Több területen is aggasztó a fenntarthatóság helyzete az MTA tudósai szerint
Átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürgetnek, különösen az integrált vízgazdálkodás terén.
Átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürgetnek, különösen az integrált vízgazdálkodás terén.
A Georgia állambeli Fayette megyében jó ideig nem szúrták ki, hogy ipari mennyiségben és ingyen fogy a víz.
A MATE kutatói által gyűjtött és bevizsgált vízmintákban a PFAS nevű, potenciálisan rákkeltő vegyületek nem érték el az egészségügyi határértékeket.
Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter két éve hirdetett keresztesháborút a fluorid ellen arra hivatkozva, hogy az ivóvízhez adott anyag csökkenti az IQ-t. Egy hét elején megjelent kutatás szerint nem csökkenti.
Magyarországon átlagosan 10-11 csőtörés történik óránként, és akad olyan régió, ahol a szállított víz fele kárba megy, országos átlagban pedig a vízvezetékekbe kerülő 5 liter vízből 1 el sem jut a fogyasztókig. Ez a 20 százalék feletti átlagos pazarlás duplája a 10 százalékos európai átlagnak.
Egy frissen megjelent hiánypótló kutatás szerint a szóda segít leküzdeni a fáradtságot, ráadásul cukor és koffein sincs benne.
Az Omar Yaghi vegyész-professzor cége által fejlesztett technológia a retikuláris kémia alkalmazásával még a legszárazabb sivatagi levegőből is képes nedvességet kivonni.
Már nem elég a vízhiány vagy a vízválság kifejezés; csődbe viszi az emberiség a Föld vízkészletét. Mára a globális népesség 75 százaléka él vízhiányos vagy kritikusan vízhiányos országokban.
Az ásványvíz gyakran több ezer évet tölt a föld mélyében, mielőtt felszínre kerülne, hogy aztán ellenőrzött körülmények között palackozzák, és eljusson a fogyasztókhoz. De mi különbözteti meg az ásványvizet a sima csapvíztől?
Szaniter címmel nyílt kiállítás a higiéniás szegénységről a Klauzál téri Kult7 Galériában. A probléma több százezer magyar háztartást érint, mégis gyakran eltűnik a szem elől, ezért indítottak párbeszédet az alkotók.
Egy nemzetközi expedíció bukkant rá arra az rejtett édesvíztartó területre, ami értékes forrása lehet a világ apadó ivóvízkészletének. Egyelőre vizsgálják, hogy ihatóvá lehet-e tenni az innen származó vizet.
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
A mindennapi mikrostresszorok jobban hatnak ránk, ha nem vagyunk eléggé hidratáltak.
A kaliforniai Death Valley szuperszáraz levegőjéből napi egy csésze vizet tudnak lecsapolni a hidrogéles módszerrel.
A hőstressz mellett súlyos egészségügyi problémákat, sőt haláleseteket is okozhat a kánikula. Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk legújabb epizódjában Ungvári Gáborral, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) kutatójával a városi hőhullámok elleni védekezésről beszélgettünk.