Leterhelt orvosok, kígyózó várólisták: mi lehet a kiút?

A hosszú várólisták és a jelentősen leterhelt orvosok miatt napjainkban egyre többen fordulnak el az állami intézményektől a magánegészségügy felé. Egy egészségügyi probléma esetén a magánorvos felkeresése gyors és kényelmes megoldást jelenthet, azonban a képlet nem ilyen egyszerű. Milyen konstrukcióban érdemes a magánegészségügyhöz fordulni, hogy ne terhelje meg túlságosan a pénztárcánkat? Hol a határa a magán- és az állami egészségügynek? Ki lehet-e lépni az állami egészségügyből, és egyáltalán hogyan érdemes az egészségbiztosításunkról gondolkozni? Ezekre a kérdésekre válaszolunk, és megnézzük, mik a lehetőségeink az állami és a magánegészségügyben.

Az elmúlt másfél évben jócskán felértékelődött az egészségünk. Igen ám, de a világjárvány miatt a szűrővizsgálatok és egyéb ellátások jó részét felfüggesztették. Ettől pedig könnyen érezhettük úgy, mintha két szék közül a pad alá estünk volna: hónapokig nem jutottunk megfelelő orvosi segítséghez, a kórházi újranyitást követően pedig jócskán megnőttek a várólisták. Nyitott szívműtétre például jelenleg mintegy 860-an várnak, az átlagos tervezett várakozási idő pedig 315 nap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint.

A gyorsaság akár életet is menthet

Amikor valamilyen egészségügyi problémára gyanakszunk, természetes, hogy mielőbbi kivizsgálásra és kezelésre vágyunk. Ha pedig már eleve hónapok óta várunk egy időpontra – és a panaszaink esetleg még rosszabbodtak is –, akkor még sürgetőbbé válik az azonnali orvosi segítség.

A gyorsaság fontosságát alátámasztja például az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2009 és 2019 között évente mintegy 32 ezren haltak bele valamilyen daganatos betegségbe, és minden évben további 31 ezren vesztették életüket szívprobléma miatt. Ezeknek a haláleseteknek egy része azonban jó eséllyel megelőzhető lett volna rendszeres szűrővizsgálatokkal, időben felállított diagnózissal és mielőbb elkezdett kezeléssel. Ráadásul minél több alapbetegséggel küzdünk és minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb jelentősége van annak, hogy ne kelljen hónapokat várni arra, hogy bejussunk egy államilag finanszírozott ellátást nyújtó intézménybe (köznyelvi nevén SZTK-ba).

Nem csoda tehát, hogy egyre többen fordulnak a magánegészségügyi szolgáltatók felé. Sokan tehát inkább fizetnek azért, hogy rengeteg értékes időt és felesleges idegeskedést spórolhassanak meg. Akadnak azonban olyanok is, akiknek egyszerűen nem bírja el a pénztárcája az ezzel járó költségeket. Egy magánklinikán ugyanis akár egyetlen 20 perces konzultációért is több tízezer forintot kell fizetnünk, egy teljeskörű kivizsgálás pedig akár több százezres végösszeggel is zárulhat. Egy egészségbiztosítással azonban jócskán megkönnyíthetjük a saját dolgunkat, ráadásul még anyagilag is sokkal jobban járunk.

Menetjegy a magánegészségügy világába

Amennyiben szeretnénk azonnali segítségre számítani baj esetén, és az esetleges lábadozási időt is kedvezőbb körülmények között töltenénk, az egészségbiztosítások világában jó helyen járunk. Itt alapvetően kétféle megoldás közül választhatunk: létezik összegtérítéses biztosítás, illetve szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás is. Utóbbit magánorvosi biztosítás néven is szokták emlegetni.

Az összegtérítéses egészségbiztosítás lényege, hogy egy baleset vagy egészségügyi probléma esetén plusz pénzhez juthassunk. Ezzel szemben a magánorvosi egészségbiztosítás a havi díjunkért cserébe szolgáltatást biztosít. Magas szintű orvosi ellátást, amelyet nekünk sem megszerveznünk, sem kifizetnünk nem kell. A biztosító ugyanis leveszi a vállunkról a megfelelő szakrendelések és/vagy orvosok felkutatásának terhét, és a vizsgálatok vagy kezelések árát is ő rendezi az általunk befizetett havidíjakból.

Az egészségbiztosítás további előnye, hogy egy ügyeleti telefonszám is tartozik hozzá, amelyet a nap 24 órájában hívhatunk, ha tanácsra van szükségünk az egészségügyi állapotunkat illetően. (Fontos, hogy ez nem egy segélyhívó szám, tehát bármekkora is a baj, egy magánklinika orvosai sem fognak kijönni a lakásunkra, hogy ellássanak minket – vészhelyzet esetén tehát továbbra is a mentőket hívjuk!) Az viszont már biztosítónként változik, hogy az adott havi díjba milyen szakrendelések tartoznak bele, illetve hogy ezeket hányszor látogathatjuk évente, plusz kiadás nélkül.

A biztosítás kiválasztása előtt tehát érdemes jól felmérni a lehetőségeket, a kínálat ugyanis igazán nagy és szerteágazó. Ez azonban tulajdonképpen előny, hiszen így biztosan megtaláljuk a saját igényeinknek, elvárásainknak és anyagi keretünknek leginkább megfelelő terméket. Ha túl nagy falatnak érezzük, hogy egyedül hozzuk meg a döntést, bátran kérjük ki egy független biztosítási szakértő tanácsát, aki segít eligazítani minket a célunkhoz vezető úton, ráadásul ingyenesen.

Kiválthatjuk-e ezzel az állami ellátást?

A fentieket olvasva joggal merül fel a kérdés, hogy aki havonta kifizet akár 10-12 ezer forintot is egy egészségbiztosításra, az miért fizesse mellette a társadalombiztosítást is, ami az állami egészségügy térítésmentes igénybevételének kulcsa. A munkavállalók fizetéséből havi 18,5 százalékot vonnak le társadalombiztosítási járulék címen, ha pedig valaki önmagának fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2021-ben havi 8000 forintot, vagyis napi szinten átlagosan 270 forintot kell befizetnie.

Tehát elméletben legalább havi 8 ezerrel több forintunk lehetne, ha kilépnénk az állami egészségügyi rendszerből – csakhogy ez nem lehetséges. Egyrészt azért nem, mert a társadalombiztosítást mindenkinek fizetnie kell, akkor is, ha évek óta nem szorult kórházi ápolásra vagy kezelésre. Ha ezt mégsem tesszük, és felhalmozódik egy nagyobb tartozásunk, akkor kizárnak minket az ingyenes ellátásból. Ez pedig egy igazán nehéz helyzetbe sodorhat minket, még akkor is, ha kötöttünk magán egészségbiztosítást.

Itt pedig el is érkeztünk a másik fő okhoz, amely miatt nem tudunk kilépni az állami rendszerből: sajnos az a helyzet, hogy a magánszolgáltatók sem tudnak mindent kiváltani. A magas színvonalú ellátás ellenére például sürgősségi műtéteket egyáltalán nem vállalnak a magánklinikákon. Emellett összetett nagy műtéteket sem végeznek el magánkórházakban, mivel nincsenek meg a megfelelő személyi és eszközfeltételek. De jó pár tétel szerepel még azon a listán, amely felsorolja, mire nem alkalmas a magánegészségügyi szolgáltatás.

Az viszont továbbra is vitathatatlan, hogy egy egészségbiztosítással remekül kiegészíthetjük a TB nyújtotta lehetőségeket. Bár többletköltséget jelent, mindkettőt együtt fizetve valódi biztonságban tudhatjuk magunkat.

Így ugyanis nem kell átverekednünk magunkat a végeláthatatlan várólistákon és megküzdenünk a leterhelt orvosokért, egy sürgős beavatkozásért. Saját igényeinkhez és időbeosztásunkhoz igazíthatjuk a rendszeres szűrővizsgálatokat, így mielőbb diagnózishoz és kezeléshez juthatunk. Mindeközben pedig az állami ellátás nyújtotta sürgős beavatkozásokra és támogatásokra is jogosultak maradunk.

Fizetett hirdetés.