből következő etikai kérdésekkel is szembenézzen.
Több mint kéttucat, elefánt és víziló csontból készült eszköz került elő egyetlen tanzániai lelőhelyről. Ekkoriban így már bevett dolog lehetett a csonteszközök készítése.
Megtalálták az első olyan, a beszédhez kötődő variánst, amely a modern emberben megtalálható, de a neandervölgyi és gyenyiszovai rokonainkból még hiányzott.
A 69 millió évvel ezelőtt élt, mai búvár- és vöcsökfélékre emlékeztető madár halakra és más apró állatokra vadászott az Antarktisz körüli vizekben. Egy friss kutatás egy szinte teljes épségben megmaradt koponya alapján hosszú viták után tisztázta a faj rendszertani besorolását.
Egy friss kutatásban azt vizsgálták, hogy megőriztek-e bármit is evolúciós örökségükből az emberi fül mozgatására hivatott aurikális izmok.
A legújabb kutatási eredmények szerint az Európát uraló neandervölgyiekkel párhuzamosan pár százezer éve még ők domináltak Észak-Ázsiában.
Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus szerint a friss genomikai és fosszilis adatok és az újonnan kifejlesztett genetikai módszerek együtt tették lehetővé, hogy a kutatók bepillantást nyerjenek a földi élet legkorábbi szakaszába, és feltárják a LUCA titkait. Na de ki az a LACA?
Az uralkodó vélekedés szerint a farkasok vad életmódjának elhagyása miatt csökkent jelentősen a kutyák agya, de egy friss kutatás szerint túlbecsülik a háziasítás evolúciós erejét.