Nem árt a kék fény elleni védelem, de felesleges rettegni a képernyőktől
A közösségi médiában praktizáló önjelölt bőrgyógyászok körében felkapott téma, hogy miként előzhetők meg a képernyők kék fényének bőrre gyakorolt káros hatásai. Arra viszont egyelőre nincs tudományos bizonyíték vagy longitudinális kutatás, hogy a számítógépek, tabletek vagy mobilok kijelzői valóban felelősek lehetnek a bőröregedés jeleiért.
Az ellenőrizetlen és virálisan terjedő tartalmak (mint az alább bemutatott videók) jelentik az alapját annak a marketingüzenetnek, amely a fényvédő és bőrápoló termékek kék fénnyel szembeni hatásosságát bizonygatja. A különböző cégek ezért hangzatos hatóanyagokat és komplett termékcsaládokat hirdetnek, amelyek segítenek megelőzni a fény hatásának tulajdonított gyulladást, ráncosodást és a lokális hiperpigmentációt, vagyis a pigmentfoltok kialakulását a fénynek kitett bőrfelületeken. Egyelőre viszont egyértelmű cáfolat és bizonyíték sincs arra, hogy ezek a fénysugarak tartós bőrkárosodáshoz vezetnek, legalábbis a képernyőkből áradó kék fény esetén.
Ráadásul a kék fénnyel kapcsolatos riogatás nem csak a tiniinfluenszerek csatornáin jelenik meg. A többek között test- és bőrápolási termékeket is gyártó Unilever saját kutatásaira hivatkozva állítja, hogy a kék fény a bőr gyulladásához vezet, és ennek esélye harminc órányi képernyő előtt eltöltött idő után negyven százalékkal emelkedik. A vállalat az okostelefonok és a laptopok kijelzőire utal, de pontos technológiai paraméterek híján nem lehet arra következtetni, hogy milyen távolságban jelent ilyen mértékű veszélyt a kütyühasználat.
Az utóbbi 15 évben lett mumus a kék fény
Egy kozmetikumokkal foglalkozó amerikai vegyész, Jahnna G. Coats és kutatótársai 2020-ban publikáltak egy rövid összefoglalót arról, hogy az elmúlt kb. 15 évben milyen eredményekre jutottak a kék fény bőrre gyakorolt hatását vizsgáló kutatók. Az ohiói Toledói Egyetem munkatársai mindössze három oldalba sűrítették azt a kevés, olykor egymásnak is ellentmondó információt, amit az online megjelent tudományos publikációkból leszűrtek.
A fény hatása a bőrre elsősorban a fény energiáján és hullámhosszán múlik. Mivel a kék fény a látható színspektrum legkisebb hullámhosszú tartományába tartozik (a spektrumon mellette, a tőle kisebb hullámhosszú tartományban az ultraibolya sugárzás található), a hatásvizsgálat nem szükségtelen. Ahogy Coats és munkatársai is megállapítják, a kék fény egyaránt fejthet ki kedvező és káros hatásokat is a bőrre. Rövid ideig tartó, kúraszerű alkalmazásával egyes bőrproblémák, például az ekcéma is kezelhető, illetve a színterápiában is használják a kék színt.
Az alacsonyabb hullámhosszú, nagy energiájú kék fénynek való hosszú ideig tartó kitettség viszont valóban bőrproblémákhoz vezethet. Hasonlóan az UV-sugárzáshoz, a látható kék fény is oxidációs folyamatokat indíthat el a bőrben, ráadásul az alacsonyabb hullámhossz miatt mélyebb bőrrétegekbe képes hatolni, és ezáltal károsodhat a sejtek DNS-e.
Ilyen káros hatások egyébként nemcsak a bőrben, hanem a szemben is megfigyelhetők. A fénysugarak hatására felgyorsulhat a szem makuladegenerációja, illetve a digitális túlterhelés szemfáradtságot okozhat azoknál, akik sok időt töltenek képernyő előtt.
Az UV-sugárzással és a fény hatásaival szemben a bőrben, a szemben és a hajban lévő melanin védi a szervezetet. Ez a pigment elnyeli a sugárzást, mennyisége pedig befolyásolja a bőr, a haj és a szem színét. A kék fénytől viszont kevésbé jelennek meg a bőr öregedésére utaló jelek (a ráncok és a pigmentfoltok), mint az UV-sugárzás hatására, derül ki egy 2018-as kutatásból.
Inkább a napfénytől érdemes tartani
Az összegzés alapján azonban nem vádolhatók a képernyők a fény okozta károsodásokért. Annak ellenére sem, hogy egyre több kozmetikai termék, sőt komplett bőrápolási termékcsalád épül a mesterséges kék fény hatásainak megelőzésére. A bőr által elnyelt káros sugárzások nagy része ugyanis továbbra is a Napból érkezik, így az elsődleges probléma a napfénynek való kitettség, és nem a képernyő előtt töltött idő.
Ennek megfelelően kell a fényvédő termékeket is alkalmazni. A naptejek célja, hogy a beléjük kevert fényvédő összetevők révén elnyeljék a káros UV-sugárzásokat, és ezáltal megakadályozzák, hogy azok a bőr mélyebb rétegeibe jutva sejtkárosodást okozzanak. A kék fénnyel szemben is hasonló védelemre lehet szükség mint az UV-sugárzással szemben – ezt igazolja az az egereken végzett kísérlet is, amit Yuya Nakashima és társai publikáltak 2017-ben a Free Radical Biology and Medicine folyóiratban.
A kék fény viszont nemcsak a sejtekbe hatolással módosíthatja a működésüket. Az Estée Lauder kutatólaboratóriumának munkatársai 2019-ben írták le, hogy a fény a köznyelvben napi biológiai óraként emlegetett cirkadián ritmust is befolyásolhatja. Ha a szervezet egészséges ritmusát a fénynek való kitettség megzavarja, a sejtek éjszakai regenerációja sem történik meg. Így a bőr nem készül fel a másnap rá váró környezeti hatásokra, és védekezőképessége fokozatosan csökken.
Szükség van fényvédelemre, de nem kell rettegni a képernyőktől
A norvég sugárvédelmi hatóság kutatói 2021-ben vizsgálták meg, hogy valóban szükség van-e kimondottan a kék fénnyel szembeni bőrvédelemre. A Photochemical and Photobiological Sciences folyóiratban publikált cikkükben egy sor korábbi kutatási eredményt foglaltak össze, ezeket egészítették ki saját megállapításaikkal. Az összegzés szerint a látható kék fény bőrre gyakorolt hatásainak vizsgálatához leginkább a standardizált mérési módszerek hiányoznak. Viszont ezek híján is megállapították, hogy a beltéri kék fényt kibocsátó eszközök, tévék, okoseszközök, laptopkijelzők és monitorok a napsugárzásnál jóval kevésbé kártékonyak. Ezért azt javasolják, hogy kimondottan a kék fény hatásaitól védő kozmetikai termékeket nem kell használni, hacsak nem valamilyen gyógyszer, betegség vagy kezelés miatt a bőr az átlagosnál érzékenyebb a fényre.
A kutatók kitértek arra is, hogy az UV-sugárzás nagyságrendekkel nagyobb hatékonysággal okozhat sejtkárosodást (és így a sejtek DNS-ének károsodását), mint a beltéri kék fénynek való kitettség. Fontos megállapításuk még az is, hogy a fluoreszcens fénynek a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség, az IARC szerint nincs karcinogén (rákkeltő) hatása.
Mindezek ellenére a kék fénnyel szemben is érdemes védekezni – elsősorban szabadtéren –, és egyelőre a széles spektrumú fényvédők elég hatékonyak. Egy 2020-as koreai kutatásban a megfelelő fényvédelem teszteléséhez fejlesztettek vizsgálati módszert, amivel a hatóanyagok képességeit ellenőrizhetik. A kék fénynek kitett bőrfelületeken megfigyelték, hogy rövid és hosszú távon milyen különbségek vannak a pigmentáltságban a titán-dioxidot tartalmazó fényvédők használata esetén, illetve nélkülük. Az eddigi eredmények szerint ez az ásványi fényvédő összetevő nem elegendő a sugárzás hatásainak kivédésére.
További vizsgálatra vár még, hogy a hosszú távú (napi 10 órás) rendszeres, mindennapos kitettség miképp adódhat össze, és milyen módon kell ezzel szemben védeni a bőrt, ha egyáltalán szükséges. A bőrsejtek ugyanis az éjszakai (vagy sötét) órákban regenerálódnak, ezzel jelentősen enyhítik a káros hatásokat, és ahhoz, hogy ez a fényhatás elváltozást okozzon a bőrben, több ezer órányi folyamatos képernyőhasználatra lenne szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: