A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
Bár egy mentőautó elvben gyorsabb, szűk belvárosi terekben vagy dugókban a bicikli sokkal hatékonyabb. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már megszokott látvány a bringás mentő, míg Afrikában és Ázsiában az infrastrukturális problémákat és a pénzhiányt igyekeznek orvosolni vele. Az Országos Mentőszolgálat nemrég bejelentette, hogy hamarosan Magyarországon is lesznek biciklis mentősök.
A menstruációs méltóságot alanyi jogon biztosító skót jogszabály nyomán már készül a törvény Dél-Koreában és Új-Zélandon is. Számos országban csökkentették vagy eltörölték a tamponadót, vagy bevezették a menstruációs szabadságot. És nálunk?
Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.
Egy kiterjedt amerikai szociálpszichológiai kutatás szerint az emberek alulbecsülik, hogy milyen nagyra értékelik barátaik és ismerőseik, ha felveszik velük a kapcsolatot.
A vásárláskor kapott, néha egyetlen termék esetén is 30-40 centis, a környezetre és az egészségre is ártalmas hőpapírszalagok egyszerűen kiválthatók lennének digitális nyugtákkal, de már az is sokat segítene, ha a kasszáknál még a kinyomtatás előtt jelezhetné a vásárló, hogy nem kéri a számlát.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói hosszú távú vizsgálattal igazolták, hogy a koffein számos jótékony hatása mellett a vesék egészséges működésének is jót tehet.
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem kutatói 7000 ausztrál háztartásban vizsgálták meg, hogyan osztják be idejüket a 25-64 év közötti heteroszexuális párok. Kiderült, hogy a nők többségének napjába egyáltalán nem fér bele a sportolás.
A Celmatix gyógyszeres programja lelassítaná a petesejttartalékok kiürülését és a termékenység kitolásán túl a menopauzával összefüggő betegségek kialakulását is hátráltathatná. A klinikai vizsgálat jövőre indul, de ha sikeres lenne, a módszer nők millióinak életét változtathatná meg.
Az IQAir frissen megjelent jelentése szerint a légszennyezés mértéke szinte mindenhol meghaladja a WHO által megszabott egészségügyi határértéket. A vizsgált városok 97 százalékában rossz a levegő, Magyarországon a szennyezés a határérték háromszorosa, ezzel a világ középmezőnyében jár.
Többek között a szívelégtelenség és a cukorbetegség kockázatát is növeli, ha valamilyen mesterséges fényforrásnak van kitéve az ember az éjszakai alvás közben. Ha nagyon muszáj, érdemes valamilyen halvány, sárga vagy vöröses színű világítást eszközölni, és távol maradni a kék vagy fehér fényektől.
Az egyetemisták és főiskolások életmódjának ugyanúgy nem része a legalább heti 5 órányi sport, mint a magyarok többségének. Pedig a CEU Határtalan tudás sorozatának előadói szerint a fizikai aktivitás a legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze a testi, lelki és szociális jólétként meghatározható egészség megszerzésének és megőrzésének.
A friss levegőt terápiaként egyelőre száz páciens kezelésére lehet felírni összesen, kimutatható egészségügyi haszon esetén a programot tovább bővítik.
A közbölcsesség úgy tartja, hogy napi egy pohár bor elfogyasztása kimondottan egészséges, de ennek nincs tudományos alapja. Annál több bizonyíték szól az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatai mellett, ami évente 2,4 millió emberrel végez.
Sejthalált, sejtfalkárosodást és allergiás reakciókat is kiváltanak az emberi sejtekben az élelmiszerekkel és a levegővel is magunkba vitt, apró műanyagrészecskék. Ha a laboratóriumi eredmények a való életre ültethetők, ehhez nem is kell palackot rágcsálni, elég levegőt venni, vizet inni vagy sósat enni.
A kemény házimunkát, például padlósúrolást gyakran végző felnőtteknek nemcsak a kognitív funkciói maradnak épek, de például kisebb eséllyel esnek el időskorukban, míg a könnyű házimunkák, például a rendszeres portörlés a memóriát javíthatja egy friss kutatás szerint.
Napi két kávéval megelőzhető lehet az agy kognitív károsodása és az ebből fakadó mentális hanyatlás, valamint felgyorsulhat az agyi amiloidfehérjék felhalmozódása.
Tíz év kutatásait összegezve arra jutottak amerikai kutatók, hogy jelentősen csökken a betegségek kockázata azoknál, akik életük során legalább egyszer kipróbálták a pszichedelikus szereket.
Okosvécén eddig legfeljebb ülésmelegítő vagy magukat automatikusan lehúzó és illatosító berendezéseket érthettünk, de tavaly óta a Stanford Egyetem vezetésével egyre több kutatóintézet és startup kezdett olyan vécék fejlesztésébe, amelyek a vizelet- és székletminták azonnali és rendszeres elemzésével végzik a mindennapi egészségmonitorozást.
A méregtelenítő kúrák iránti érdeklődés töretlen, a méregtelenítő italok piaca pedig évről évre bővül, annak ellenére, hogy számos táplálkozástudományi szakértő szerint a léböjtölésnek nincs tudományos bizonyítékokkal alátámasztható jótékony hatása. Bóna Enikő, a Semmelweis Egyetem doktorjelöltje utánajárt annak, hogy milyen motivációk mozgatják a résztvevőket, és honnan ered az alternatív kúra sikere.
Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
A csökkentett nátriumtartalmú, hozzáadott káliumot tartalmazó só használata nemcsak a magas vérnyomáson segítene, de a sztrók, a szívroham és a korai halálozás kockázatát is jelentősen csökkentené.
25 éven keresztül vizsgáltak több ezer embert, hogy megtudják, mekkora az összefüggés a hosszú távú folyadékbevitel, a vér nátriumkoncentrációja, és az időskori szívproblémák között. Kiderült: elég nagy.
Hogyan esznek a gyerekek, milyen szerepet tölt be a menza az életükben a bölcsődétől 18–19 éves korukig? Kevesen foglalkoznak ezzel, pedig 1,2 millió magyar gyerek eszik a közétkeztetésben. A Glossza podcast új epizódjában Mautner Zsófia gasztroblogger és Báti Anikó, a Néprajzi Intézet táplálkozáskultúra-kutatója vesézi ki a témát.
A bélbaktériumok és az agy működése közötti kapcsolat egyre nyilvánvalóbb: egy friss kísérletben fiatal egerek bélflóráját ültették át idősebb egyedekbe, amelyek azonnal kognitív javulást mutattak. A kutatók óvatosságra intenek, de a jelek szerint az emésztőrendszerben rejlik a fiatalság kulcsa.
Az 53 éves glioblasztómás férfi agyában mindössze 36 nap alatt zsugorodott a harmadára az egyik legveszélyesebbnek tartott daganat, pedig előtte a műtét, a sugárkezelés és a kemoterápia sem segített rajta.
A globális klímamodellekben előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell olyan forrósággal kalkulálni, amely tartóssá válva ellehetetlenítheti az emberi életet. Nagyon nem mindegy, hogy a hőség mekkora páratartalommal párosul.
Az apró állatok segítenek a kutatóknak kideríteni, hogyan hatnak a hosszú űrutazások a mikrobák és az emberi szervezet viszonyára, és így hogyan lehet egészségügyi szempontból biztonságosabbá tenni a bolygóközi utakat.
Több évtizeden át tartó emelkedés után csökken az Egyesült Államokban a születéskor várható élettartam. A szakértők szerint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség az oka, hogy az amerikaiak nem élnek olyan sokáig, mint a hasonlóan jómódú országok lakói.
Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kórházának neonatológusa a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.
Az összefüggésre nem egy önálló kutatás, hanem korábbi tanulmányok elemzése világított rá. Bár a jelentés szerzői azt kérték, hogy kezeljük fenntartásokkal az eredményeiket, a kávéfogyasztás rákkockázat-csökkentő hatását több, egymástól független tanulmány is igazolhatja.
Egy friss kutatás szerint a bal és a jobb karon mért vérnyomás magasabb értékének 5 egységnyi különbsége 9 százalékkal nagyobb kockázatot jelent például szívrohamra, és 5 százalékkal növeli a halálos szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Persze nem kell elhagyni a városokat, inkább a városok zöld területekeit kellene növelni, hogy a mikrobiom szintjén is egészséges legyen az ember.
Szakértők szerint hibás következtetéseken alapulnak azok a kutatások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a D-vitamin a koronavírus-fertőzés és a súlyos betegség kialakulásának esélyét is csökkenti.
Az amerikai alváskutatók társasága szerint az évi kétszeri óraátállítás miatt nő a szívproblémák, a sztrók és a közlekedési balesetek kockázata, és több az orvosi hiba is, ezért a nyári időszámítást el kell törölni.
Holland kutatók szerint az LSD mikrodózisokban adagolva káros mellékhatások nélkül fejt ki fájdalomcsillapító hatást, így jobban beválhat, mint a komoly függőséget okozó opioid szerek.
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
Hatalmas profitot termelne az a gyógyszercég, amely piacra tudna dobni egy olyan csodaelixírt, ami javítja a kognitív és szexuális funkciókat, az alvást, csökkenti a stresszt, a betegségekre való hajlamot, és még a hangulatra is jótékonyan hat – mindezt mellékhatások nélkül. A jó hír: az elixír már itt van a kezünkben, ráadásul ingyen.
Naponta egymilliárdnál is több egészségügyi keresést indítanak a Google felhasználói, de ausztrál kutatók szerint a tünetek alapján csak az esetek 36 százalékában állítják fel elsőre a helyes diagnózist az online szolgáltatások.
A járványügyi korlátozások miatt nem diagnosztizálnak, így nem is kezelnek számos tuberkulózisos beteget, és ez az ENSZ tbc-ellenes szervezete szerint katasztrofális következményekkel járhat.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb közleményében minden eddiginél komolyabb figyelmeztetést adott ki az elektromos cigaretták egészségkárosító hatásáról.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Három éven keresztül vizsgáltak 32 ezer embert, hogy kiderüljön, az e-cigaretta 30, a dohányzás 150 százalékkal növeli a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának esélyét. Mindeközben egyre több tizenéves elektromosan szívja a marihuánát, de a füvező kamaszok száma nem nő, mert csak áttértek a tekertről e-cigire.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
Az extrém sportteljesítmények esetében az emberi test elkezdi felfalni önmagát. A terhesség majdnem olyan megerőltető, mint a Tour de France.