A szakértők korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy valaki képes lehet akarata szerint mozgatni a pupillaméretet szabályozó izmokat. Egy német pszichológushallgató lehet az első, akinek bizonyítottan sikerült.
E egyenlő emcénégyzet – mondta Albert Einstein 1905-ben. Gyorsítsunk nehéz ionokat, hogy az így létrejövő virtuális fotonok anyagot és antianyagot hozzanak létre – mondták New York-i fizikusok 115 évvel később. A kettő ugyanaz.
A végtelen iránti készség és vonzalom mindig is megvolt az emberben, de egykor vallásnak hívták, most meg az edzőcipők szeretetének. Ahogy homályosodik az éjszakai ég látképe, úgy züllik a spiritualitásunk is.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai feltárták, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni, és ez indítja be náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát.
Elméleti fizikusoknak sikerült kiszámolható hullámhossz alapján létrehozni azt a fényt, amely úgy hatol át az útjába rakott közegen, mintha az ott sem lenne.
A Chicagói Egyetem kutatóinak felfedezése új és szokatlan kvantumfizikai jelenségek vizsgálatára nyújt lehetőséget különleges effektusok létrehozásával.
A rövid válasz: a foton se nem részecske, se nem hullám, hanem térben és időben hullámszerűen változó képesség, és amikor ez a képesség megváltoztatja valahol egy elektron állapotát, azt foghatjuk fel részecskehatásnak.
Mennyire ismerjük azt a mechanizmust, ahogy a tükör a fényt visszaveri, fókuszálja, felnagyítja, vagy a távoli csillagokat közelebb hozza? Rockenbauer professzor mindenre fényt derít.
Ha mai civilizációnkat akarjuk valamilyen anyagról elnevezni, talán legtalálóbb lenne, ha az elektron korszakának hívnánk. Nem túlzás kijelenteni, hogy egész civilizációnk sorsfordító pillanata volt Maxwell felfedezése. De mi köze ennek Mózeshez?
Sokkal több minden, és sokkal bonyolultabban, mint azt elsőre gondolná az ember. Rockenbauer professzor elmagyarázza az elektromágneses sugárzást.