Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza? A Darwin démonai új epizódjában azt az evolúciós elképzelést járjuk körül, amely szerint az idősebb nők az unokák felnevelésének segítésével növelik saját génjeik fennmaradásának esélyét.
Podani János biológus az élet koralljával helyettesítené az élet fáját, és szenvedélyesen mesél arról, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldet, és hogy egyáltalán mitől növény egy növény.
Néhány apróbb különbség ellenére az állatvilágban egyedülálló mimikával kísért vokalizáció ritmikus szerkezete ugyanaz a mai emberszabásúak és az emberek esetében.
Szöllősi Gergely evolúciógenetikus és kollégáinak eredményei arra utalnak, hogy a prokariótáknál elterjedt génátvitel az eukarióták evolúciójában is fontos szerepet játszhatott.
Orosz kutatók 59 ezer évvel ezelőtti fogfúrásra találtak bizonyítékokat. A beavatkozás kínzó fájdalmakkal járhatott, de arra utalhat, hogy eddig alábecsültük a neandervölgyiek kognitív képességeit.
A természetes szelekció sokkal fontosabb szerepet játszott az ember elmúlt 10 ezer éves evolúciójában, mint korábban gondoltuk, derítették ki a Harvard kutatói.
Két magyar evolúcióbiológus és egy belga AI-kutató arra figyelmeztet, hogy nincs már messze a darwini evolúcióra képes AI-rendszerek kora. Ezek rendkívüli kockázatot jelenthetnek és nehéz lesz őket kontroll alatt tartani.
A Qubit AMA új részében Kun Ádám evolúcióbiológus válaszol olvasóink kérdéseire az élet keletkezéséről, az evolúció működéséről és annak modellezéséről.
Egy ősi DNS vizsgálatokon alapuló kutatás szerint több mint 14 ezer évvel ezelőtt terjedtek el a kutyák Európában.
A pimaszul ételt lopkodó sirályok egy része nem jön rá, hogy a ragasztott szemek nem jelentenek veszélyt, és inkább meg se közelíti az ételes dobozt.
Az állat szőrében olyan pigmenttermelő szervecskéket találtak, amilyet emlősben még sosem. Madaraknál már igen, náluk viszont az élénk színekért felelnek.
Amerikai és brit antropológusok szerint az empátián alapuló kapcsolatteremtés képessége tette lehetővé a komplex társadalmi és gazdasági rendszerek felépítését.
A Patagónia északi részén felfedezett Alnashetri cerropoliciensis átírja az eddigi képünket a húsevő dinoszauruszok egy kistermetű csoportjának evolúciójáról.
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
217 éve született a biológus, akinek neve ma már nem pusztán egy történeti személyre utal, hanem egy kulturális szimbólumra, amelynek jelentése korról korra, csoportról csoportra változik.