Valóban véd a számítógép képernyőjétől az év slágere, a kék fényt szűrő védőszemüveg?

2021.03.04. · TECH

Világdivat lett a kékfény-szemüveg. A számítógép-szemüvegnek (computer glasses) is nevezett kiegészítők lencséjében elhelyezett áttetsző réteg kiszűri a napból és a digitális kütyükből sugárzó fény egyes hullámhosszait, így hosszabb idejű képernyőhasználat esetén kímélheti a szemünket.

A reklámok szerint a kékfény-szemüveg csökkenti a szemfáradtságot, javítja az alvásminőséget, és a szembetegségek kialakulását is megelőzheti. Videójátékosok és más képernyőfüggők régóta használják, de mostanra a tömegekhez is eljutott a hírük. Ebben nyilván sokat segített, hogy Jennifer Lopez viseli, Drew Barrymore a saját nevével fémjelezve árulja, Rashida Jones pedig tévéreklámban hirdeti őket.

link Forrás

Blue Velvet

Hogy a speciális szemüvegben nagy pénz lehet, azt a húzónevek is sejtetik. A 360 Research Report kutatása ezt számszerűsíti is: a jelentésük szerint 2024-re az iparág éves forgalma 28 millió dollárra nőhet az idei 19 millióról. És bár a növekedés már tavaly is kiugró volt, ez valószínűleg nem a reklám, de nem is a húzónevek hatása, hanem a koronavírus-járványé.

„Amikor tavaly sok ügyfelünk állt át otthoni munkavégzésre, a szemüvegek iránti igény jelentősen megnőtt. Tavaly áprilisban kimutatható mértékben növekedett a vény nélküli, a kék fényt megszűrő szemüvegek iránti kereslet, és a trend a járvány alatt végig kitartott.”

mondta a New York Times-nak Neil Blumenthal, a Warby Parker ügyvezető igazgatója.

A növekvő kereslettel nem csak a Warby Parker szembesült. A Book Club szemüvegeladásokból származó bevétele tavaly március és április között 116 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A Jins is észlelte a felpörgést az online szemüvegeladásokban. A receptre kapható szemüvegeket gyártó Zenni kétmilliót adott el a Blokz fantázianevű fényszűrős modelljéből.

„Ezek a szemüvegek eddig is felkapottak voltak az irodai dolgozók és a játékosok között, de bizonyára a járvány keresletélénkítő hatása is érződik, aminek köszönhetően manapság mindenkit sokkal több digitális kék fény érhet, mint eddig bármikor.”

mondta Sean Pate, a Zenni marketingkommunikációs igazgatója.

Drew Barrymore a saját nevével fémjelzett kékfényszűrős szemüvegben.
photo_camera Drew Barrymore a saját nevével fémjelzett kékfényszűrős szemüvegben. Fotó: Walmart

Kind of Blue

Álljunk csak meg egy pillanatra: tényleg káros lehet a fény? Ha egy szemüveget védőszemüvegnek hívnak, akkor nyilván véd is – de mitől?

„Egyre többen állítják, hogy a nagy mennyiségű kék fény káros hatással van az emberi szervezetre. Alvásproblémákat okozhat, hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásához, memóriaproblémákhoz, elhízáshoz, depresszióhoz, ami magával hozhat több más betegséget is, és a szemre is igen káros hatással lehet.”

írja egy hazai kereskedő a honlapján. Az állítás nem megalapozatlan – de nem is a teljes igazság. Lássuk, mit is csinál a kék fény a szervezetünkkel!

A látható fényspektrum minden színének más-más hullámhossza és energiaszintje van. A kék fény energiája nagyobb, a hullámhossza rövidebb, mint más színeké. A tévékben, monitorokban, telefonokban és tabletekben lévő képernyők által kibocsátott kék fény hullámhossza 400-490 nanométer; és egyes kutatások azt az eredményt hozták, hogy a rövid, 415-455 nanométeres hullámhosszú kék fény károsíthatja a szemet.

A szakértők szerint a melanin, a bőrben, a szemben és a hajban lévő pigment elnyeli a fény ultraibolya és kék tartományát; a szervezet ezzel védekezik a napsugárzás káros hatásai ellen. Minél magasabb a szervezet melaninszintje, annál hatékonyabban védi azt a napfénytől. Az idő múlásával a melaninszint csökkenni kezd: 65 éves korunkra a teljes melaninkészletünk felét elveszítjük, így védtelenebbek leszünk bizonyos szembetegségekkel, például a makuladegenerációval szemben.

A Harvard Medical School részeként működő intézet, a Schepens Eye Institute szerint a kék fény bizonyos spektrumai nagyobb mértékben gyorsítják a makuladegenerációt, mint más színspektrumok. Az erős fények, mint a napsugárzás, vagy a tengerről visszaverődő fény valóban károsan hathat a makulára, azaz a retina közepe táján elhelyezkedő ovális alakú, pigmentált területre; a Schepens Eye Institute ezért is ajánlja a kék-ultraibolya tartományt szűrő napszemüvegek viselését erős napfényben.

És mi a helyzet a képernyőkkel? Korábbi vizsgálatok szerint a túlzásba vitt képernyőhasználatnak csakugyan lehetnek káros mellékhatásai:

  • Digitális túlterhelés. A szakértők szerint a számítógépes látásnak (computer vision) is nevezett digitális szemfáradtság a számítógép-használók felét érintheti. Ha sokáig bámuljuk a monitort vagy a telefont, az szemszárazságot, irritációt, vagy a látás elhomályosulását okozhatja.
  • Gyerekbetegségek. A gyerekek szeme nem szűri olyan hatékonyan a kék fényt, mint a felnőtteké. Ha sokat bámulják a képernyőt, nagyobb eséllyel alakulhat ki náluk figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), hajlamosak lehetnek az elhízásra, vagy rövidlátók lehetnek.
  • Depresszió. Korábbi állatkísérletek szerint a kék fénynek való éjszakai kitettség a depresszió tüneteit idézte elő a tesztalanyokban.

A kék fény a nappali órákban felpörgeti a figyelmünket és az éberségünket, este viszont csökkenti az alváshormonnak is nevezett melatonin termelését. Legalábbis így történik, ha a szervezet a cirkadián ritmusa szerint működik. A beinduló melatonintermelés hatására elálmosodunk, de ha lefekvés előtt a telefonunkat piszkáljuk, a kijelző kék fénye összezavarhatja a természetes alvásciklusunkat, és azt üzeni az agyunknak, hogy maradjunk ébren – miközben épp aludni készülünk.

A lefekvés előtti képernyőbámulás a nyugodt éjszakai alvás halálos ellensége.
photo_camera A lefekvés előtti képernyőbámulás a nyugodt éjszakai alvás halálos ellensége. Fotó: AFP

Már kétórányi esti kékfényezés is elég a melatonintermelés lelassításához vagy leállításához. Ez ellen viszont csak úgy védekezhetünk, hogy alvás előtt minimálisra csökkentjük a kék fénynek való kitettségünket. A szakértők szerint a nyugodt éjszakai alvás érdekében lefekvés előtt három órával ne nézzünk képernyőre, mert azzal csak azt érjük el, hogy sáros bakanccsal tapossuk szét az alváshigiéniánkat.

(A kék fénynek ugyanakkor más-más hatása van nappal és éjszaka. Míg az éjszakai képernyőzés depressziós tüneteket idézhet elő, addig a kék fényt a szezonális affektív zavar – az évszakváltozások hatására fellépő, depresszív tüneteket okozó rendellenesség – kezelésére is használják.)

True Blue

Akkor a szemüvegek nem teljesen hatástalanok? Mégis védeniük kell a kék fénytől? Nos, az eddigi kutatások alapján nem állítható, hogy a kék fénynek nincsenek kumulatív hatásai, de egyértelmű és közvetlen bizonyíték sincs rá. Az az állítás pedig, hogy a fényszűrős szemüvegek védelmet nyújtanának a retinakárosodással szemben, annyira alaptalan, hogy a Boot Opticans nevű brit céget a védőszemüvegükre vonatkozó, „félrevezető és megalapozatlan” állítások miatt 2017-ben negyvenezer font pénzbírságra ítélték.

Bár azzal a témával foglalkozó kutatások többsége egyetért, hogy az UV-szűrős szemüveg fontos védőeszköz lehet a napsugárzással szemben, a kék fényt kibocsátó eszközök káros hatásait vizsgáló kutatások többnyire ellentmondásosak és következetlenek. Nézzünk néhány példát:

Fontos megjegyezni, hogy a témával foglalkozó tanulmányok egyike sem végzett kísérleteket valódi, élő szemszövettel. Bár bizonyítható, hogy a kék fény roncsolhatja a szöveteket, csak akkor léphet föl károsodás, ha a fény energiája meghaladja a 3 mikrowattot, de a digitális eszközök fényereje általában az 1 mikrowattot sem éri el.

Dr. David Ramsey, a massachusetts-i Lahey Hospital & Medical Center retinaszakértője szerint nem érdemes óvakodni a képernyők kék fényétől. Vagyis lehet, csak értelme nincs sok, mert kint a szabadban jóval több kék fény érhet minket, mint a kijelzők előtt. Hogy képet alkothassunk ennek a mértékéről, vigyünk magunkkal egy telefont a ragyogó napsütésbe, aztán próbáljuk kisilablizálni, hogy mi látható a képernyőn.

„Hányszor csodálkozhattunk már rá a tengerparton egy laptoppal vagy egy telefonnal, hogy mennyire nehéz leolvasni a képernyőjét?

– mondta Ramsey a New York Times-nak.

A napfényben jóval erősebb a fénysugárzás ereje, mint amennyi egy digitális eszköz képernyőjéről ér bennünket.
photo_camera A napfényben jóval erősebb a fénysugárzás ereje, mint amennyi egy digitális eszköz képernyőjéről ér bennünket. Fotó: Manuel Sulzer / AFP

Blue (Da Ba Dee)

Azt a kérdést, hogy szükségünk van-e kék fényt szűrő szemüvegre, a homeopátia híveinek érvelésével is megközelíthetjük: ártani nem fog, mivel nincs benne dioptria, így a lencse torzítása sem okozhat károsodást. Mégis jobban járunk, ha hallgatunk a gyógyszerreklámok refrénjére: a kockázatok és mellékhatások tekintetében a kezelőorvosunkat kérdezzük. A szemészek jobban tudják, mire van szükségünk, mint a tévéreklámok.

Hogy mit mondanak a szakértők? Az Amerikai Optalmológiai Társaság szerint nincs szükségünk speciális szemüvegre a számítógépes munkákhoz. A szervezet hivatalos állásfoglalása az, hogy semmilyen védőszemüveg viselését nem ajánlják. Szerintük a szembetegségeket és a szemfáradtságot nem maguk a digitális eszközök okozzák, hanem a túlhasználatuk.

„A szem digitális túlterhelésének tünetei a digitális eszközeink használatának módjához köthetők, nem a belőlük áradó kék fényhez.”

– olvasható a szervezet állásfoglalásában. Megállapításuk egybevág Mark Rosenfeld professzor, a New York-i Egyetem Optometriai Tanszékének munkatársáéval, aki két tanulmányt is készített a kék fényt szűrő szemüvegek hatékonyságáról. Rosenfeld is úgy látja, hogy a szemet nem a kék fény hanem az eszközhasználat módja terheli meg.

„Úgy gondoljuk, hogy nem annyira a képernyők okozzák, hanem az, ahogy az emberek használják őket. Hajlamosak közel tartani magukhoz az eszközöket, főleg a telefonokat. Megállapítottuk, hogy az emberek néha csupán 8-9 hüvelyknyire [20-23 centiméter] tartják maguk előtt a telefonjaikat, míg a nyomtatott szövegeket inkább 16 hüvelyknyire [40 centiméter]. Arra is hajlamosak, hogy nagyon hosszú ideig bámulják őket, anélkül, hogy szünetet tartanának.”

mondta az NPR rádióműsorában dr. Rosenfeld.

Rosenfeld szerint a rendszeres képernyőszünet segíthet a szemkárosodás megelőzésében. Az általa említett 20-20-20-as szabály szerint tanácsos 20 percenként 20 másodpercig 20 lábnyi (körülbelül 60 centiméter) távolságra nézni. A távolság tetszés szerint növelhető, illetve erősen ajánlott, ha kis képernyőt, például telefont vagy tabletet bámulunk. Minél közelebb tartunk valamit az arcunkhoz, annál nehezebben fókuszál a szemünk, így érdemes a digitális eszközöket legalább 40 centiméter távolságra tartani az arcunktól.

Ha a zavaró szemfáradtság miatt fontolgatjuk a speciális szemüveg vásárlását, előbb tegyünk egy próbát a rendszeres képernyőszünetekkel. Ne nyomkodjuk a telefonunkat lefekvés előtt, se szemüvegben, se nélküle; inkább bojkottáljuk a telefonozást a lefekvés előtti egy-két órában. A túlzásba vitt képernyőhasználat több okból is ronthatja az éjszakai alvás minőségét, és ez nem spekuláció, mint a védőszemüvegek hatásossága, hanem tény.

Az alvásszakértők rendszeres edzést, korai vacsorát, lefekvés előtti rutin kialakítását, illetve az esti hírolvasás és közösségimédia-használat bojkottját ajánlják azoknak, akiknek nehézségeik vannak az alvással. Fogadjuk meg a tanácsukat! Ahol a szakértői vélemények nagyobb súllyal esnek latba, mint Jennifer Lopez szemüvegválasztása, ott nagyobb az esély egy nyugodalmas jó éjszakára.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás