A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb közleményében minden eddiginél komolyabb figyelmeztetést adott ki az elektromos cigaretták egészségkárosító hatásáról.
Miért kell az embernek húst ennie? Kell egyáltalán, vagy kihúzhatja tökön és répán? Az év végi húsdömpingre való tekintettel bemutatjuk a tudomány válaszait.
Brit tudósok szerint a múzeumok és a koncertek jót tesznek az embernek: azok, akik rendszeresen művelődnek, kisebb valószínűséggel halnak meg a következő 12 évben.
Három éven keresztül vizsgáltak 32 ezer embert, hogy kiderüljön, az e-cigaretta 30, a dohányzás 150 százalékkal növeli a krónikus tüdőbetegségek kialakulásának esélyét. Mindeközben egyre több tizenéves elektromosan szívja a marihuánát, de a füvező kamaszok száma nem nő, mert csak áttértek a tekertről e-cigire.
A mikrobiomként emlegetett élő, egy-egy szervezetben 1 és 2,5 kiló közöttire becsült tömeget egyes kutatók már az emberi szervek közé sorolják. Mostanában kezd kiderülni, mennyire fontos szerepe van nemcsak a testi folyamatokban, de akár az idegrendszer működésében is.
Egy új tanulmány svéd adatok alapján arra jut, hogy a keresetek és az egészségi állapot közötti összefüggés akár ötödét magyarázhatja a egészségügyi szaktudáshoz való hozzáférés, azon belül is az, hogy valakinek van-e orvos a tágabb családjában.
Egereknél már kimutatták a tejsav lebontásával a fáradságot csökkentő bélbaktériumok teljesítményfokozó hatását, és az élsportolóktól vett minták alapján embereknél is működhet doppingként a Veillonella nevű baktérium.
A tökéletes alvásra való túlzott törekvésnek már nevet is adtak: ortoszomnia.
Az extrém sportteljesítmények esetében az emberi test elkezdi felfalni önmagát. A terhesség majdnem olyan megerőltető, mint a Tour de France.
Az Egészségügyi Világszervezet is az 1972-es budapesti patkányirtás csodájára járt, de előtte pont olyan töketlenkedés folyt a fővárosban, mint amit ma látunk. A falusi gazdaságból világhírű irtócéggé váló Bábolna Bio rejtélyes kicsinálásával visszatérhetünk a drága, de haszontalan módszerekhez, a patkányok legnagyobb örömére.
Egyre több kutató vizsgálja, hogy miért romlik sokkal nagyobb ütemben a hajléktalanok egészsége, mint akár a 70 év feletti embereké. Egyes számítások szerint olcsóbb lenne lakást biztosítani nekik, mint amennyit a kezelésükre kell fordítani, de ez ellen még San Franciscóban is tiltakozik a lakosság.
A WHO által előírt 2,7 helyett évente csak 1,2 százalékkal csökken a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya, és ez nagy baj: a születési súly az egyik legfontosabb mutatója a később kialakuló betegségeknek.
Egy több mint ezer főből álló kutatócsoport 200 ország testtömegindex-változásait vizsgálta 33 éven keresztül. Kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben mégsem a jómódú városiak felelősek a globális elhízásért.
Csak a portugálok és a horvátok között vannak kevesebben, akik heti rendszerességgel sportolnak valamit. Biztató viszont, hogy a fiatalabb korosztályok körében már nem akkora a lemaradás. Bónusz: bemutatjuk a román csodát.
Túl sokáig kezelték áltudományként az allergológiát, de a mogyorókrízis is csak kárcsökkentésre volt jó. Az allergia kialakulásának okait a mai napig keresik, de valószínűnek tűnik, hogy a modern élet tehet róla.
A 40 ezer fős Narón orvosai az egészségügyi minisztérium segítségével dolgozták ki a programot, amellyel a növekvő elhízási aránnyal igyekeznek szembeszállni.
Mindenki más: ez azért túlzás.
A WHO által közölt adatok szerint nem valószínű, hogy jó egészségben ünnepelhetjük a hetvenedik születésnapunkat. A szomszédok közül már megint az osztrákok jártak jól.