Azonosították Szent László és András herceg földi maradványait a Szegedi Tudományegyetem kutatói

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani annak a projektnek az eredményeként, amelyet Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének munkatársa vezet. 

Valóban az Árpád-házi királyok nyugszanak a székesfehérvári osszáriumban? – Ez az egyik fő kérdése annak a projektnek, amely a Szegedi Tudományegyetemen zajlik. A legújabb eredmények szerint pedig a választ egyértelműen az, hogy igen.

Több Árpád-házi uralkodó maradványait is azonosították a Szegedi Tudományegyetem kutatói.Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az egyetem munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. Ezt a 400 csontmaradványt augusztus 9-én visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba – mondta Neparáczki. Az osszáriumban több, mint 900 ember csontmaradványa található összekeveredve. Az egyetemen vizsgált 400 emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve több magyar uralkodót is azonosítani tudjanak. 

A képen balról jobbra Dr. Neparáczki Endre archeogenetikus, Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója, Varga Gergely, az MKI tudományos munkatársa.Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, amelynek következtében bizonyítást nyert, hogy a székesfehérvári sírhelyet a IX. századtól a XVI. századik használták temetkezésre. 

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget sikerült azonosítaniuk. 

Tihanyi Balázs, az SZTE Embertani Tanszék tudományos munkatársa.Fotó: Szegedi Tudományegyetem

Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával a kutatók, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is beazonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné koponyájának vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou királyok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek. 

A most megvizsgált leletek további maradványok azonosításában is szerepet játszhatnak.Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak az egykori uralkodók, másrészt, hogy az információk alapján jobban megismerhetők legyenek a királyok. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, hamarosan egy szoftver segítségével, VR-szemüvegen keresztül lehet majd szembenézni több Árpád-házi uralkodóval. 

Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: