A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
A kormányzat döntése több millió kilométernyi folyót, csatornát, patakot és mocsárvidéket érint, és az amerikaiak egyharmada által használt ivóvíz forrásainak tisztasága kerül veszélybe. Cserébe jól jár az építő-, a gáz- és az olajipar.
A helyi önkormányzat jóváhagyta a kínai cég vízbányászati engedélyét, miközben a lakosságra szigorú vízfelhasználási megszorítások vonatkoznak.
Nem ez az első eset az elmúlt hetekben, hogy a szárazságtól szenvedő Ausztráliában vízrablást követnek el.
Egy kelet-ausztráliai iskolába palackozott vizet szállít az állam, miután kiapadt az ellátását biztosító kút. A palackozott vizet azoktól a cégektől vásárolták meg, amiket a vízhiány kiváltásával vádolnak. Kevesebb az eső, fogynak a folyók, nagy bajban van Ausztrália.
Az öntözésfejlesztésre készülő gazdáknak nem kell majd környezeti hatásvizsgálatot lefolytatniuk, mivel az engedélyezés szabályai nem vonatkozni majd rájuk. A kormány tervezete egy rendkívül vízigényes ágazat vízhasználatát fokozza, de nem tartalmaz víztakarékosságra ösztönző elemeket, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.
Amíg mindenki az ENSZ világvége-jelentésére figyelt, egy nemzetközi óceánkutató szervezet öt pontba szedte, hogyan lehet megmenteni a világtengert úgy, hogy még a párizsi klímaegyezmény lehetetlennek gondolt vállalásai is tarthatók legyenek.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A MTA Nemzeti Víztudományi Programjának vezetői ismertetik az augusztus végi algainvázió tényeit, de a jelenség okait ők sem ismerik. Az invázió szerintük a döntéshozók számára is érthetővé teszi, hogy nem halogatható tovább a Balaton eddigieknél átfogóbb és összetettebb kutatásának megfelelő állami finanszírozása.
Egy friss felmérés szerint Magyarországnak vízhiánytól nem kell tartania, de a száraz időszakok, az aszályok sokkal hosszabbak lehetnek.
A naptól védett kráterekben, -233 Celsius-fokos környezetben vígan elvannak a jégtömegek, a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint akár több tízmillió tonnányi is.
Miközben Németországban és Franciaországban már vészhelyzeti intézkedéseket kellett bevezetni a szárazság miatt, az EU-s tagállamok mintha nem törődnének a klímaváltozás vízgazdálkodási kérdéseivel. A WWF riadóztatott, Magyarország is veszélyben van.
Többek közt a gyógyszer- és növényvédőszer-maradványokat is kiiktatná a vízből a zöld technológiával előállítható berendezés, amelynek novemberre készülhet el a prototípusa.
Valahol a Ramones-pólók divatcikké válásánál lehetett rá számítani, hogy a fogyasztói társadalom az utolsó fillért is ki fogja még facsarni a punkokból. Most itt a tiszta életű, absztinens lázadóknak szóló víz, a sörös dobozba zárt folyékony halál. Nem is kérdés, persze, hogy KELL.
Világszerte előfordul a geológiai eredetű arzén jelenléte az ivóvízben, az általánosan elfogadott határérték 10 µg/liter, de egy amerikai kutatás szerint még ez is sok.
Budapesten szinte a teljes belvárosban magas az ólomkockázat a házi vízhálózatban, de országszerte rosszabb a helyzet annál, amit a magyar vízminőségi dicsjelentések sugallnak.
Amerikai kutatók egy aszteroidáról származó, kilenc éve hazahozott pormintát vizsgálták, és máris arról beszélnek, hogy a Föld vizeinek közel felét az S típusú kisbolygók adhatták.
Az MTA oldalán ismét megjelent a népegészségügyi központ dicshimnusza a kifogástalan magyar ivóvízről, de a csapoknál mért szennyezettség és az EU jelentései mást mutatnak.
A brüsszeli városvezetők csak most jöttek rá, hogy a város egyik jelképe napi több ezer liter tiszta ivóvizet pisil bele a csatornába, ezért környezettudatossá alakítják át.
A vízmű csak a fogyasztóhelyig felel az ivóvíz minőségéért, pedig az épületekben kezdődnek igazán a problémák. Hiába tudnak évek óta az ólomszennyezésről, mindig fontosabb volt a magyar víz dicsősége, mint a lakosság tájékoztatása.
Ezt maga a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője mondta ki egy londoni vízkonferencián.
A 6500 milliárd dolláros vagyont kezelő befektetői csoport arra szólította fel a gyorséttermeket, hogy márciusig tervezzék meg és hozzák nyilvánosságra, hogyan tudják fenntarthatóbbá tenni működésüket. A húsról azért nem akarják lenevelni a fogyasztókat.
A Tisza másodpercenkénti hozamának több mint duplája az a vízmennyiség, amelyet az amerikai űrhivatal elhasznál indítóállomásainak biztonsági gyakorlatai során.
A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.
A Tesla és a SpaceX alapítója javíthatatlan Superman: miután tengeralattjárót küldött a thaiföldi barlangban rekedt gyerekek megmentésére, most az elátkozott amerikai városban oldaná meg az ólommal szennyezett ivóvíz problémáját. Úgy tűnik, ha baj van, mindenki tőle várja a megoldást.
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
A reakcióképességet is meghatározza, hogy milyen kvantumállapotban van egy vízmolekula – derül ki a Nature legújabb számában közzétett tanulmányból.
Hiába a világtalálkozóra kitalált marketingduma, ha a vízhatalmilag releváns adatokat nézzük, az éllovasok helyett a sereghajtók közt vagyunk Európában, miközben az egekig magasztalt vízközmű-rendszereink szabályosan haldokolnak.
Dr. Bikfalvi Istvánné szerint a természetes ásványvíznek nem az ásványianyag-tartalom a legfőbb értéke; ami a PET palackokat illeti, a fejlődést nem lehet megállítani, de fenntarthatóvá kell tenni!
A palackozott vizeket sokan a kapitalizmus paródiájának tartják, évente mégis 391 milliárd liternyit adnak el belőlük. Ki gondolta volna, hogy a 0,33 literes, 28 ezer forintos gleccserolvasztmány semmivel sem jobb, mint egy pohár csapvíz?