A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A csökkentett nátriumtartalmú, hozzáadott káliumot tartalmazó só használata nemcsak a magas vérnyomáson segítene, de a sztrók, a szívroham és a korai halálozás kockázatát is jelentősen csökkentené.
25 éven keresztül vizsgáltak több ezer embert, hogy megtudják, mekkora az összefüggés a hosszú távú folyadékbevitel, a vér nátriumkoncentrációja, és az időskori szívproblémák között. Kiderült: elég nagy.
Hogyan esznek a gyerekek, milyen szerepet tölt be a menza az életükben a bölcsődétől 18–19 éves korukig? Kevesen foglalkoznak ezzel, pedig 1,2 millió magyar gyerek eszik a közétkeztetésben. A Glossza podcast új epizódjában Mautner Zsófia gasztroblogger és Báti Anikó, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatója vesézi ki a témát.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Az 53 éves glioblasztómás férfi agyában mindössze 36 nap alatt zsugorodott a harmadára az egyik legveszélyesebbnek tartott daganat, pedig előtte a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia sem segített rajta.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
Az apró állatok segítenek a kutatóknak kideríteni, hogyan hatnak a hosszú űrutazások a mikrobák és az emberi szervezet viszonyára, és így hogyan lehet egészségügyi szempontból biztonságosabbá tenni a bolygóközi utakat.
Több évtizeden át tartó emelkedés után csökken az Egyesült Államokban a születéskor várható élettartam. A szakértők szerint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség az oka, hogy az amerikaiak nem élnek olyan sokáig, mint a hasonlóan jómódú országok lakói.
Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kórházának neonatológusa a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.
Az összefüggésre nem egy önálló kutatás, hanem korábbi tanulmányok elemzése világított rá. Bár a jelentés szerzői azt kérték, hogy kezeljük fenntartásokkal az eredményeiket, a kávéfogyasztás rákkockázat-csökkentő hatását több, egymástól független tanulmány is igazolhatja.
Egy friss kutatás szerint a bal és a jobb karon mért vérnyomás magasabb értékének 5 egységnyi különbsége 9 százalékkal nagyobb kockázatot jelent például szívrohamra, és 5 százalékkal növeli a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
Az amerikai alváskutatók társasága szerint az évi kétszeri óraátállítás miatt nő a szívproblémák, a sztrók és a közlekedési balesetek kockázata, és több az orvosi hiba is, ezért a nyári időszámítást el kell törölni.
Holland kutatók szerint az LSD mikrodózisokban adagolva káros mellékhatások nélkül fejt ki fájdalomcsillapító hatást, így jobban beválhat, mint a komoly függőséget okozó opioid szerek.
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
Hatalmas profitot termelne az a gyógyszercég, amely piacra tudna dobni egy olyan csodaelixírt, ami javítja a kognitív és szexuális funkciókat, az alvást, csökkenti a stresszt, a betegségekre való hajlamot, és még a hangulatra is jótékonyan hat – mindezt mellékhatások nélkül. A jó hír: az elixír már itt van a kezünkben, ráadásul ingyen.
Naponta egymilliárdnál is több egészségügyi keresést indítanak a Google felhasználói, de ausztrál kutatók szerint a tünetek alapján csak az esetek 36 százalékában állítják fel elsőre a helyes diagnózist az online szolgáltatások.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb közleményében minden eddiginél komolyabb figyelmeztetést adott ki az elektromos cigaretták egészségkárosító hatásáról.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Három éven keresztül vizsgáltak 32 ezer embert, hogy kiderüljön, az e-cigaretta 30, a dohányzás 150 százalékkal növeli a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának esélyét. Mindeközben egyre több tizenéves elektromosan szívja a marihuánát, de a füvező kamaszok száma nem nő, mert csak áttértek a tekertről e-cigire.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
Az extrém sportteljesítmények esetében az emberi test elkezdi felfalni önmagát. A terhesség majdnem olyan megerőltető, mint a Tour de France.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.
A WHO által előírt 2,7 helyett évente csak 1,2 százalékkal csökken a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya, és ez nagy baj: a születési súly az egyik legfontosabb mutatója a később kialakuló betegségeknek.
Egy több mint ezer főből álló kutatócsoport 200 ország testtömegindex-változásait vizsgálta 33 éven keresztül. Kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben mégsem a jómódú városiak felelősek a globális elhízásért.
Csak a portugálok és a horvátok között vannak kevesebben, akik heti rendszerességgel sportolnak valamit. Biztató viszont, hogy a fiatalabb korosztályok körében már nem akkora a lemaradás. Bónusz: bemutatjuk a román csodát.
Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
Mindenki más: ez azért túlzás.
A WHO által közölt adatok szerint nem valószínű, hogy jó egészségben ünnepelhetjük a hetvenedik születésnapunkat. A szomszédok közül már megint az osztrákok jártak jól.