Megfelelő folyadékpótlással csökkenthető a szívelégtelenség kockázata idősebb korban

Ha az ember egész élete során betartja az ajánlott vízfogyasztás mértékét, azzal megelőzhetők, de legalábbis lassíthatók azok a változások a szívben, amelyek szívelégtelenséghez vezetnek – derült ki az amerikai nemzeti szív-, tüdő- és vérkutató intézet frissen bemutatott tanulmányából. „Az eredményeink azt sugallják, hogy figyelnünk kell, mennyi folyadékot fogyasztunk naponta, és ha túl keveset, akkor cselekednünk kell” – mondta Natalia Dmitrieva, az intézet munkatársa.

Az ajánlott napi folyadékbevitel a nőknél 1,6–2,1 liter, míg a férfiaknál 2–3 liter, de a globális felmérések szerint rengeteg olyan ember él, aki még a javasolt mennyiség alsó határát sem éri el. A vérben található nátrium koncentrációjából pontosan meg lehet állapítani a hidratáltság állapotát: ha egy ember kevés folyadékot fogyaszt, a nátriumkoncentráció megemelkedik, így a szervezet igyekszik elraktározni a vizet, amivel olyan folyamatokat indít be, amelyek szívelégtelenségek kialakulásához vezethetnek.

Bár laikusan azt gondolhatnánk, hogy a hidratáltságnak és a vérben található nátrium mértékének napról napra kell változnia attól függően, hogy mennyi vizet iszunk egy nap, a kutatók szerint a vér nátriumkoncentrációja csak hosszú idő alatt változik, így azt inkább a folyamatos, rendszeres folyadékpótlás befolyásolja.

A kutatásban több mint 15 ezer középkorú (44–66 éves) alanyon vizsgálták, hogy a vér nátriumkoncentrációja milyen mértékben jelzi előre a 25 évvel későbbi szívelégtelenségek kialakulását, illetve hogy mi az összefüggés a folyadékpótlás és a szív bal kamrájának falának megvastagodása között, ami a szívelégtelenség egyik előjele. Az alanyokat négy különböző csoportba sorolták nátriumkoncentráció alapján (135–140, 140–142, 142–144 és 144–146 mmol/l), és később öt alkalommal vizsgálták őket újra, amíg elérték a 70–90 éves kort.

Mint kiderült, a magasabb nátriumkoncentrációval rendelkező középkorú alanyoknál nagyobb eséllyel alakult ki szívelégtelenség és balkamra-hipertrófia is 25 évvel később. 1 mmol/l emelkedése 20 százalékkal növelte a balkamra-hipertrófia és 11 százalékkal a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy az egész életen át tartó megfelelő folyadékpótlás csökkenti a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulásának esélyét. Továbbá az a felfedezésünk, hogy a 142 mmol/l nátriumkoncentráció-határnál növekedni kezd a szív károsodásának kockázata, segíthet azonosítani azokat az embereket, akiknél a folyadékbevitel emelésével megelőzhetők a későbbi szívproblémák” – mondta a kutatást vezető Dmitrieva.